Szinte bár biztos, hogy jövőre bruttó 200 ezer forintra emelik a minimálbért Magyarországon, ami 133 ezer forint nettó bevételt jelent majd. A Bankmonitor szakértői megnézték, hogy hitelfelvételi oldalról mire lesz elég a megemelt minimálbér, illetve a családtámogatásokat miként veszik figyelembe a bankok akkor, amikor döntenek a felvehető kölcsön összegéről.
A nemrég lezárult Nemzeti Konzultáción a válaszolók 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyet ért a minimálbér 200 ezer forintra történő emelésével, így gyakorlatilag eldőlt a 2022-es minimálbér sorsa. Fontos azonban kiemelni – mert a Bankmonitorhoz érkező kérdések alapján sokan nincsenek ezzel tisztában -, hogy a 200 ezer forint bruttó összeget jelent, vagyis ebből még levonásra kerülnek az adók és a járulékok. Ennek következtében a 200 ezer forintos bruttó bérből családi adókedvezmény nélkül végül 133 ezer forintot kap meg a munkavállaló, ami a jelenlegi 111 300 forintos nettóhoz képest 19,5%-os növekedést jelent majd.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan függ össze a jövedelem a felvehető hitel összegével?
A minimálbér növelése a családtámogatások összegét is megemeli majd: a gyed maximális összege eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz.
De mire lehet elég a 200 ezres minimálbér, illetve a családtámogatások magasabb összege akkor, ha valaki hitelt szeretne felvenni? Először is tudni kell, hogy a legtöbb banknál alapvető elvárás, hogy a hiteligénylő legalább minimálbért tudjon igazolni, de valamikor ennél magasabban húzzák meg a hitelezhetőség határát. Hogy mennyi hitelt kaphat valaki, azonban már attól is függ, hogy pontosan mekkora összegű jövedelmet tud igazolni. Élettársak és házasok esetében az együttes jövedelmet veszik figyelembe, azaz a keresetek ilyenkor összeadósnak, hiszen a személyek adósként és adóstársként szerepelnek majd a hitelszerződésben.
A felvehető hitel maximális összegét az úgynevezett adósságfék szabály határozza meg. Eszerint egy 10 éves, vagy ennél hosszabb kamatperiódusú lakáshitel esetében 500 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt a bevételek legfeljebb 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, ha pedig eléri a kereset a félmillió forintot, akkor 60 százalék a plafon. Ez azonban csak a jogszabályi limit, a bankok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy ennél óvatosabban járnak el, például csak a jövedelem 25-40%-áig hajlandók elmenni bizonyos esetekben. (Az adósságfék szabályról itt írunk részletesen.)
Mi számít egyáltalán jövedelemnek?
Ugyancsak fontos tisztázandó kérdés, hogy mi számít a bankok számára jövedelemnek, hiszen ez határozza majd meg, hogy mennyi hitelhez juthat valaki. A jövedelem nem egyenlő a bevételekkel, tehát lehet olyan bevételi forrása valakinek, amit a bankok nem vesznek/vehetnek figyelembe. Ilyen például a gyerektartás, ami általában a fizetésre kötelezett fél jövedelmének 15-20 százaléka szokott lenni, ami a KSH által mért júniusi nettó jövedelem (290 200 Ft) alapján 43 530-58 040 Ft között lehet. Ezt azonban a bankok jelenleg nem veszik figyelembe jövedelemként, valószínűleg a kiszámíthatatlansága miatt, de a helyzet esetleg változhat akkor, ha az adóhatóság szedi majd be ezt is. (Legalábbis a Kormány részéről volt korábban ilyen jellegű ígéret.)
Nagyobb méretért kattints a táblázatra
A családi pótlékot illetően a banki gyakorlatok között jelentős a különbség, több pénzintézet például nemes egyszerűséggel nem fogadja el a családi pótlékot jövedelemként, így például egy 3 gyermeket nevelő családnál azonnal 48 ezer forinttal kevesebb lesz az igazolt jövedelem. Azonban a többi bank is úgynevezett kiegészítő jövedelemkét számol csak vele, ami azt jelenti, hogy más forrásból elegendő elsődleges jövedelemmel kell rendelkezni, és ha ez teljesül, akkor adják ezt hozzá.
A gyest sem minden bank veszi figyelembe, ám a túlnyomó többség valamilyen formában számol vele kiegészítő jövedelemként. A helyzetet bonyolítja, hogy van pénzintézet, amelyik kizárólag az adóstársnál veszi figyelembe, de az is előfordul, hogy bizonyos összeghatárig fogadják csak el, illetve az elsődleges jövedelem meghatározott százaléka (pl. 30%) lehet legfeljebb az aránya. Az is számít bizonyos esetekben, hogy meddig kapja még a szülő.
A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadság időtartamára jár, általában a gyerek születését követő 6 hónapig. Itt is van olyan bank, amelyik nem számol vele, míg a többiek a CSED összegét 70-100%-ban fogadják el. Ennél is megkötés lehet, hogy az elsődleges jövedelem meghatározott százalékát (pl. 30%) nem haladhatja meg a CSED figyelembe vett összege. A várandós kismamák szempontjából fontos, hogy van bank, ahol az ő jövedelmükkel is legfeljebb a CSED erejéig számolnak, ami jelentősen lecsökkentheti a felvehető hitel összegét. Persze a bank hozzáállása is érthető, hiszen neki úgy kell számolnia, hogy az adós a gyermek megszületését követően is biztosan tudjon törleszteni.
Mennyi hitel vehető fel a 200 ezer forintos minimálbérrel?
Az, hogy a jövedelmünk mennyi hitel felvételére elegendő, az függ
- az adósságfék szabálytól,
- az adott bank hitelbírálati szabályzatától,
- a hitel kamatperiódusától
- és a hitel kamatának nagyságától.
Az utóbbitól azért, mert ha magasabb egy hitel kamata, akkor ugyanakkora felvett összegnek magasabb lesz a havi törlesztője, emiatt pedig azonos jövedelem mellett kevesebb hitel vehető fel. Például a Bankmonitor lakáshitel kalkulátor alapján egy 10 millió forintos – 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú – lakáshitel havi törlesztője 266 ezer forint nettó családi jövedelemmel (ez két 200 ezer forintos minimálbér nettója) 61 ezer forint és 81 ezer forint egyaránt lehet attól függően, hogy melyik bankot választjuk. A különbség pedig alapvetően meghatározza, hogy egy család mennyi hitelt kaphat, de persze azt is, hogy ugyanakkora hitelösszeg mellett mennyi pénzük marad a törlesztőrészlet kifizetését követően.
A felvehető hitel összegét befolyásolja a választott kamatperiódus is. Az adósságfék szabály alapján ugyanis egy legalább 5 éves, ám 10 évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitel esetében a jövedelem legfeljebb 35%-a fordítható törlesztésre, míg 10 éves kamatperiódustól 50% a plafon, amennyiben a kereset nem éri el a félmillió forintot.
A fenti táblázatban nem mentünk el a jogszabályi maximumig: a jelenleg legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelt vettük alapul, illetve 40%-os JTM-mel számoltunk, mert a banki gyakorlat kisebb jövedelmeknél inkább ehhez közelít. Egyébként is kalkulálni kell azzal, hogy a bankok mindegyike számol valamilyen formában a megélhetési költséggel, emiatt ugyanazt a jövedelmet kevésbé engedik megterhelni például három gyermekkel, mint gyermekek nélkül. Az egyes bankok gyakorlata azonban nagyon különböző, így érdemes lehet ezeket jól ismerő hitelszakértő segítségét kérni.
Babaváró és csok-hitel minimálbérrel?
Az otthonteremtési támogatások kihasználása miatt is fontos lehet a minimálbér-emelés, valamint az optimális bankválasztás, hiszen egy 10 millió forintos Babaváró hitel havi törlesztője jelenleg 46 ezer forint volna, amit, ha például 10 millió forintos – 20 éves futamidejű – csok-hitellel egészítené ki a család, akkor ez további 56 ezer forint havi fizetnivalót jelentene. A 10 millió forintos Babaváró és csok-hitel törlesztője együttesen jelenleg 112 ezer forint volna, amihez az adósságfél szabály alapján minimum 224 ezer forint nettó jövedelem szükséges.
