Általában előre tudható, hogy mekkora összegű hitelre van szükségünk, hiszen mindig van egy cél, amit ebből valósítanánk meg. A nagy kérdés inkább az, hogy mennyi lesz ennek a havi törlesztője? Ez függ attól, hogy rendelkezünk fedezetként bevonható ingatlannal, vagy ingatlanfedezet nélkül igényelnénk hitelt. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták a lehetőségeket mindkét esetben.
Hitelt igényelhetünk ingatlanfedezettel, valamint ingatlanfedezet nélkül egyaránt. Mindkettő elérhető szabad felhasználású változatban, amikor a banktól kapott pénzt az adós bármire költheti. A személyi hiteleknél a szabad felhasználás általánosnak számít, ám jelzáloghitelt nem minden minden bank ad így, vagy ha ad is, szigorúbb feltételekkel: például úgy, hogy magasabb a kamat, vagy alacsonyabb a felvehető hitelösszeg.
Melyik az olcsóbb?
Ha szabad célú hitelre van szükségünk, akkor a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök közül választhatunk, ám ha nincs ingatlanfedezet, akkor a személyi kölcsön lesz az egyetlen lehetséges befutó. Ahhoz, hogy összehasonlítsuk a két termék költségét, közös nevezőre kellett hoznunk azokat, hiszen a személyi kölcsönöknél szabad célra jelenleg 8 év a maximális futamidő, a bankok többsége pedig legfeljebb 10 millió forint hitelösszeget ad. (Az Erste és az UniCredit megy csak el 12 millió forintig, így akinek ekkora összegre van szüksége, az itt keresgélhet.)
Ahogy a Bankmonitor gyűjtéséből kiderül, 3 millió forint hitelösszegnél – 450 ezer forint nettó jövedelemmel 8 éves futamidőre – a jelzáloghitelek THM-e (teljes hiteldíj-mutató, ami a kamaton felül a legtöbb hitellel kapcsolatos költséget tartalmazza – 3,54-5,45 százalékponttal alacsonyabb, ami havi szinten 5 155 forint, teljes visszafizetésben pedig 505 755 – 760 185 forint pénzügyi előnyt jelent. Az induló költségek között nincs szignifikáns különbség, bár több olyan bank is van jelenleg, amelyik a személyi hitelénél nem számít fel egyszeri díjat.
Vizsgálatunk szerint a hitelösszeggel együtt nő a két hiteltípus közötti pénzügyi különbség: egy 5 millió forintos hitelnél 8 592 – 12 489 havi szinten a differencia, ami teljes visszafizetésben 853 270 – 1 277 292 forintra hízik. 10 millió forintnál az ingatlanfedezetű hitellel elérhető pénzügyi előny már 12 581 – 18 058 forint, ami teljes visszafizetésben 1 280 183 – 1 906 099 forintot jelent 8 év alatt.
Azt viszont jó tudni, hogy nem minden bank ad jelzáloghitel konstrukcióban kifejezetten alacsony hitelösszeget rövid futamidőre, így erősen leszűkül a szóba jöhető pénzintézetek köre, sőt előfordulhat az is, hogy egyetlen pénzintézet ajánlata lesz csak elérhető.
Hirdetés
Hirdetés
Miért keresik mégis sokan a személyi kölcsönt?
Ahogy láthatjuk, az ingatlanfedezetű hitelek olcsóbbak, vagyis ugyanakkora hitelösszegnek kisebb a havi törlesztője, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy az előbbiek minden esetben kedvezőbb megoldást jelentenek. Ez azonban nem feltétlenül van így, ugyanis a két hiteltípus között számos egyéb különbség is van, ami befolyásolhatja a végső döntést.
Átfutási idő: egy jelzáloghitel átlagos átfutási ideje egy-másfél hónap, míg egy személyi kölcsön néhány napon, vagy akár órákon belül megérkezhet a számlánkra.
Egyszeri díjak: egy jelzáloghitel igénylése akár több százezer forint költséggel is járhat – értékbecslés, közjegyzői díj, földhivatali ügyintézés -, míg egy személyi kölcsön felvétele a legtöbb esetben nem jár egyszeri kiadással. Ugyanakkor a jelzáloghiteleknél a bankok akciósan elengedhetik, vagy csökkenthetik a díjat, így választáskor ezt is érdemes figyelembe venni.
Maximális hitelösszeg: egy jelzáloghitelnél akár 50-100 millió forint is lehet a hitelösszeg, míg a személyi kölcsönöknél banktól függően 7-12 millió forint a plafon. A jelzáloghiteleknél a felvehető kölcsön a fedezet forgalmi értékétől és az igazolt nettó jövedelem nagyságától függ, míg egy szabad felhasználású személyi hitelnél kizárólag a jövedelem alapján határozza ezt meg a bank.
Maximális futamidő: a jelzáloghiteleknél akár 30 év is lehet a futamidő, míg a személyi kölcsönöknél legfeljebb 10 évig mennek el a bankok, ám szabad felhasználásra 8 év a plafon. Ez azért lehet fontos, mert a havi törlesztő egyenes arányban csökken a futamidő hosszával. Jó tudni ugyanakkor, hogy a hosszabb futamidő azzal jár, hogy összességében több pénzt fizetünk vissza a felvett tőkén felül, mégpedig azért, mert tovább használjuk a bank pénzét, így hosszabb ideig kell rá kamatot is fizetnünk.