A Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye szerint megszűnik egy kedvelt kiskapu, melyet a befektetők a tartós befektetési számláknál (TBSZ) mostanáig kihasználhattak.
A jövőben a tartós befektetési számlákon (TBSZ) tartott megtakarítások hozamára is kell szociális hozzájárulási adót fizetni, amennyiben a befektető 5 évnél korábban feltöri a számláját.
Az NGM közleménye szerint a 2023. júliusától bevezetett intézkedés, a szociális hozzájárulási adó (SZOCHÓ) kiterjesztése nem kívánt következményekhez is vezetett. A jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy versenyelőnybe hozzák az adómentes magyar állampapírokat más megtakarításokkal szemben. Ennek érdekében tavaly nyáron számos megtakarítási konstrukcióból (pl. bankbetétekből, befektetési alapokból, megtakarítási célú életbiztosításokból) származó kamatjövedelmekre kivetették a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
Egy kiskapu azonban nyitva maradt: mivel a tartós befektetési számlákon definíció szerint nem kamatjövedelem keletkezik, így az ott tartott befektetések mentesültek a szociális hozzájárulási adó alól.
Ez pedig komoly adóelőnnyel járt, melyet egy nagyon egyszerű számítással szemléltethetünk. Például egy megtakarító 1 évre szeretne bankbetétbe fektetni 10 millió forintot, az elért bruttó kamat pedig 5%. Ez alapján egy év elteltével 500 ezer forint nyeresége keletkezik. Azonban ebből adóznia is kell:
- Ha nem tartós befektetési szerződés keretein belül valósítja meg a befektetést, akkor 15% SZJA és 13% SZOCHÓ is terheli a nyereségét, így végül csak nettó 360 ezer forint nyereséget tehet zsebre.
- Ha viszont TBSZ keretein belül tette ugyanezt, akkor egy év elteltével csupán 15% SZJA terhelte, szociális hozzájárulási adót nem kellett fizetnie, azaz nettó 425 ezer forint nyereség ütötte a markát.
Több se kellett a rafinált magyar megtakarítóknak: a minisztérium publikációja szerint a SZOCHÓ kiterjesztése óta a tartós befektetési számlák száma kb. 40%-kal (100 ezer darabbal) nőtt, a számlákon tartott megtakarítási állomány pedig 3300 milliárd forintról 5400 milliárd forintra emelkedett. Az NGM úgy véli, ennek fő magyarázata a tartós befektetési számlák indokolatlan adóelőnye.
Ezt az adóelőnyt hamarosan egy csapásra meg is szüntetik, a vonatkozó részletet érdemes szó szerint idézni.
„A kormány az igazságos helyzet megteremtése és az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg. Eszerint adókedvezmény, illetve adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3 illetve 5 évig tartják. A folyamatban lévő szabálymódosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a TBSZ számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szocho-fizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. A szabályozásban ezért kikötésre kerül, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Minden más esetben a TBSZ számláról kivett összegek után is szociális hozzájárulási adó fizetendő.”
Tehát a trükközésnek ezennel vége, a jogszabályi környezet minden bizonnyal hamarosan ebben a szellemben fog átalakulni.
