A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. Eszerint a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek. A minimálbér 15 százalékkal, nettó 177 422 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, nettó 216 790 forintra növekedhet. A Bankmonitor szakértői megnézték, mire lehet elég a minimálbér akkor, ha valaki hitelt szeretne felvenni.
Amennyiben hitelt venne fel valaki, akkor elsősorban az igazolt nettó jövedelmének az összegén múlik, hogy kaphat-e hitelt, és ha igen, mekkora összegre számíthat. A lakáshiteleknél ezen kívül a fedezetként bevont ingatlan becsült forgalmi értéke döntő még, hiszen a bankok legfeljebb ennek 80 százalékáig hitelezhetnek, ám reálisabb 50-70 százalék közötti értékkel számolni.
A jövedelmet illetően az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – a mérvadó, eszerint 600 ezer forint nettó jövedelem alatt a kereset legfeljebb 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg 600 ezer forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék. (A JTM-ről itt írtunk korábban részletesen.) Ugyanakkor a bankok ma már minden esetben számolnak valamekkora megélhetési költséggel is – ennek összege azonban eltérő -, és előbb ezzel csökkentik a nettó bevételt, és csak ezt követően számolnak JTM-et.
Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a bankok minden esetben meghatároznak egy minimális jövedelmet, ami alatt nem hiteleznek, ez rendszerint egy adósnál 150 ezer forint, míg ha több adós is szerepel egy ügyletben, náluk összesen 200-220 ezer forint körüli összeget várnak el. Ez azonban ugyancsak bankonként változó, így előfordulhat, hogy ugyanazt az embert az egyik helyen hitelezik, míg másutt kikosarazzák.
Hirdetés
Hirdetés
A hitel típusától is függ, hogy mire elég a minimálbér
Mivel a bankok rendszerint kicsivel a minimálbér alatt határozzák meg a hitelezéshez elvárt minimális nettó jövedelmet, aki ennyit keres, az a jövőben is hitelképesnek számíthat majd. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mekkora hiteltörlesztőt vállalhat be ez alapján az, illetve mekkora hitelösszeget igényelhet.
177 422 forint nettó jövedelem – a biztonság kedvéért 40%-os JTM-mel számolva! – elméletileg 70 970 forint havi törlesztő vállalható be, ám a hitelösszeg függ attól is, hogy mekkora az adott hitel kamata.
Ez fedezet nélküli személyi kölcsönnél például akár 3,5 millió forint hitelre is elegendő lehet a minimálbér 7 éves futamidőre, ám ha 5 évre venne venne fel valaki kölcsönt, akkor 2,8 millió forintot is elbírhat. A lehetőségek azonban bankonként nagyon eltérőek, hiszen ekkora jövedelemmel 16-22 százalék között szóródnak a kamatok, a drágább hitelből pedig kevesebb vehető fel ezzel.
Lakáshitelből a jövőbeni minimálbér a Bankmonitor számításai szerint körülbelül 8,3 millió forintra lehet elég 20 éves futamidőre végig fix, illetve 10 évente változó kamattal. Amennyiben az adós a futamidőt meghosszabbítja 30 évre, akkor a felvehető hitelösszeg akár 9,5 millió forintra is növelhető 40 százalékos JTM-mel, hiszen így a havi törlesztő jelentősen lefaragható. A futamidő meghosszabbítása azonban azzal jár, hogy a teljes visszafizetendő összeg nagyobb lesz, hiszen tovább kell kamatot fizetnünk a bank pénze után.
A jelenlegi CSOK hitelből – ennek kamata maximum 3 százalék lehet – nagyobb összeghez lehet hozzájutni a minimálbérrel: három meglévő vagy vállalt gyerekkel akár 14,5 millió forint is igényelhető. Mivel a 2024-től elérhető CSOK Plusz hitel kamata ugyancsak legfeljebb 3 százalék lehet, egy vállalt gyerekkel hasonló összeg lesz elérhető majd.
A szabad célú, ingatlanfedezet nélkül felvehető Babaváró hitel teljes egészében kihasználható a jelenlegi és az új minimálbérrel egyaránt, vagyis idén 10 millió forint, 2024-től pedig 11 millió forint lesz igényelhető ekkora keresettel. Ennek oka az, hogy a Babaváró az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, így a maximális hitelösszeg havi törlesztője idén 46 ezer, jövőre pedig egyaránt 51 ezer forint alatt marad.
