A KSH adatai alapján 4,0% volt az éves infláció 2024. májusában, ez 0,3 százalékponttal magasabb az áprilisi éves drágulásnál. Ugyanakkor a havi adatokban ezzel teljesen ellentétes dolgot látunk: a havi infláció 0,1 százalékpontos csökkentést mutat.
A KSH adatai alapján az éves áremelkedés gyorsul, májusban 4,0 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez a márciusi 3,6 százalékos és az áprilisi 3,7 százalékos éves dráguláshoz képest valóban emelkedést jelent.
A fő csoportok árai az elmúlt évben az alábbiaknak megfelelően alakultak:
- az élelmiszerárak 1,0 százalékkal emelkedtek,
- a szolgáltatások ára 9,5 százalékkal nőtt,
- a szeszesitalok, dohányáruk ára 3,5 százalékkal emelkedett,
- a háztartási energia ára 2,4 százalékkal csökkent,
- a tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kell kevesebbet fizetni.
Ez alapján kijelenthetnénk, hogy az infláció gyorsult, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a havi áremelkedés 0,1 százalékos csökkenést mutat. Vagyis áprilishoz képest még mérséklődtek is az árak. Az alacsony éves áremelkedés ellenére a havi drágulás márciusban 0,8 százalék, áprilisban pedig 0,7 százalék volt. Vagyis a gyorsuló éves drágulás havi árcsökkenéssel párosult, de hogyan lehetséges ez?
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan lehet teljesen ellentétes a havi és az éves áremelkedés?
Alapvetően itt köszön vissza a sokat emlegetett bázishatás. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen adathoz képest vizsgáljuk az árváltozást. Jellemzően a termékek, szolgáltatások ára nem hónapról hónapra változik, vannak olyan időszakok, amikor megemelik az árat az eladók, majd ezt követően nem nyúlnak az árhoz egy jó darabig. (Természetesen indokolt esetben, rendkívüli helyzetben folyamatos árváltozás is elképzelhető.)
Ha ezen az áremelkedési időponton már túl vagyunk, akkor a havi drágulás nem lesz jelentős, hiszen a legtöbb szolgáltató már az év korábbi időszakában változtatott. Ugyanakkor az éves infláció meghatározásánál a teljes évet nézik, vagyis ebben az értékben szerepelni fog az elmúlt évben bekövetkezett valamennyi árváltozás – legyen az emelés vagy csökkenés – hatása is.
Ezt a hatást egy leegyszerűsített fiktív példán keresztül mutatják be a Bankmonitor szakértői. Tegyük fel, hogy 1 kg alma ára 2023. májusában 100 Ft volt. A termék árát 2024. márciusában 120 Ft-ra emelték, azóta azonban nem nyúltak hozzá az árhoz, vagyis 2024. májusában még mindig 120 Ft/kg áron lehet almát venni. Ebben a helyzetben az alma havi inflációja 0% lesz 2024. májusában, hiszen az áprilisi és a májusi ár is 120 Ft/kg volt. Ugyanakkor az éves áremelkedés 20%, hiszen a 2023. májusi 100 Ft/kg árhoz képest egy évvel később már 120 Ft-ot kell fizetni egy kilogramm almáért.
Az adott évre érvényes éves áremelkedés miért térhet el a decemberi inflációtól?
A korábban taglalt probléma elvezet egy másik nagyon gyakori kérdéshez: hogyan lehet a 2023-as éves átlagos áremelkedés 17,6%, amikor 2023. decemberében az éves infláció mértéke 5,5% volt?
A válasz a számítási metodikában van, gyakorlatilag egy naptári év éves átlagos áremelkedését úgy számolják ki, hogy megnézik az adott év 12 hónapjában mért éves drágulást és annak veszik az átlagát.
2023-ban hónapjaiban az alábbi éves áremelkedéseket mérte a statisztikai hivatal:
- Januárban 25,7% volt az éves drágulás mértéke,
- februárban 25,4% volt az éves drágulás mértéke,
- márciusban 25,2% volt az éves drágulás mértéke,
- áprilisban 24,0% volt az éves drágulás mértéke,
- májusban 21,5% volt az éves drágulás mértéke,
- júniusban 20,1% volt az éves drágulás mértéke,
- júliusban 17,6% volt az éves drágulás mértéke,
- augusztusban 16,4% volt az éves drágulás mértéke,
- szeptemberben 12,2% volt az éves drágulás mértéke,
- októberben 9,9% volt az éves drágulás mértéke,
- novemberben 7,9% volt az éves drágulás mértéke,
- decemberben 5,5% volt az éves drágulás mértéke.
Ezen számok átlaga 17,6%, ez felel meg az KSH által publikált éves átlagos áremelkedésnek. De mi értelme van az adott évben mért drágulások alapján számolni szemben a decemberi inflációval?
Vannak olyan termékek, amelyeket az emberek rendszeresen vásárolnak, tipikusan ilyenek az alapvető élelmiszerek. Ezek árváltozását jogosan vizsgálhatjuk az év alatt folyamatosan. Nézzük meg ezt is egy példán keresztül. Tegyük fel, hogy adott év januárjában a kenyér ára 1000 Ft/kg volt, a család havonta 10 kiló kenyeret vásárol. A termék ára októberben emelkedik 1100 Ft/kg-ra, ez a család vásárlási szokását nem befolyásolta. Az azt megelőző évben nem volt árváltozás az egykilós kenyér ára végig ezer forint volt.
A példában a decemberben mért éves áremelkedés 10% lenne, hiszen egy év alatt 1000 Ft-ról 1100 Ft-ra emelkedett a termék egységára. Az egész évre érvényes átlagos infláció ugyanakkor ettől lényegesen elmaradna: 9 hónapban mért éves áremelkedés 0%, míg az utolsó 3 hónapban 10% volt az éves drágulás, ez alapján az éves átlagos áremelkedés 2,5% volt.
És nézzük meg, a család kiadása hogyan alakult! Egész évben 123 000 forintot fizetnek kenyérre – az első 9 hónapban 10 ezer forintot, az utolsó három hónapban pedig 11 000 forintot -, ez egy évvel korábban 120 000 forint volt. Ez 2,5 százalékos növekedést jelent, ami a havi áremelkedések átlagának felel meg. Vagyis a család tényleges kiadás emelkedése egy havonta rendszeresen fogyasztott termék esetében ténylegesen jobban igazodik a havonta mért éves árváltozások átlagához.
A ritkán vásárolt, tartós fogyasztási cikkeknél ez az elv persze megdőlni látszik, mert arra nem költünk rendszeresen. De ezen termékeknél az egyes vevők vásárlási időpontja jelentősen eltérő lehet, valaki az áremelés előtt, míg mások az után veszik meg a terméket. Itt egyénenként nem érvényesül a korábban bemutatott elv, de az összes éves vásárlást tekintve már helytálló lehet a számítási metodika.
