Tegnap jelentették be, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjat megosztva Robert Shiller kapja. A neve 100-ból 99,9 magyarnak semmit nem mond, pedig munkássága, tanításai jelentős mértékben hozzájárulhatnak pénzügyeink bölcsebb kezeléséhez. Shiller kitüntetését elsősorban azon munkáinak köszönheti, melyben a befektetési és ingatlan piacokon kialakuló indokolatlan áremelkedéseket vizsgálta. Megmutatjuk, hogy miért fontos ez számodra is.
Az 1946-ban születtet, jelenleg az amerikai Yale egyetemen tanító professzor igencsak hétköznapi probléma megfejtésének szentelte eddigi munkássága jelentős részét: hogyan és miért alakulnak ki irracionális árak a befektetési és ingatlan piacon? Elmélete szerint a legnagyobb piacok is elrugaszkodnak a racionalitástól és időről időre fenntarthatatlan árszintek alakulnak ki. Shiller rámutatott, hogy az 1990-es évek legvégén buborék alakul ki az IT részvények piacán, melynek kidurranása után az elmúlt 13 év sem volt elegendő, hogy az iparágat reprezentáló Nasdaq index visszaemelkedjen a korábbi 5000 pontos szint fölé. Shiller 2005-ben jól látta, hogy az olcsó hitel az ingatlanpiacon is árbuborék (irreális árszint) kialakulásához vezet az USA-ban, melyet követően 2007 elején meg is indult az árcsökkenés.
Shiller alapvetően nem jósol, hanem azt vizsgálja, hogy az áremelkedést indokolni lehet-e racionális gazdasági tényezőkkel. Véleménye szerint például az ingatlanpiaci árnövekedés hosszú távon nem szakadhat el az inflációtól, az építőanyag költségek változásától. Megítélése szerint a részvényárak nem szakadhatnak el tartósan a vállalatok profit termelő képességétől.
Mit jelent ez számodra?
Mindig új és újabb befektetési láz alakul ki, mely indokolhatatlan szintre hajtja az árakat. A fentebb említett amerikai IT és ingatlanpiaci buborékot követően közelebbi példaként említhetjük az aranyár száguldását 2000 dollárig, a fejlett országok kötvényárainak hatalmas emelkedését.
Nézzük szűkebb hazánkat, Magyarországot: több mint egy éve tart a kamatok csökkenése, mely hatalmas befektetői nyereségeket eredményezett az államkötvény befektetéseken. Ma hazánkban a befektetések döntő része államkötvény (még a bankbetétek hitelként ki nem helyezett része is többnyire államkötvényben landol). Az államkötvények szárnyalása miatt ért el a legtöbb magyar befektetési alap kiemelkedően jó hozamot az elmúlt egy-másfél évben. Ha van befektetési alapod, önkéntes nyugdíjpénztárad, unit-linked biztosításod a kamatcsökkenés nagy valószínűséggel pozitívan érintett.
Nem rendelkezünk Shiller képességeivel így nem tudjuk megmondani, hogy meg fog-e fordulni a kamatok hazai trendje és ha igen, mikor és milyen dinamikával. Shiller tanításaiból viszont érdemes azt leszűrni, hogy az áremelkedés nem tarthat örökké és ha túlzott volt, akkor fájdalmas lesz az árak hirtelen csökkenése.
Mielőtt befektetsz, gondold át, hogy érdemes-e csak azért a kiszemelt piacba fektetni, mert „nagyon jól teljesít, nagyon jók a hozamok…”
1
Kiegészítésként ajánljuk korábbi írásunkat:
A sikeres befektető nem csinál semmit!
Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.
