A cím nem átverés, hiszen a legutóbb ismertetett kutatás szerint bizonyos pénzügyi döntéseknél a majmok rendkívül hasonló módon viselkednek, mint mi magunk. A kísérletek annyira meglepő eredményt hoztak, hogy hasznosnak találtuk azokat egy cikk keretében feldolgozni a BBC alapján. Nem lelőve a poént azt elmondanák, hogy mint sok helyen, a pénzügyek területén is sokszor a saját állati ösztönünk kell legyőzni ahhoz, hogy valóban elérjük a céljainkat.
Gondolj előre a nyugdíjas éveidre és nézd meg nyugdíj-megtakarítás kalkulátorunkat!
Puerto Rico partjaitól nem messze egy szigeten végeztek el tudósok kísérleteket kapucinus majmokon. Az eredmények alapján sokkal jobban megérthetjük, hogy miért is vagyunk mi emberek sok esetben kockázatkerülők, viszont egyes esetekben túlzottan is kockázatvállalók.
A tudósok egyszerűen azt ellenőrizték, hogy mi lesz, ha megtanítanak majmokat arra, hogy egy kis fémtárgyat elcseréljenek ételre. Egy kis piacot hoztak éltre, ahol a majmok különféle ételek közül válogathattak, aminek eltérő volt természetesen az ára is. Többek között arra keresték a választ, hogy egyáltalán a majmok figyelnek-e olyan tényezőkre, mint az ár, hogy ezzel együtt a pénzükből a lehető legtöbbet kihozzák?
A meglepetés az volt, hogy viszonylag kis tanulással a majmok olyan ételeket vettek meg, melyek olcsóbbak voltak. Magyarul, ha ugyanazért a fémtárgyért kétszer több ételt kaptak, akkor hajlottak arra, hogy azokat vásárolják meg, többször is.
Köztudott, hogy a majmok szeretnek elcsenni dolgokat, és ez most is megmutatkozott. Például, ha egy fémpénzt a kutatók felügyelet nélkül hagytak néhány pillanatra, akkor több esetben is azt elvették a majmok. A kutatók elismerték, hogy a majmok szeretik ezt csinálni, viszont azt is mutatja a lopás, hogy a fémtárgyakat értékesnek találták és minél többet akartak belőle összegyűjteni, ha azt el lehet költeni ételre.
A legtanulságosabb eredménnyel viszont az a kísérlet zárult, ami megmutatta, hogy a majmok hozzánk képest mennyire hasonlóan vélekednek a kockázatokról.
A kutatók választási lehetőség elé állították a majmokat. Két kutató egymás között be is mutatta a lehetőségeket. Az egyik esetben a fémtárgyért cserébe rendre két szőlőszemet lehetett kapni, míg a másik esetben vagy egy vagy három szőlőszemet. Ilyen kísérletet sokszor elvégeztek embereknél is és az jött ki, hogy inkább a biztos nyereményt választjuk, mintsem kockáztatnánk a nagyobb nyereségért, de tudva, hogy veszthetünk is. A majmok is persze ezt tették, azzal a kutatóval üzleteltek, aki cserébe két szőlőszemet adott.
De a kísérletet más formában is végrehajtották. Ekkor, a majmok két olyan kutató közül választhattak, akiknek rendre 3-3 szőlőszemük van. Az egyik, ha cserére került sor, akkor mindig csak kettőt adott oda, tehát egyet megtartott magának (biztos veszteség). A másik, véletlenszerűen egyszer csak egyet adott a fémpénzért cserébe, míg máskor mind a hármat.
Az embereknél az volt a tapasztalat, hogy hajlanak a szerencsejátékra és bevállalnak kockázatot a magasabb nyereményért cserébe, mint hogy biztosan veszítsenek egy szőlőszemet. A majmoknál ugyanígy volt, tehát nem szeretik a biztos veszteséget (egy szőlőszemet), inkább bevállalják a kockázatot, hogy mind a három szőlőszemet megkaparintsák.
A gyakorlati előnyökre rátérve, nagyon hasonló ez a fajta kockázatkerülés az embereknél, amikor félretennének. Ha megkérdeznék az embereket, akkor sokan azt mondanák, hogy szeretnének félretenni, de amikor valóban lépni kell, akkor sokan az elkülönítetten tartott pénzre úgy tekintenek, mintha az valami veszteség lenne (ergo nem tudják valamire elkölteni azonnal).
Mindezért az akadémikusok kidolgoztak egy rendszert, amivel úgy veszik rá a munkavállalókat a nyugdíjcélú-megtakarításra, hogy azt nem érzik veszteségnek. A program neve „Tegyél félre többet holnap” és a program négy alapeleme a következő:
- a munkavállalót úgy veszik rá a programhoz való csatlakozásra, hogy ő döntheti el, valójában mikor kezd el félretenni (nincs azonnali pénzügyi következmény),
- akkor indul el a befizetés, amikor a munkáltató béremelést ad, így nem érzi úgy az ember, hogy rosszul járt, mert az emelés egy része megy nyugdíjcélra,
- a befizetés is emelkedik, amikor újabb béremelésre kerül sor, egészen addig, amíg az előre meghatározott célt nem érik el,
- végül, de nem utolsó sorban, bármikor kiléphet a munkavállaló a programból.
Szeretnéd tudni, te mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz nyugdíjasként különböző megtakarítás mellett? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
