A fejlett országok jegybankjai már évek óta nyomják a friss pénzt a gazdaságba, ennek ellenére a befektetők által várt infláció még mindig nem jött el. Az a probléma, hogy a jegybanki pénz nem megfelelően hasznosul a gazdaságban, így az a pénzügyi rendszeren belül marad. Az Alapblog írása azt járja körül, vajon mi állhat a késlekedő infláció hátterében.
Úgy tűnik a válságból már kikecmeregtek a fejlett országok, de az alacsony infláció réme még mindig a gazdaságok fölött lebeg. Ráadásul a jegybankok sem ültek a babérjaikon, szinte mindent elkövettek a gazdaságok élénkítése érdekében, többek között tetemes mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdasági rendszerbe. Ez alapján pedig logikus is a befektetők várakozása, miszerint az áraknak is előbb-utóbb követnie kell a megnövekedett pénzmennyiséget, hiszen az alapvető közgazdasági összefüggés is ezt mondja ki.
De a helyzet jelenleg nem igazolja vissza az elméletet, mivel a várt infláció eddig nem jött el, sőt úgy tűnik, a frissen nyomtatott pénz a gazdaság vérkeringésébe sem került be. Hogy egy hasonlattal éljünk, az eset olyan, mintha büntetlenül nassolhatnánk kedvenc édességünket úgy, hogy az elhízás veszélyével egyáltalán nem is kell számolnunk.
A pénzrendszer világa azért kicsit máshogy működik, „elhízás”, vagyis infláció azért nem következett be, mert a megnövekedett pénzmennyiség nem találta meg a helyét a gazdaságban. Vagyis a kereskedelmi bankok nem tudták kihitelezni a friss pénzt, és más lehetőség híján arra kényszerültek, hogy jegybanki betétben parkoltassák. Azonban a következmények alól mégsem lehet teljesen kibújni, mivel az áremelkedés megtörtént, csak éppen a részvény- és kötvénypiacon. A témáról bővebben is olvashatunk az Alapblog „A pénznyomtatás = az infláció városi legendája, avagy hogyan nem hízol meg a csokitól?” című írásában.
