Melyik az olcsóbb befektetés, a 4%-os költséget, vagy a 6%-os költséget terhelő? A kérdés triviális, és nyilvánvalóan a válasz sem meglepő. De mennyit jelent ez havi 20 ezer forintos befizetés mellet 20 év alatt? Még száz ezer forintot sem. Ugyanakkor, ha a drágább befektetés 2%-kal magasabb hozamot hoz, akkor közel 2 millió forinttal többet kap az, aki azt választotta. Hol van a kutya elásva?
A mai alacsony hozamkörnyezetben mindenki igen érzékeny a költségekre. Ez egy olyan hozzáállás, amit mi csak pártolni tudunk (sőt kalkulátorainkkal elősegítjük a legolcsóbb bankszámla és hitel megtalálását). Ám néhány esetben túlbecsüljük a költségek erejét. Ez helyzet áll fent a befektetések esetében is: ugyan nem elhanyagolható, hogy milyen költséggel tudunk befektetni, de nem csak erre érdemes figyelni.
20 ezer forint 20 évre
Vegyünk egy egyszerű példát: havi 20 ezer forintot teszünk félre 20 év alatt (ez összesen 4,8 millió forint megtakarítás jelent). Ebből magas százalékot vonnak, de ez a költség csak az új befizetéseket terheli. Az egyik esetben 4%, míg a másik esetben 6%-ot vonnak le minden befizetés után. (Viszont a bent lévő pénzre már nem terhelnek költségek.)
Az magától értetődik, hogy alacsonyabb költséggel kedvezőbb befektetni. Az ábrából jól látható, hogy ez a 2%-os költségkülönbözetből 20 év alatt majdnem 100 ezer forintos költségtöbblet adódott. De mi a helyzet, ha egyet továbblépünk, és megnézzük, hogyan hoznak ezek a befektetések?
Hirdetés
Hirdetés
2%-os költség és 2%-os hozamkülönbség
Az előző példánál maradva két variánst veszünk alapul. Ugyanakkor ebben az esetben a már ismertetett 4%-os befizetés arányos költséghez 5%-os hozam tartozik (A variáns), míg a másik verzióban 7%-os hozam 6%-os költség kapcsolódik (B variáns). Jó látható, hogy pont ugyanakkora a százalékpontos eltérés a hozam és a költség között. De vajon melyiket éri meg jobban választani?
Az ábráról könnyen leolvasható, hogy a B variáns majdnem 2 millió forinttal nagyobb előny nyújt a tulajdonosainak, mint az A. (Emlékeztetőül az A variáns olcsóbb, de nagyobb hozamot ér el.) Hogyan lehetséges ez?
Különböző vetítési alapok
Míg a költségek befizetés arányosan vonták, addig a hozam a teljes bent lévő állományra vonatkozott, tehát a kétszer 2% nem azonos vetítési alappal rendelkezett. A költséget csak az új befizetésekből vonták, míg a hozam a már befizetett megtakarításokra is járt. Ráadásul az utóbbi a „kamatos kamat” (vagy újra befektetések) hatására sokkal nagyobb volumenű változást eredményezett.
Nem ismeretlen befektetés
A példában szereplő működés nem teljesen légből kapott, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak hasonlóan működnek. Ezért érdemes a költségek mellett a hozamokat is összehasonlítani, de a megfelelő számolás mellett. Ráadásul a példánkban most nem is számoltunk a 20% állami dotációval sem (ez szintén csak az új befizetésekre érvényes), ami természetesen sokat javítana az összképen.
Ha tudni szeretnéd, hogy mekkora összeget tudsz összegyűjteni nyugdíjig, akkor használd a kalkulátorunkat!
