Megjelentek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások legfrissebb statisztikái. Ebben a cikkben összefoglaljuk, milyen főbb következtetéseket vonhatunk le a szektor 2022-es teljesítményéről.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP) továbbra is a legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági konstrukciónak tekinthetjük: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint több mint 1,09 millió ember rendelkezik tagsággal valamelyik nyugdíjpénztárnál, ide nem számítva a megmaradó magánnyugdíjpénztári tagokat. A 2022-es év a befizetések szempontjából jól alakult, azonban a befektetési piacokon uralkodó negatív hangulat és a nagymértékű kötvénypiaci leértékelődés miatt összességében csökkent a szektor vagyona.
162 ezer forintot tettek félre a nyugdíjmegtakarítók
Örömteli hír, hogy tavaly minden korábbinál magasabbra emelkedett az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni befizetéseinek mértéke. 2022-ben átlagosan évi 162 ezer forintot írtak jóvá a számlákon, melyből 113 ezer forint egyéni befizetés, 34 ezer forint munkáltatói támogatás, és 14 ezer forint állami támogatás volt. (Az állami támogatást azok a megtakarítók vehetik igénybe, akik fizetnek személyi jövedelemadót.)
A befizetések az elmúlt 8 év során messze infláció felett emelkedtek: a 2015-ben tapasztalt 99 ezer forintos szinthez képest mostanra 63 százalékkal több pénzt tettek félre a pénztártagok. Ez idő alatt az összes áremelkedés 36 százalék volt, úgy, hogy a drágulás közel felét az utolsó 1 év hozta. Ugyanakkor a becsült megtakarítási ráta trendszerű csökkenést mutat: az átlagos egyéni befizetés egyre kisebb részét teszi ki az adott évi átlagkeresetnek. 2022-ben a havi nettó átlagkereset 343 ezer forint volt, ennek mindössze 2,8 százalékára rúgott az átlagos egyéni tagdíj.
Észrevehetjük, hogy a munkáltatói befizetések még mindig nem érték el a 2019 előtti szintet. Ennek oka, hogy a munkáltatói tagdíjhozzájárulás adózása 2019-től lényegesen kedvezőtlenebb lett, ez pedig „ellenösztönzővé” vált az ilyen típusú, béren felüli juttatásokra nézve. (A témáról ebben az interjúban beszélgettünk a nyugdíjpénztári szektort jól ismerő szakemberekkel.)
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi pénzük van a nyugdíjpénztári tagoknak?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 2015 elejétől számítva 47 százalékkal emelkedett, miközben a taglétszám némi csökkenést mutatott. Az egy főre jutó számlaegyenleg tehát jelentősen nőtt az évek során: 2022 év végére a pénztártagok átlagosan 1,5 millió forint megtakarítással rendelkeztek, szemben a 2015 év eleji 900 ezer forintnyi átlagos egyenleggel. A közzétételekből a kezelt vagyon korcsoportok szerinti megoszlását is kiolvashatjuk – igaz, egyelőre még a 2022-es bontás nélkül.
Látható, hogy az egyes korcsoportok között nagy különbség van az átlagos számlaegyenleget illetően. A legfiatalabbak (16-29 évesek) 2021 év végén mindössze 301 ezer forint megtakarítással rendelkeztek, míg a 60 év felettiek már fejenként kilencszer ennyi vagyont (2,7 millió forintot) halmoztak fel. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek átlagos értékek, így egy korcsoporton belül nagy különbségek lehetnek az egyes tagok vagyona között.
A számlaegyenlegre a befizetéseken kívül a befektetési teljesítmény is komoly hatással bír. Habár a pénztári szektor hosszú távon igen jól teljesít, a 2022-es év befektetési szempontból kedvezőtlenül alakult. A rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet, a vágtató inflációval szembeni egyre erősebb jegybanki küzdelem (pl. kamatemelések), és az ezzel járó kötvénypiaci leértékelődések a legtöbb eszközosztályban negatív hozamot eredményeztek. Az önkéntes nyugdíjpénztárak sem mentesültek a veszteségek alól: 2022-ben összességében 7 százalékkal csökkent a szektor vagyona.
Miben tartjuk a nyugdíjcélú megtakarításunkat?
Érdemes szemügyre vennünk a nyugdíjpénztári tagok portfóliójának összetételét is, hiszen ez sokat elárul a megtakarítók kockázattűrő képességéről. A portfólió egyúttal a hozampotenciált is nagyban meghatározza: a befektetések terén megfigyelhető az az összefüggés, hogy a biztonságos eszközök (pl. állampapírok) alacsonyabb várható hozammal kecsegtetnek, míg a magasabb kockázatú részvények és egyéb befektetések hosszú távon várhatóan jobb teljesítményt produkálnak majd.
Első ránézésre szembetűnő, hogy a megtakarítások nagy többsége alacsony kockázatú befektetésekben köt ki. A bankbetétek, állampapírok és egyéb kötvények együttes súlya 2015 év elején a 70 százalékot is megközelítette, de 2022 év végére is közel 60 százalékra rúgott. Mivel a 31 százalékos súllyal szereplő befektetési jegyek is tartalmazhatnak némi kötvénykitettséget, így azt mondhatjuk, hogy jelenleg is jó eséllyel 65 százalék fölé tehető az alacsony kockázatú elemek összesített részaránya a nyugdíjpénztári portfóliókban. A megtakarítók tehát általánosságban véve kockázatkerülő stratégiát alkalmaznak.
Érdekesség, hogy a készpénz és bankbetétek aránya 2022-ben jelentős csökkenést mutatott. 2021 év végéhez képest mostanra csaknem 40 százalékkal esett az állományuk, ami azt jelzi, hogy a pénztárak fokozatos vásárlásba kezdtek a lejtmenet idején.
