Kevesen tennék meg, hogy a lottónyereményüket inkább kisebb darabokban vennék fel, mintsem egy összegben, mégis ez történt egy kanadai lány esetében. Látni fogjuk a szakértői beszámolók alapján, hogy nagyon is jó döntést hozott a lány. Amit pedig mindenkinek meg kellene a történetből jegyeznie, hogy először saját magunkat kell legyőzni, hogy a hosszú távú céljainkat elérjük, lottónyeremény ide vagy oda.
Egy kanadai tinédzser esetétől volt hangos a nemzetközi sajtó, ugyanis a lány a 18. születésnapjának alkalmából vett először egy lottószelvényt, amivel el is vitte a főnyereményt. Az igazi fordulat ez után történt, hiszen a lány az egyösszegű 1 millió kanadai dolláros nyeremény helyett azt választotta, hogy hetente kap 1000 dollárt az élete végiig.
A BBC több pénzügyi tanácsadót is megkérdezett az ügyben, mert számukra is elég hihetetlen volt, hogy egy ilyen fiatal lány miért is nem választotta az azonnali nagyobb összeget. Azért is megéri végigolvasni a pénzügyi szakemberek válaszait, mert a történet jól példázza, miért éri meg a hosszú távú érdekeinket a rövid távúak elé helyezni. És lássunk csodát, tipikusan ilyen logikára épül fel a nyugdíjcélú-megtakarítás is.
Mit mond a matek, valóban megérte neki így dönteni?
- mindenképpen jó döntést hozott, hiszen ha tisztán matematikai alapon nézzük, akkor kamatok nélkül 19 év alatt lehetne heti 1000 dollárból 1 milliót összegyűjteni,
- 80 éves várható élettartammal számolva összesen 62 évig fogja kapni a heti „ellátást”, ami összességében 3,2 millió dollárnak felel majd meg, összehasonlítva az azonnali 1 millióval.
Mi van akkor, ha befektetést keres a nyertes és 5%-os átlaghozamot ér el?
- ha semmit sem költ és minden heti összeget félretesz, akkor 68 éves korban billen át a mérleg nyelve és éri meg jobban a heti kifizetést választani (82 éves korban például 24,9 milliója lesz a heti kifizetésből, míg az egyszeriből 23,8 millió),
- ha az 1 milliót kézbe kéri, és minden évben 52 ezer dollárt kivesz (heti egy ezrest), akkor a pénzéből 83 évesen fogyna ki (tudni kell, hogy a helyi szabályok szerint adózni kell az 52 ezres kivételek után, míg a heti kifizetés adómentes),
- ha heti kifizetést választ és elkölti az 52 ezer dollár felét minden évben és a maradékot befekteti, akkor az 1 milliós szintet 39 évesen fogja elérni, míg 82 éves korára 12,5 milliója lesz,
- ha inkább az 1 millió dolláros kifizetést választja és utána évente a korábbi ponthoz hasonlóan 26 ezer dollárt (adóköteles jövedelmet) él csak fel, akkor 75 éves koráig rosszabbul jön ki, és 82 évesen is (12 milliónál) kevesebb pénze halmozódik fel a kamatokkal.
Nézzük meg azért az inflációt is:
- a megélhetési költségek, mint mindenhol máshol a világban, Kanadában is emelkednek, a számításokat éves 3%-os inflációval nézték meg,
- csak egy példa, 50 év múlva ilyen feltételek mentén a mai 1000 dollár csak 250 dollárt fog érni,
- reál értelemben a heti kifizetések 47 éves korára érik el az 1 millió dollárt, és az egész élete során így is 1,5 millió dollárt tud elkölteni, ami jobb, mint az azonnali 1 milliós kifizetés.
Mi az általános tanács?
- nagyon helyesen ellenállt a csábításnak a nyertes, egy átlagember ugyanis nagyon gyorsan felélné a nyereményét,
- látszik az is, hogy például nem volt nagyobb értékű diákhitele vagy jelzáloghitele a nyertesnek, hiszen akinek a vállát nyomja az adósság, az biztos az egyösszegű kifizetést választotta volna (ebben az esetben az egyösszegű felvétel azért logikus döntés, mert a hitel kamatainak egy jelentős részét így nem kell kifizetni a banknak a törlesztőrészleteken keresztül),
- fiatalként akárhogy is nézzük, jó döntés volt az élethosszig tartó kifizetés választása, viszont egyénenként változik, hogy mi is lehet a megfelelő döntés,
- azért is nehéz a döntés, mert saját magunkat kell legyőzni, ugyanis az emberi természetből fakadóan, nagyobbra értékelünk egy azonnali kis összeget, mint egy jóval nagyobb, de későbbi kifizetést
- gondoljunk ezekre a gondolatkora akkor is, amikor például a hosszú távú megtakarításainkról döntünk.
