Az elmúlt hónapokban többször értekeztünk a Bankmonitor.hu-n az alacsony hazai ingatlanárakról és az ebből származó potenciális befektetési lehetőségekről. A témához kapcsolódóan egy érdekes adalékra bukkantunk a Fool.com-on: soha ne tekintsd befektetésnek azt az ingatlant, amiben élsz! Ne befektetési szempontok vezéreljenek a vásárlásnál! Bemutatjuk, hogy miért…
Az elérhető statisztikák vonatkozásában (is) le vagyunk maradva kissé a fejlett világtól, így egy amerikai példát fogunk megtekinteni. Nézzük meg, hogy az elmúlt 120 évben hogyan alakultak az USA-ban a lakóingatlanok árai, ha az infláció hatását kiszűrjük.
1890 és 1980 között
éves szinten mindössze átlagosan 0,21%-kal emelkedtek az ingatlanárak. Nem egy acélos teljesítmény. Volt olyan közel 50 éves időszak, amikor az éves átlagos emelkedés 0,08% volt. Jól alátámasztott vélemények (pl. Robert Shiller az idei Nobel-díjas közgazdász) szerint az ingatlanárak tartósan nem is tudnak elszakadni az inflációtól, nem nőhetnek érdemben annál lényegesen nagyobb mértékben. Az ábrán látható, hogy a 90-es évek végén megindult ingatlanár robbanást jelentős visszaesés követte.
Mit jelent ez számunkra?
A
lakhelyünkként szolgáló ingatlanra ne tekintsünk befektetésként. Ne befolyásoljon a választásban, hogy „ennek a lakásnak az ára rendkívüli mértékben emelkedni fog…” Az USA-ban és Magyarországon is a válság előtt sokan azért vettek a szükségesnél (és pénzügyi lehetőségeiknél) nagyobb ingatlant, mert szent meggyőződésük volt, hogy jelentősen emelkedni fog az ára. A történet negatív következménye sok esetben egy olyan hitellel finanszírozott vétel volt, ahol a hiteltörlesztés előbb-utóbb erőn felüli terhet jelentett. (A fizetésképtelen jelzáloghitelek aránya az USA-ban és Magyarországon egyébként nem állt távol egymástól még a tavalyi évben. A nagy különbség, hogy ott ezt a bravúrt úgy sikerült létrehozni, hogy nem CHF-ben adósodtak el…)
Befektetést természetesen végrehajthatunk ingatlanba, de ez a valóságban akkor lesz befektetés, ha nem mi lakunk benne, hanem
kiadjuk és bérleti díjat termel számunkra. Ebben a vonatkozásban továbbra is érvényesnek látjuk a korábbiakban bemutatott érvelésünk: ma Magyarországon
számottevő hozamtöbblet érhető el ingatlanbefektetésből a bankbetéti, vagy állampapír kamatokhoz viszonyítva.
A magyar ingatlanpiaccal kapcsolatban van egy olyan érzésünk, hogy a piac nem csak egy jelentős áremelkedés után tudja helyreállítani az egészséges árszintet, hanem egy jelentős árcsökkenés után is… Egy ingatlant befektetési céllal megvenni ráadásul csak abban az esetben racionális, ha
nem minden szabad pénzünket erre költjük el. Az egészséges arányokat a kockázat és a likviditás (értékesíthetőség) figyelembe vételével be kell tartani.
Ha nincs pénzünk kiadási céllal ingatlant vásárolni, akkor jó lehetőséget teremtenek a
ingatlan befektetési alapok, melyek hazánkban túlnyomórészt irodaházakba fektetnek. (Na nem mintha, a budapesti irodapiac ne mutatna erősen nyomott árakat bármilyen értelmes nemzetközi összehasonlításban).
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
