Egy ma megjelent MNB rendelet alapján szigorodnak július elsejétől a hitelekre vonatkozó hitelfedezeti és jövedelem terhelési szabályok. A jövőben bizonyos esetekben a fizetés kisebb része fordítható a kölcsönök törlesztésére.
A 2023. május 11-én a Magyar Közlönyben megjelent MNB rendelet alapján szigorodnak a hitelezés szabályai hazánkban. Egészen konkrétan a jövedelmek terhelhetőségével kapcsolatos elvárások – azaz a JTM szabály – válik szigorúbbá.
Meddig terhelhető hiteltörlesztéssel a jövedelem?
Az MNB eddig is érvényben lévő rendelkezése értelmében a fizetésünknek csak egy meghatározott százalékáig mehet el a kölcsönünk törlesztőrészlete. Ezen számítás során a meglévő és új hitelek törlesztőrészletének összegét együttesen veszik figyelembe. Sőt a hitelkártyáink, folyószámlahiteleink is számítanak: a teljes keretösszeg 5 százalékát tekinti a jogszabály törlesztőrészletnek függetlenül attól, hogy a keretből mekkora rész van éppen kihasználva.
A rendelet alapján lényeges a hitel típusa, a jövedelmünk nagysága és a kamatfixálás hossza is. Általánosságban elmondható, hogy nagyobb fizetés és hosszabb kamatfixálás mellett a fizetésünk nagyobb részét terhelhetjük meg a hitelfelvétel során. Az új változás értelmében emelkedik az a jövedelmi küszöb, amelytől már kedvezőbb szabályok lépnek életbe. De mit is jelent ez pontosan?
Hogyan érinti a változás a személyi hiteleket?
Forint személyi kölcsön esetében jelenleg az 500 ezer forint alatti fizetéseknél a jövedelem fele fordítható legfeljebb a kölcsön törlesztésére, míg a fél millió forintot elérő fizetésnél a bevétel 60 százaléka lehet a hitelre fizetendő összeg.
Mi a helyzet a jelzáloghitelekkel?
A forint hitelekre érvényes jelenlegi szabály kicsit összetettebb:
- Az 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a fél millió alatti fizetésnek legfeljebb negyede, míg az azt elérő jövedelemnek a 30 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.
- A legalább 5 évig fixált, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönök esetében 500 ezer forint alatti fizetésnek a 35 százaléka, míg a minimum 500 ezer forintos bevételnek a 40 százaléka fordítható a kölcsön havi részleteire.
- A legalább 10 éves kamatperiódusú kölcsönöknél a fél millió forint alatti fizetésnek a fele, míg az 500 ezer forintot elérő jövedelemnek a 60 százaléka lehet a törlesztőrészlet összege.
Az új szabály itt is a jövedelemküszöböt emeli meg 600 ezer forintra. Ezek alapján a jövőben az alábbi elvárás lesz érvényben:
- Az 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a 600 ezer alatti fizetésnek legfeljebb negyede, míg az azt elérő jövedelemnek a 30 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.
- A legalább 5 évig fixált, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsönök esetében 600 ezer forint alatti fizetésnek a 35 százaléka, míg a minimum 600 ezer forintos bevételnek a 40 százaléka fordítható a kölcsön havi részleteire.
- A legalább 10 éves kamatperiódusú kölcsönöknél a 600 ezer forint alatti fizetések fele, míg a 600 ezer forintot elérő jövedelmek 60 százaléka lehet a törlesztőrészlet összege.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jogszabálytól a bankok szigorúbb irányban eltérhetnek, viszont kedvezőbb feltételekkel kölcsönt nem lehet nyújtani.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent a JTM szabály változása egy konkrét hiteligénylés esetében?
Az már az eddig leírtakból is kiolvasható, hogy a változás az 500 ezer forint és 600 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkező hiteligénylőket érinti. De mégis milyen mértékben befolyásolja a rendelet módosítása a hitelképességet? Ennek bemutatására nézzünk meg három példát.
Az első esetben a család jövedelme nettó 450 ezer forint, a második esetben a háztartás igazolt bevétele nettó 550 ezer forint, míg a harmadik esetben a fizetés nagysága nettó 650 ezer forint. Mekkora személyi kölcsönt, illetve lakáshitelt igényelhet a három család az új, illetve a régi szabályok alapján?
A 450 ezer forint jövedelemmel rendelkező család helyzete nem változik, a fizetése felét költheti el személyi kölcsön, vagy fix kamatozású lakáshitel törlesztőrészletére. Ez alapján 5 éves futamidejű, 13,35 százalékos kamatozású személyi hitelből 9,8 millió forintot, míg 20 éves futamidejű 8,25 százalékos fix kamatozású lakáshitelből 26,4 millió forintot kaphat a család a jelenlegi és az új szabályok alapján is.
A 650 ezer forint fizetéssel rendelkező család helyzete is változatlan, a fizetésük 60 százalékát költhetik hiteltörlesztésre. Ez alapján 5 éves futamidejű 13,35 százalékos kamatozású személyi hitelből 12 millió forintot, míg 20 éves futamidejű végig fix 8,25 százalékos kamatozású lakáshitelből 45,7 millió forintot kaphatnak.
A középső, 550 ezer forintos fizetésű család helyzete azonban a rendelet változása miatt érdemben módosulhat. Jelenleg ugyanis legfeljebb 330 ezer forintot fordíthatnának hiteltörlesztésre, ami július elsejétől lecsökkenne 275 ezer forintra. Ennek hatása személyi hitelnél minimális, viszont lakáshitelből 6,4 millió forinttal kevesebbet kaphat a család. (Végig fix 8,25% kamat mellett 20 éves futamidő esetén az igényelhető összeg lecsökkenne 38,7 millió forintról 32,3 millió forintra.)
Ki kell hangsúlyozni, hogy személyi kölcsönnél azért nem volt nagy a különbség, mert a maximális hitelösszeg jelenleg 12 millió forint ennél a terméknél, a példában szereplő ügyfelek több esetben is elérték ezt a limitet. A lakáshiteleknél pedig a jövedelem mellett az ingatlan értéke is fontos szempont az igényelhető hitelösszeg meghatározásánál. Újfent ki kell emelni, hogy a bankok ezen jogszabályi előírásoknál szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.
Összességében az látható, hogy a szabályok módosítása csak bizonyos jövedelmi helyzetben lévőket érint, náluk azonban a változás érdemben csökkentheti az igényelhető hitelösszeg nagyságát.
