Egyre nagyobb hitelösszegeket mernek bevállalni a magyarok, aminek az ingatlanok drágulásán túl a reálbérek növekedése is oka. De milyen havi törlesztőt kell most fizetni egy átlagos lakáshitel vagy személyi kölcsön után?
Az MNB friss jelentése szerint egyre bátrabban vesznek fel hitelt a magyar háztartások, ugyanis 2019. első félévében minden szegmensben jelentősen nőtt az átlagos hitelösszeg nagysága az egy évvel korábbihoz képest. A használt ingatlan vásárlására felvett lakáscélú hitelek átlagos nagysága 2019. második negyedévére 8,3 millió forintról 9,6 millió forintra nőtt, miközben az újépítésű lakásoknál 10,3 millió forint helyett már 12,1 millió forint az átlagos hitelösszeg. Felújítási célra lényegesen kisebb az átlagos folyósított hitelnagyság: itt 4 millió forint az átlagos megigényelt összeg az egy évvel korábbi 3,8 millió forint helyett. (A folyósított személyi kölcsönök nagysága természetesen alacsonyabb, ám az 1,5 millió forintról 1,8 millió forintra emelkedő átlagos hitelösszeg itt is 15% feletti bővülést jelent.)
Az emelkedő átlagbéreknek köszönhetően azonban hiába nő a lakáshitelek hitelösszege, az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) 2017 óta alig változott, 28% körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nettó igazolt jövedelmük 28%-áig adósodnak el jellemzően a magyarok. A kisebb jövedelműeknél 30% ugyanez, illetve esetükben a 40%-os JTM felett folyósított hitelek aránya 2019 első félévében 20-25% volt, ami 3%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
A hitelek költsége (kamata) és a kiszámítható törlesztőrészletek szempontjából fontos a kamatperiódus hossza, ugyanis ezen idő alatt nem változhat a hitel kamata és a havi fizetnivaló nagysága. Az éven belül változó kamatú lakáshitelek iránt mára gyakorlatilag megszűnt az érdeklődés, de az 5 éves kamatperiódusú termékek népszerűsége is sokat csökkent: arányuk az egy évvel korábbi 41%-ról 2019. júniusra 20%-ra mérséklődött. Egyre többen választják ugyanakkor a 10 évre fixált kamatú lakáshiteleket, ilyet igényel jelenleg minden második adós. (Korábban 20% volt az arány.) A folyósított lakáshitelek 27%-a azonban már a futamidő végéig rögzített kamatú, vagyis kamat szempontjából kockázatmentes,
Látványos a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) előretörése, a legalább 5 évre kamatfixált lakáshitel-szerződések 62%-a már ilyen. A fogyasztóbarát lakáshiteleknek több előnye is van: esetükben az elő- és végtörlesztés költsége maximum 1%, lakástakarékból díjmentes az előtörlesztés, a kamatkedvezmények pedig a feltételek nem teljesülése esetén csak ideiglenesen vesznek el.
Táblázatunkból jól látszik, hogy a magyarok által igényelt átlagos hitelösszegek esetében nagy különbségek vannak a legkedvezőbb és a legdrágább hiteltermékek árai között, ami a havi törlesztőkben érhető leglátványosabban tetten. Egy 9,6 millió Ft összegű, használt lakás vásárlására felvett, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatperiódusú hitelnél például csaknem 20 ezer Ft lehet havonta a különbség, de egy 12,1 millió Ft-os, újépítésű ingatlan megvásárlására fordított kölcsönnél már csaknem 40 ezer Ft-ról beszélhetünk.
Ha kíváncsi vagy, hogy melyik bank kínálja számodra a legkedvezőbb lakáshitelt, akkor a Bankmonitor részletes lakáshitel kalkulátorával pillanatok alatt megnézheted, de használhatod az alábbi egyszerűsített változatot is.
