A nők számára számos ok miatt életbevágóan fontos a minél korábban indított nyugdíjcélú megtakarítás, a méltó időskori megélhetés érdekében.
Ez a téma természetesen bármely életkorban lévő férfi és nő számára egyaránt alapvető jelentőségű. A hölgyek esetében azonban van néhány olyan tény, amelyek miatt ők nyugdíj szempontjából a férfiakhoz képest is már eleve hátrányból indulnak.
Nézzük meg, hogy mik a kilátások, mire érdemes figyelni, mit kell számításba venniük a hölgyeknek, és mi lehet a megoldás, amikor a nyugdíjas évekre és ezen időszak anyagi forrására gondolnak.
A mai állami nyugdíjvalóság
A KSH adatai szerint Magyarországon jelenleg 164 100 forint az átlagnyugdíj. Ha nem csak a saját jogú nyugdíjasokat vesszük figyelembe, akkor az egy ellátottra jutó összeg havi 143.600 forintra módosul. Ez pedig a havi átlagkereset alig 49,2 százalékának felel meg.
A számok mögé nézve, a nők és a férfiak adatait külön vizsgálva azt mutatja a statisztika, hogy a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülő férfiak 53 százaléka és a nők 66 százaléka havi 160 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kap. Már itt, ebben az eleve kedvezőtlen kategóriában is mostohább helyzetben vannak a nők. Az adatokból azt is látjuk, hogy 300 ezer forint feletti havi összeget a férfiak 9 százaléka, míg a nők 3 százaléka kap. Tehát ebben a szegmensben is komoly eltérés mutatkozik a nemek között.
Hirdetés
Hirdetés
Három jelentős ok, amely hátrányba hozza a nőket
Az állami nyugdíj összegét alapvetően a jogosultsági idő és az aktív, munkával töltött időszak alatt szerzett jövedelem nagysága határozza meg. A nők mindkét szempontból gyakran hátrányba kerülnek.
1. A figyelembe vett jogosultsági idő jellemzően rövidebb a nők esetében
Ennek egyik meghatározó oka az, hogy a nők szívesen veszik igénybe a 40 év jogosultsági idővel igényelhető teljes öregségi nyugdíj lehetőségét. Alapesetben akkor van erre lehetőség, ha megvan legalább 40 évnyi szolgálati idő: például 32 évnyi munkával töltött, valamint a maximálisan elismertethető, 8 évnyi gyermekgondozással (TGYÁS, GYED, GYES, GYET, GYOD) töltött idő.
Érdemes már jó előre figyelembe venni azt is, hogy a KATA-s vállalkozással töltött évek, valamint a magánnyugdíjpénztári tagság ténye a számolási szabályok miatt jelentős csökkenést eredményeznek a szolgálati időre vonatkozóan. Jó tudni azt is, hogy a 40 év jogosultsági idő alapján kért öregségi nyugdíj esetében a szabályozás – az 1997. december 31. után végzett képzés esetében – nem enged számolni a felsőoktatásban, nappali tagozaton töltött tanulmányi évek számával, még járulékfizetési megállapodás esetén sem.
2. A nők munkabére a férfiak béréhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb
Az Eurostat 2020-as adatok alapján készített tanulmánya szerint az Európai Unióban a nők bruttó órabére 13 százalékkal marad el a férfiakétól. A vizsgált 28 európai (köztük 3 nem EU tag) ország közül Magyarország az „előkelő” 6. helyen van, 17,2 százalékos különbséggel a férfiak javára.
Az egyes korcsoportokat külön-külön vizsgálva azt látjuk, hogy a magyar órabérekben a 35-44 év közötti korosztálynál a legmagasabb az eltérés, itt a férfiak 22,2 százalékkal kapnak magasabb bért, mint a nők. Ez az eltérés is meghatározó oka a nők alacsonyabb állami nyugdíjának.
3. A nők várható élettartama hosszabb
Amikor a nyugdíjas évekről gondolkodunk, figyelembe kell vennünk a várható élettartamot is. A KSH legfrissebb adatai szerint a 65 év felett még várható élettartam a magyar férfiak esetében 14,6 év, míg a hölgyek átlagosan még 18,9 évig élnek. A Covid megjelenése egy kicsit rontott a statisztikai adatokon, ugyanakkor előre tekintve, a várható élettartam emelkedő tendenciája alapján a 65 éves életkor betöltése után egyre hosszabb, átlagosan még 15-20 évnyi nyugdíjas időszakra készülhetünk.
Mindez azt jelenti, hogy a hölgyek a várhatóan hosszabb nyugdíjas időszakuk egy részét gyakran egyszemélyes háztartásban, minden költséget egyedül, egy eleve alacsonyabb állami nyugdíjból finanszírozva élik majd meg.
Nincs idő késlekedni! Az öngondoskodás a megoldás!
A nyugdíjcélú megtakarítás egyik legkedveltebb formája a nyugdíjbiztosítás. Lényeges szempont, hogy olyan szerződésről van szó, amely egészen pontosan a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – tehát most indított megtakarítás esetén a 65. születésnapig – tart, bármi is lesz majd akkoriban az aktuális nyugdíjkorhatár.
A 40 év jogosultsági idővel állami nyugdíjat igénylő nők, valamint az egyéb öregségi nyugdíjjogosultságot (speciális szakmájuk alapján) megszerzők, illetve a legalább 40%-os maradandó egészségkárosodást szenvedők már 65 éves kor előtt is kérhetik a biztosítótól a szolgáltatást. A szerződésben összegyűlt pénz természetesen örökölhető.
Mikor és milyen összeggel kezded, ezen áll vagy bukik az időskori életszínvonalad!
Alapszabály, hogy minél fiatalabb korban indítod a megtakarítást, annál valószínűbb, hogy valóban összegyűlik majd az az összeg, amely az elképzelt életszínvonaladat biztosíthatja. Fiatal korban elkezdett megtakarítás esetén elegendő lehet a havi jövedelem egytizedét nyugdíjcélra félretenni, de később kezdve az infláció miatt már egyre magasabb havi megtakarítási összegben érdemes gondolkodni ugyanazon cél elérése érdekében.
Nézzünk meg, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a mai magyar átlagos havi állami nyugdíj kétszereséből élhessünk idős korunkban. Ehhez nagyságrendileg havi 170 ezer forint nyugdíjkiegészítésre lesz szükségünk a megtakarításunkból, 15-20 éven keresztül. Azaz mai értéken számolva összesen 31 millió vagy 41 millió forintot kell 65 éves korunkra összegyűjteni attól függően, hogy 15 éves vagy 20 éves további élettartammal számolunk. A kalkuláció során azt feltételezzük, hogy a megtakarított összeg továbbra is megőrzi majd a reálértékét.
Látható, hogy a korán ébredők sokkal jobb helyzetben vannak: aki például már 30 éves korában elkezdi a nyugdíj-előtakarékosságot, ő 27 000 forint induló havidíjjal is elérheti a 31 millió forintos célösszeget. Aki azonban 40 éves koráig halogatja a döntést, ő már csak jóval magasabb, havi 49 000 forint induló megtakarítással érhet célba. Éppen ezért érdemes minél előbb elkezdeni az öngondoskodást, hiszen így alacsonyabb összegű befizetések vállalása is elegendő lehet.
Összefoglaló
A nők számára önmagában az állami nyugdíj – a hosszabb várható élettartam, az alacsonyabb jövedelem és a rövidebb nyugdíjjogosultsági idő miatt – még a férfiakénál is alacsonyabb ellátást, nehezebb megélhetést tesz csak lehetővé.
A válságos időskori élethelyzetet akkor kerülhetjük el, ha késlekedés nélkül, még minél fiatalabb korban gondolunk az időskori önmagunkra, és elindítjuk a nyugdíjcélú megtakarításunkat. Így elérhetővé válhat a nekünk megfelelő életszínvonalon, méltó módon megélhető időskor, a nyugdíjas éveinkre tervezett célok, álmok megvalósítása.
