A bankok azért bocsátanak ki jelzálogleveleket, hogy a náluk lévő sok lakáshitelt „kivehessék” a könyveikből. Egyszerűen fogalmazva: eladják ezeket a hiteleket, és te befektetőként megvásárolhatod őket jelzáloglevél formájában. Cserébe viszont átvállalod a kockázatot is – ha a hitelfelvevők nem törlesztenek, az már a te problémád lesz, nem a banké.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hirdetés
Hirdetés
Ez nem ingatlanbefektetés!
Fontos tisztázni, hogy a jelzáloglevél nem ingatlanbefektetés. Bár a mögötte álló jelzáloghitelekhez ingatlanfedezet kapcsolódik, maga az értékpapír nem reagál az ingatlanpiaci árváltozásokra. A befektető szempontjából kizárólag a hitelfelvevők kamat- és tőketörlesztése a lényeges. Ha valaki abban reménykedett, hogy ezzel kis összeggel szállhat be az ingatlanpiacba, csalódni fog. Ugyanakkor a szabályozott háttér és a fedezeti rendszer miatt a jelzáloglevél egy stabil, kiszámítható hozamot kínáló befektetési forma lehet.
Miben másak a jelzáloglevelek most, mint 2008-ban?
Sokan emlékezhetnek még a 2008-as amerikai pénzügyi válságra, amikor a jelzáloglevelek piacán hatalmas összeomlás történt. Ennek egyik fő oka az volt, hogy túl laza szabályozás és kevés átláthatóság jellemezte a rendszert. Ezzel szemben Magyarországon már akkor is szigorúbb előírások voltak érvényben, amelyek megakadályozták a hasonló mértékű krízis kialakulását. A mai jelzáloglevelek mögött pedig még erősebb, jól ellenőrzött fedezeti rendszer áll, így a befektetők ma sokkal átláthatóbb és biztonságosabb környezetben mozognak, mint korábban.
A 2008-as válsághoz képest ma sokkal biztonságosabb a magyar jelzáloghitelpiac. Az elmúlt években szigorú szabályok léptek életbe, amelyek megakadályozzák, hogy a hitelfelvevők túlvállalják magukat. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató maximalizálása és a hitelfedezeti érték korlátozása jelentősen csökkenti a túlzott eladósodás kockázatát. Ez nemcsak a hitelfelvevőknek, hanem a bankoknak is nagyobb biztonságot jelent.
A devizahitelek eltűnése szintén kulcsfontosságú változás. A lakáshitelek ma már forint alapon működnek, így árfolyamkockázat nem terheli az adósokat. Emellett a hosszabb kamatperiódusok révén a havi törlesztőrészletek is kiszámíthatóbbá váltak. Mindez együtt azt jelenti, hogy ma jóval átgondoltabban és kiszámíthatóbban lehet lakáshitelt felvenni, mint a 2008 előtti időszakban.
Összességében elmondható, hogy a mai jelzáloghitelek jóval kisebb bedőlési kockázatot hordoznak, mint a 2008 előtti időszakban. Ez a jelzáloglevelekre is kedvezően hat, hiszen stabilabb hitelállománnyal alacsonyabb a befektetői kockázat is.
Hogyan kell adózni a jelzáloglevelek után?
A jelzáloglevelek jellemzően tőzsdére bevezetett értékpapírok, így lejárat előtt is könnyen eladhatók. Mivel kamatot fizetnek, a kapott összeg kamatjövedelemnek számít, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulást kell fizetni, összesen tehát 28% adó terheli a kamatot.
Az MBH Bank által kínált (MJ28NF02) jelzáloglevél 7% kamata elsőre vonzónak tűnhet, de fontos számolni az adóval is. Mivel a kamatjövedelem után összesen 28 százalék adót kell fizetni, a kézhez kapott nettó kamat valójában már csak 5,04% lesz.
Ha viszont a jelzáloglevelet drágábban adod el, mint amennyiért vetted, az árfolyamnyereségnek számít, és mivel tőzsdén jegyzett papírról van szó, csak 15% SZJA-t kell fizetni rá.
Jó hír, hogy van legális mód arra is, hogy adómentesen fektess be jelzáloglevélbe: ha TBSZ vagy NYESZ számlán keresztül vásárolsz, megfelelő feltételek mellett a hozam teljes egészében adómentes lehet.
Szerezz olcsóbban jelzáloglevelet!
Tőzsdén jegyzett értékpapírként a jelzáloglevelet akár kedvezőbb áron is megvásárolhatod. Ehhez elég egy vételi ajánlatot rögzítened valamivel a piaci ár alatt. Ha valaki épp eladná a papírját, és a te ajánlatod lesz számára a legkedvezőbb, akkor teljesülhet a megbízásod. Így akár olcsóbban is hozzájuthatsz a jelzáloglevélhez, de természetesen ez nem minősül befektetési tanácsadásnak, csupán egy lehetőség a tőzsdei működés keretein belül.