Több banknál is megszűnt már a közös tulajdonú bankszámlanyitás lehetősége, így ezeknél csak meghatalmazottat, rendelkezőt lehet jelölni, illetve társkártyát lehet kérni. De mi a különbség ezek között, és milyen előny, hátrány származhat a közösködésből?
Nézd meg aktuális bankszámla akciónkat, amivel a bank fizet neked az első évben!
Hogy kiderítsük, milyen feltételekkel lehet ma közös számlát nyitni, telefonálgatásba kezdtünk. Érdeklődésünk során azt tapasztaltuk, hogy bankon belül is nagy a bizonytalanság, ugyanis előfordult, hogy egy banktól 3 helyről 3 eltérő választ is kaptunk: lehet, nem lehet, bankszámlától függ.
Ezen kívül írott formában is viszonylag keveset találtunk a közös számlák sorsáról, úgyhogy a banki gyakorlat igen eltérő lehet. Egy biztos: a közös bankszámla főleg öröklés esetén járhat jelentős bonyodalommal – részletek lentebb –, így nem csoda, hogy egyes pénzintézetek teljesen felszámolták ennek lehetőségét. Nézzük az általánosnak mondható gyakorlatot!
A közös tulajdonú bankszámlák esetén mindkét számlatulajdonos (fő-, és társtulajdonos) ugyanolyan pozícióban van, ugyanolyan jogai vannak a számla felett elnevezésüktől függetlenül. Bizonyos esetekben önállóan dönthetnek, például a másik hozzájárulása nélkül utalhatnak, pénzt vehetnek fel (bármennyit), kérhetnek maguknak SMS, vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatást.
Azonban egyes döntéseket csak közösen hozhatnak meg, például ha a számlához egy további rendelkező (harmadik) személyt szeretnének megjelölni, és számára bizonyos szoláltatásokat igényelni, de folyószámla hitelkeretet is csak együtt intézhetnek a számlához. Szintén csak együtt módosíthatják a szerződést, vagy a társtulajdonos személyét, már ha egyáltalán ilyet lehet az adott banknál.
Hirdetés
Hirdetés
Fő-, társtulajdonos, rendelkező, meghatalmazott, nem mindegy?
Nagyon nem. Hogy mit csinálhat a számlatulajdonos a bankszámláján, az nem függ másik személy engedélyétől, míg a rendelkező és meghatalmazott esetén igen. Ha nem lehet közös tulajdonú számlát nyitni, ugyan meg lehet oldani a számlán lévő pénz feletti rendelkezést egy állandó meghatalmazással, azonban ezt ugyanilyen lendülettel visszavonhatja a számlatulajdonos bármikor.
Közös tulajdonú számlák esetén ezzel ellentétben egyik fél sem döntheti el önállóan, hogy a másiktól megszabadul. Ha megromlik a viszony a két fél között, csak együtt dönthetnek a számla megszüntetéséről.
Ezen kívül egy meghatalmazott vagy rendelkező nem igényelhet a számlához önállóan semmit, mindent a tulajdonos hozzájárulásával kérhet. Ilyen pl. az előbb említett eset, ha SMS szolgáltatást szeretne kérni a számlamozgásokról.
Egyébként a megfelelő teljes körű meghatalmazással a meghatalmazott/rendelkező bármennyi pénzhez hozzáfér. Pénzt vehet fel a bankfiókban, utalhat, használhat netbank szolgáltatást, és kaphat bankkártyát is a számlatulajdonos hozzájárulásával.
Attól még, hogy társkártyád van, nem feltétlen vagy számlatulajdonos
Sokan mossák össze a társkártya és a számlatulajdonos fogalmakat, pedig elég nagy a különbség a kettő között. Társkártyát bárki kaphat a számlához a számlatulajdonos engedélyével. Azaz még az sem szükséges, hogy az a személy társtulajdonos, meghatalmazott, vagy rendelkező legyen az adott számlán.
Akinek társkártyája van, az a számlán lévő pénzt a bankkártyán érvényes limitek erejéig használhatja. Ezen kívül semmi mást nem csinálhat, tehát a társkártya nem jogosítja fel arra, hogy utaljon, hitelkeretet igényeljen, felvilágosítást kérjen a számláról a bankfiókban, vagy akár csak egy bankszámlakivonatot kapjon.
Halál esetén kié a pénz?
A közös számlák kálváriája az öröklés során teljesedik ki. Főszabály szerint a bankszámla öröklés alá esik. Amint a bank megtudja, hogy a számlatulajdonos elhunyt, a számlát zárolja, és a jogerős hagyatékátadó végzés meghozataláig nem mozdíthatók a rajta lévő pénzek. A végzésből kiderül, ki az örökös, és a banknál ez a személy tud rendelkezni a számlaegyenleg sorsáról.
A bankszámlákhoz azonban megjelölhető haláleseti kedvezményezett. Ezzel kikerülhető a hagyatéki eljárás, ugyanis nem esik öröklés alá az a számla, amelyiken van haláleseti kedvezményezett. Így amikor megtörténik a tragédia, a számlához automatikusan hozzáfér az előzetesen megnevezett személy.
Közös számláknál azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ráadásul mivel a jogi szabályozás is változott az elmúlt években, többféle gyakorlat is létezik attól függően, mikor nyílt a számla. Előfordulhat, hogy nincs kedvezményezett, és ha a két számlatulajdonos közül az egyik meghal, a számlaegyenleg 50%-át zárolják, ez esik öröklés alá.
Lehetséges, hogy közös számlához van haláleseti rendelkezés, de az is lehet, hogy egyáltalán nem lehet megadni ilyet, hanem halál esetén automatikusan a másik fél rendelkezik a teljes egyenleg felett.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a számlához lekötött betét, vagy értékpapírszámla tartozik, amelyen részvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok vannak. Az értékpapírszámlához például egyáltalán nem adható haláleseti rendelkezés, ez csak örökléssel szerezhető meg.
Mint látható, a közös számla jelentősen meg tudja nehezíteni mind a számlatulajdonos, mind az örökös, mind a bank dolgát. Ezért is van az, hogy egyes pénzintézetek a tisztább helyzetek érdekében nem kezelnek már közös számlákat.
