A magas infláció miatt célszerű a hiteligénylőknek óvatosabban eljárniuk akkor, amikor kiszámolják, mekkora havi törlesztőt vállalnak be a jövedelmükből. Nem azért, mert a pénzromlás hatására nőni fog a havi fizetnivalójuk, hanem azért, mert a törlesztő kifizetését követően megmaradó jövedelmük ér majd lényegesen kevesebbet. Mutatjuk, miről is van szó.
Jogszabály korlátozza, hogy a nettó jövedelmünk mekkora százalékát fordíthatjuk legfeljebb hiteltörlesztésre. Ez függ a nettó jövedelem nagyságától és a felvenni kívánt hitel kamatperiódusától: a most legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú és fix kamatú lakáshiteleknél, valamint a személyi kölcsönöknél például 500 ezer Ft nettó jövedelem alatt 50%-nál ránt be az adósságfék, míg efölött 60% a plafon. Ennél persze az egyes bankok lehetnek óvatosabbak, illetve több közülük úgynevezett megélhetési költséggel is számol, csökkentve ezzel a nettó jövedelmet, ami miatt a bevállalható hiteltörlesztő is kisebb lesz.
A hiteligénylők azonban két tűz közé vannak szorítva, hiszen egyrészt általában pontos elképzelésük van a szükséges hitelösszeg nagyságát illetően, ami arra sarkallhatja őket, hogy menjenek el a falig, vegyenek fel annyi hitelt, amennyit a jogszabály lehetővé tesz. Ez egy 600 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező adós esetében azt jelenti, hogy a törlesztő kifizetését követően 240 ezer Ft-ból kell megélnie (60%-os JTM-mel számolva), ami meglehetősen kifeszített családi költségvetést feltételez. Éppen ezért mindenképpen érdemes reálisan tervezni, összesíteni a rendszeres és az eseti kiadásokat, hogy kiderüljön, pontosan mekkora szabadon elkölthető összeg marad ezeken felül. Ez lesz ugyanis az az összeg, ami akár hiteltörlesztésre is fordítható.
Lehet persze számolni a reálbérnövekedéssel – amikor az inflációt meghaladó mértékben emelkedik a nettó bér -, hiszen az elmúlt öt évben ez rendre 6-10 százalék körül volt, így mondhatjuk azt, hogy az évek során mind kisebb terhet jelent majd a törlesztés. Olyan ez, mint amikor egy ország gazdasága „kinövi” az államadósságot a GDP-növekedésnek köszönhetően. Igen ám, de a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet, az energiaárak drámai emelkedése a várható magas infláció együttesen olyan helyzetet teremthet, amikor egyáltalán nem biztos, hogy minden munkavállaló reálbérnövekedésre számíthat.
Az átlagos éves pénzromlás mértéke pedig idén már az MNB várakozásai szerint is 7,5-9,8 százalék közötti lesz, de 2023-ra is 3,3-5 százalék közötti a legfrissebb prognózis, ami szerint 2024-re térhet vissza a 3%-os jegybanki cél közelébe. Ha pedig a magasabb számokat vesszük alapul, a munkáltatónk pedig egyetlen forintot sem emel a bérünkön, akkor bizony két év múlva a 600 ezer Ft-os jövedelmünk reálértéken már csak 558 600 Ft-ot ér majd. Amennyiben pedig hitelt vettünk fel, a hiteltörlesztőt illetően pedig elmentünk a falig, akkor a 240 ezer Ft fennmaradó jövedelmünk már csak 223 440 Ft vásárlóerőt képvisel majd két év múlva.
Természetesen erősen egyénfüggő, hogy mire számíthatunk pénzügyileg a következő években, sokaknak biztosan reálértéken is nőni fog a jövedelme, másoknak stagnál, esetleg csökken, és persze olyanok is lesznek, akik hosszabb-rövidebb időre állás nélkül maradnak. Az sem mindegy, hogy tervezünk-e nagyobb beruházást a következő években – ilyen lehet egy lakásfelújítás például -, hiszen erre a törlesztésen felüli jövedelmünkből kell majd összespórolnunk a pénzt.
Annyi jó hír azonban van, hogy a most legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztője nem nőhet egy évtizedig, a fix kamatú konstrukcióknál pedig ez a futamidő végéig be van betonozva. Vagyis a kiadási oldal legalább jó ideig stabil. Illetve az is látható, hogy a hitelkamatot lényegesen alacsonyabbak az inflációnál, emiatt pedig reálértéken mind kevesebbet törlesztünk a bank részére.
Mit tehetünk a jelenlegi helyzetben hitelfelvevőként?
1. Meg kell keresnünk a számunkra elérhető legolcsóbb hitelt, hiszen ennek lesz a legalacsonyabb a havi törlesztője. Minél alacsonyabb a törlesztő, annál több szabadon elkölthető pénzünk marad.
Itt nézheted meg, hogy melyik bank milyen feltételekkel kínál most számodra hitelt:
– Lakáshitel kalkulátor
– Személyi kölcsön kalkulátor
– Csok-hitel kalkulátor
– NHP ZOP zöld-hitel kalkulátor
2. Gondosan ki kell számolnunk, hogy a jövedelmünkből mekkora összeget tudunk stabilan, különösebb lemondások nélkül nélkülözni. Inkább menjünk biztosra, ne feszítsük ki túlságosan a családi költségvetést.
3. Ha szükséges, a futamidő kitolásával csökkentsük a havi törlesztők nagyságát. Ez azonban azzal jár, hogy tovább használjuk a bank pénzét, így magasabb lesz a futamidő alatt visszafizetendő összeg.
4. Célszerű hitelfedezeti biztosítást kötni, ami védhet egy esetleges keresőképtelenség, munkanélküliség ellen. A biztosítás fix kiadást jelent, ám a hitelfelvétellel járó kockázatot hatékonyan csökkentheti. A hitelfedezeti biztosítások szolgáltatásait és költségeit itt hasonlíthatod össze.
5. Mindenkinek rendelkeznie kellene valamekkora pénzügyi tartalékkal, ami szükség esetén gyorsan mobilizálható. Általánosságban elmondható, hogy legalább 3-6 havi jövedelemkiesést át kell tudnunk hidalni, így ennyi időnk lesz rendezni a pénzügyi helyzetünket.