A betétek helyett sokan vásárolnak befektetési alapokat vagy egyéb kockázatosabb befektetéseket, egyszerűen azért, mert ha a biztos hozam alacsonyan van, akkor vonzóbbnak tűnnek. Igen ám, de ez egy becsapós helyzet, bőven elképzelhető, hogy amit most olcsónak hiszünk, arról később kiderül, hogy egyáltalán nem volt az. Szerencsére erre is van megoldás.
Zuhanórepülésben a hozamok
Bődületes átalakulás zajlott le az utóbbi években a kockázatmentesnek tekinthető hazai befektetések piacán, ki ne emlékezne, amikor 5 évvel ezelőtt még akár egy magyar kötvényt is megkaphattunk kétszámjegyű hozammal, miközben ma már azért kell rimánkodnunk, hogy 3% feletti éves hozamot be tudjunk valahogy zsebelni. Ha szerencsések vagyunk, akkor most az államnak 10 évre adhatunk kölcsönt, amiből adózás előtt kicsivel több mint 3% marad nálunk.
A folyamat tanulságos volt a befektetők számára is, ma már sokkal inkább mernek az emberek a betétek mellett más termékek irányába is nyitni, a legtöbbjüknek egészen biztosan van lakossági állampapírja és/vagy befektetési jegye. A magasabb kockázatot képviselő részvényalapok vagy egyedi részvények felé csak kevesen merészkedtek el, ami valljuk be elég nagy ugrás lenne a betétekhez képest és most egyenes életveszélyes is lenne ilyen kockázatot bevállalni.
Hirdetés
Hirdetés
Vélhetően ezért is hasíthatnak ki olyan nagy szeletet a megtakarításokból az abszolút hozamú alapok, mert alapesetben képesek visszafogott kockázat mellett szép teljesítményre. Persze ahogy esnek a hozamok, az alapkezelőkre is egyre nagyobb teher hárul, hogy a várakozásoknak meg tudjanak felelni, de szerencsére nem egy olyan alap van, ami hozta a kötelezőt. Épp a napokban került fel hozzánk is egy interjú, amelyben a hozamesésről is szó volt.
Ne higgyünk a szemünknek!
Egy fontos tényezőről nem szoktunk beszélni, mégpedig arról, hogy valójában mit is jelent a hozamok esése a befektetőkre nézve (különösképpen a gondolkozásukra). Kétségeink ne legyenek, valószínűleg senki sem hagyta volna ott a lekötött betétjét, ha az még mindig képes lenne 4-5% feletti éves kamatot adni. A világ egyszerűen megváltozott, és idővel egyre nagyobbra nyílt az olló a betétek és a kockázatosabbnak tartott befektetések között. Mindezért pedig akár az ismeretlen vizeket is be lehetett vállalni, bízva abban, hogy például egy befektetési alap képes lesz a korábbi jó teljesítményét megismételni.
A világ egyik legsikeresebb befektetője, Warren Buffett írta bő 20 évvel ezelőtt, hogy egyetlen logikus módja van annak, hogy egy befektetés valódi vonzerejét értékeljük, ez pedig annak belső értéke. A probléma ezzel az, hogy ez egy folyamatosan változó összeg, amire nagyon is hatással van kockázatmentes hozamok (pl. állampapír) mozgása. Ha a hozamok a magasban vannak, akkor minden más nagyon drágának tűnik (a magas biztos hozamról nem szívesen mondok le), míg ha alacsonyan, akkor minden más nagyon olcsónak.
Most éppen olyan időszakot élünk, amikor ilyen alapon olcsónak tűnnek az állampapírokon kívüli befektetések. De ez csak egy átmeneti állapot, több szakértő szerint is túlzottak a várakozások, bizonyos befektetések 20-30%-kal is olcsóbbnak tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ez a helyzet csak néhány hónapig vagy esetleg évekig is fennmaradhat.
A legjobb tanács, amit ilyenkor adni lehet az az, hogy vagy maradjunk biztonságos védelemben, amíg nem tisztul le a helyzet, vagy ha már a kockázatosabb irányba feltétlenül el kell menni, akkor ne egy befektetésbe helyezzük a pénzünket, hanem osszuk meg több között. Ezzel megóvhatjuk magunkat a kellemetlen meglepetésektől.
Választás előtt érdemes tájékozódni a lehetőségekről!
1