Szeptember 14. után az EU-n belül már csak úgy fizethetünk bankkártyával az interneten, ha a kártyán szereplő adatokon túl egyéb módon is azonosítjuk magunkat. Mit kell erről tudni? És mit tehet az, aki még nem regisztrált erre a szolgáltatásra?
Interneten vásárolni bankkártyával gyerekjáték, talán már túl egyszerű is. Nincs más dolgunk, mint megadni a kis plasztiklapon szereplő adatokat – kártyabirtokos neve, kártyaszám, bankkártya lejárati dátuma, kártyát kibocsátó bank neve, kártyatársaság neve (Visa, Mastercard stb.), CVC vagy CVV2 kód –, ha pedig ezek stimmelnek, és van elegendő összeg a számlán, akkor máris sikeres a vásárlás.
Igen ám, de ez egyben azt is jelenti, hogy ha rossz kezekbe kerül a bankkártyánk, akkor bárki vásárolhat vele, ami óriási kockázat. Ezért nagyon fontos vigyázni a bankkártyára, illetve azonnal letiltani, ha esetleg elveszne. Ezért működtetnek a bankok éjjel nappal hívható telefonos ügyfélszolgálatokat, ahol a letiltás bármikor elintézhető, de az internetes banki felületen, a mobilalkalmazáson keresztül és persze nyitva tartási időben bármelyik bankfiókban is van erre lehetőséged.
Tudnod kell azonban, hogy a letiltás nem visszavonható, vagyis mielőtt ehhez folyamodsz, mindenképp próbáld felkutatni a kártyád, mert a pótlás plusz kiadást jelent majd. Ha bizonytalan vagy, akkor első lépésként beállíthatod a napi vásárlási és készpénzfelvételi limitet nullára, így biztosan nem férnek hozzá mások a pénzedhez, amíg megbizonyosodsz a dologról.
Tisztában kell lenned azzal is, hogy a letiltott, ám később megtalált és tovább használt bankkártyából még gondjaid adódhatnak, ugyanis ez olyan vétség, ami miatt egy időre ugrik a hitelképességed, éppen úgy, mintha olyan rossz adós lennél, aki szerepel a KHR adatbázisban (leánykori nevén a BAR-listán).
Szeptember 14-től nehezebb lesz visszaélni a bankkártyákkal az online vásárlások során, ugyanis az EU-n belüli tranzakciók esetében kötelező lesz az ügyfél azonosítása. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek a fizetési felületen meg kell majd adnia egy egyedi biztonsági kódot is, amit az adott tranzakcióhoz kapcsolódóan generál a bank. Az, hogy mi lesz a mobilos azonosítás formája – sms, beolvasható színes vizuális kód, QR-kód vagy éppen a banki applikáción át érkező push notification üzenet -, pénzintézetenként különbözik majd. Bármelyikről is legyen azonban szó, mobiltelefonra mindenképp szükségünk lesz.
Ahhoz azonban, hogy ez működjön, az ügyfeleknek is lehet teendőjük. A kártyabirtokosoknak aktiválniuk kell – már ha ezt korábban nem tették már meg – az erős ügyfél-hitelesítést lehetővé tévő biztonsági szolgáltatásokat, amely bankonként eltérő lehet: sms-kód, QR-kód vagy egyéb üzenet. Ezt egyébként mobilalkalmazáson, internetes banki felületen, telefonos ügyfélszolgálaton vagy személyesen bármelyik bankfiókban is megtehetik.
Ha ezt elmulasztják, akkor szeptember 14-et követően elvileg nem használhatják majd bankkártyájukat online vásárlásra az EU-n belül, ám más országok internetes üzleteiben – például a magyarok körében népszerű kínai Aliexpress-en – továbbra is lehet majd vásárolni a plusz azonosítás nélkül. Azért a feltételes mód, mert ha a bankok – és persze az MNB – úgy látják, hogy túl sok ügyfelet érne felkészületlenül a szigorítás, akkor az Európai Unió elvileg ad lehetőséget a határidő kitolására. Erre azonban nem érdemes apellálni.
Tudtad, hogy van olyan bankszámla, ami 2 évig teljesen ingyenes, vagyis a havi díjon kívül többek között a belföldi utalások, a csoportos beszedési megbízások és meghatározott feltételekkel a készpénzfelvétel is díjmentes? Ha többet is megtudnál a Bankmonitoron keresztül történő igénylés esetén 2 évig ingyenes CIB ECO bankszámláról, akkor itt minden fontos információt megtalálsz. Ha pedig megkeresnéd a számodra legkedvezőbb bankszámlát, akkor az alábbi bankszámla kalkulátort érdemes használnod.
