A 2022-es évben nagyon sok minden megváltozott, ez pedig a gazdasági környezetre még fokozottabban igaz. Ennek alátámasztására a Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 8 pénzügyi érdekességet, gazdasági mutatót, amely jelentősen átalakult az elmúlt időszakban.
Az idei évet sok mindennek lehet nevezni, de unalmasnak nem, számos esemény komoly hatást gyakorolt a gazdasági környezetre is. Természetesen hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a változások forrása minden esetben a 2022-es év volt, hiszen egyes tényezőknél már a tavalyi év második felében érezni lehetett a változás szelét.
Az év végéhez vészesen közeledve a Bankmonitor szakértői összeszedtek néhány, a mindennapi élet szempontjából releváns mutatót, ami alátámasztja, hogy valójában mennyire alakult át az élet az elmúlt egy évben.
1. Drasztikusan emelkedő infláció
A hazai áremelkedés jelentősen felgyorsult: tavasszal az éves infláció belépett a kétszámjegyű tartományba. Ősztől pedig az éves drágulás meghaladta, meghaladja a 20 százalékot.
Nem szabad elmennünk amellett sem, hogy az áremelkedés felgyorsulása már 2021. második felében elkezdődött, ugyanakkor az idei extrém események nélkül vélhetően az inflációs pálya is teljesen más lett volna.
Előreláthatólag a 2022-es átlagos éves áremelkedés valahol 14,5 százalék körül várható. Az MNB szerint a következő év sem lesz egyszerű, Matolcsy György beszámolója alapján a következő évben nem elképzelhetetlen a 15-18 százalékos éves átlagos drágulás sem.
Hirdetés
Hirdetés
2. A jegybanki alapkamat is jelentősen megugrott
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja a fogyasztói árindex, azaz az infláció kordában tartása. Így nem meglepő, hogy az áremelkedés felgyorsulásával a jegybanki alapkamat is növekedésnek indult. (Az infláció elleni védekezés egyik formája a kamatemelés, így vonzóbbá válhatnak a magyar befektetések akár a hazai akár a külföldi tőke számára.)
A jegybanki alapkamat január elején még 2,40 százalék volt, mely december közepére 13,00 százalékra emelkedett. Ráadásul jelenleg a gazdaságban az irányadó egynapos bankközi betétek kamata még magasabb, 18,00 százalékos szinten van.
Miért lényeges az alapkamat? Ez tekinthető a gazdaságban irányadónak, értékének változását idővel a betéti és hitelkamatok is lekövetik.
3. Harmadával megemelkedett a lakáshitelre visszafizetendő összeg
Sajnos a lakossági hitelek kamata is érdemben emelkedett az idei évben. Öröm az ürömben, hogy a hitelkamat növekedése messze elmaradt az infláció, vagy épp az alapkamat változásától.
A lakáshiteleknél a Bankmonitor szakértői egy konkrét 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 10 éves kamatperiódusú konstrukció példáján keresztül mutatják meg a kamatemelés hatását. Az idei év első hónapjában még 5,58 százalékos THM mellett lehetett felvenni egy ilyen hitelt 500 ezer forint nettó jövedelem mellett, jelenleg egy hasonló lakáscélú kölcsön teljes hiteldíj mutatója 9,62 százalék. A törlesztőrészlet év elejéhez képest 49 500 forinttal emelkedett.
4. A személyi hitelajánlatok is teljesen átalakultak
A személyi kölcsönöknél még drasztikusabb a drágulás: év elején a legolcsóbb 3 millió forint összegű, 7 éves futamidejű hitel THM értéke 7,21% volt 400 ezer forintos nettó jövedelem mellett. Jelenleg hasonló feltételekkel rendelkező konstrukciót 14,29 százalékos éves átlagos költség mellett lehetne felvenni.
Ki kell újra hangsúlyozni, hogy az alapkamat és az infláció nagyobb mértékben emelkedett, mint a hitelkamatok. Ennek fényében a kölcsönök már nem is tűnnek feltétlenül drágának. A törlesztőrészletek vásárlóereje ugyanis a vágtató infláció miatt rohamosan csökken.
5. Megtakarítás: az állam gyorsan, a bankok lassabban reagáltak az új helyzetre
Természetesen a változó piaci környezet miatt a megtakarítások kamatának is emelkednie kell. Sajnos ez a folyamat jóval lassabb, mint amit a kölcsönök esetében tapasztalhattunk. Ez különösen a betétek esetében igaz. A kisebb pénzintézeteknél, mint például a Gránit Bank, a MagNet Bank, a Cetelem Bank már akár 10 százalékot megközelítő, vagy azt meghaladó kamatokat is kaphatunk a betétünkre. De a nagyobb bankoknál még mindig valahol 1-2 százalék körül van a lekötött összegen elérhető éves nyereség.
A lakossági állampapírpiacon már jóval nagyobb kamatváltozásokat figyelhettünk meg:
- Az Egyéves Magyar Állampapír kamata év elején még 3,0% volt, a jelenleg megvásárolható papír kamata azonban már 9,0%.
- Az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy kamata szintén 3,0 százalékról 9,0 százalékra emelkedett az idei évben.
- A kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy kamata pedig 3,5 százalékról növekedett 9,5 százalékra egyetlen év alatt.
- Az inflációkövető lakossági állampapírok feltételei nem módosultak, a kamatprémium továbbra is 1,5 illetve 0,75 százalékpont futamidőtől függően. Viszont az infláció emelkedésével a kamatok érdemben emelkedtek. Ezt jól mutatja, hogy a hosszabb futamidejű papír induló éves kamata egy éve még 6,60% volt, míg a jelenleg elérhető kötvényé 11,75%.
- Újraindult a Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött bónusz állampapír, melynek induló éves kamata 11,32%
- A korábbi sztár, a Magyar Állampapír Plusz feltételei nem változtak, a befektetésen öt év alatt elérhető éves átlagos hozam továbbra is 4,95%.
Vagyis az alacsony kockázatú befektetéseknél a lakossági állampapírok gyorsabban lereagálták az új környezetet, de már találni értelmezhető kamat melletti betéteket is.
6. A forint gyengül, gyengül és gyengül
A hazai fizetőeszköz egy igazi hullámvasútra szállt fel az idei évben. Ennek a hektikus mozgásnak a végeredménye azonban az, hogy a forint jelentősen gyengült a főbb devizákkal szemben.
Az MNB által jegyzett árfolyamok alapján egyetlen euróért az év elején 367,66 forintot kellett fizetni. Jelenleg 403,83 Ft/EUR szinten van az árfolyam. (Sőt 420 felett is járt a forint az euróval szemben néhány hete, hónapja.)
Az aktuális szint az év elejéhez képest 9,8 százalékos gyengülést jelent. Ez a változás nem csak a nyaralókra, külföldre utazókra gyakorol érdemi hatást, hanem a hazai inflációt is érdemben növelheti.
7. Mi lesz a lakástámogatásokkal?
A lakástámogatások és családtámogatások nem változtak az év elejéhez képest. Ebben nincs újdonság, ugyanakkor számos kedvezmény lejár a 2022-es év végén. Az Otthonfelújítási támogatás, a Babaváró hitel, vagy épp az adó-visszatérítési támogatás lehetősége az idei évben kifut.
Ezen kedvezmények sorsa – meghosszabbítják-e, ha igen milyen feltételekkel… – érdemben befolyásolja a lakáshitelpiacot, sőt a teljes ingatlanpiacot is. Az idei év egyik nagy kérdése tehát – és már nincs sok hátra az évből – ezen kedvezmények sorsa, ami érdemben meghatározhatja egy teljes szektor 2023-as évi teljesítményét.
8. Mi a helyzet a kkv hitelekkel?
Furcsa kettősség jellemezte a vállalati hitelpiacot: a piaci kamatozású kölcsönök jó része a BUBOR mutató értékéhez kötött, ami a többi pénzügyi mutatóval együtt jelentősen emelkedett idén. Ugyanakkor a támogatott Széchenyi Kártya egész évben elérhető volt. Ugyan a konstrukció kamata valamelyest emelkedett a második félévben, de még mindig nagyon olcsó forrást biztosított a vállalkozások számára.
A meglévő változó kamatozású piaci kkv hitelekre a kormány kiterjesztette a kamatstop intézményét november közepétől. Ezzel a lépéssel megvédve az érintett vállalkozásokat a további kamatemeléstől.
Vagyis elérhetők voltak az idei évben is olcsó hitelek a kkv-k számára, ez pedig 2023-ban sem változik, mivel a Széchenyi Program a jövő évben is folytatódik. A cégek számára inkább a megugró energiaárak és elszálló rezsiszámlák jelentettek, jelentenek gondot. Számos vállalkozás kaphatott a tél elején olyan villany-, gázszámlát, amelyen a fizetendő összeg a többszöröse a korábban megszokottnak.
Összegzés
Még sok más számot, mutatót elő lehetne venni. (A GDP alakulása, vagy épp a bruttó átlagbér növekedése külön megérne egy történetet.) De már ezekből a változásokból is látszik, hogy az idei évben nagyon sok minden átalakult. Ezek a változások pedig meghatározzák a 2023-as év kihívásait is.
Talán a legfontosabb megoldandó feladat mindenki számára a drágulás, az infláció kezelése lesz. A lakosság számára komoly gondot jelenthetnek emellett a dráguló hitelek, a rezsiköltség, a cégek számára pedig az emelkedő költségek – ezen belül is az elszálló rezsiárak.
