Kíváncsi vagy, melyek a leggyakoribb hibák, amelyekbe most megtakarítóként beleeshetsz? A válasz mellett mutatjuk azt is, hogyan kerülheted el ezeket a csapdákat!
A Bankmonitor most összegyűjtött 10 befektetői hibát, amelyet ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben nagyon könnyű elkövetni. Nézzük, milyen veszélyek leselkednek most a megtakarítókra, és mit tehetnek annak érdekében, hogy szárazon megússzák ezt az időszakot!
1. Nem rendelkezel elegendő vésztartalékkal
Olyan időket élünk, amikor mindenki számos pénzügyi nehézséggel szembesülhet a mindennapokban: extrém infláció, rekordösszegű rezsiszámlák, sőt, bizonyos szektorokban jövedelmi bizonytalanságok is jelentkezhetnek. Ebben a turbulens gazdasági környezetben különösen felértékelődik a biztonsági tartalék jelentősége. Aki nem rendelkezik elegendő vésztartalékkal, ő nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés következtében.
A szakértők szerint top prioritást kell élveznie a megtakarítási célok között, hogy minden háztartás rendelkezzen legalább 3-6 hónapra elegendő vésztartalékkal. Például havi 350 ezer forint átlagos kiadás esetén nagyjából 1-2 millió forint a biztonsági tartalék optimális összege. Az erre elkülönített pénzösszeget egy könnyen hozzáférhető és biztonságos helyen érdemes tartani: tökéletesen megfelelhet a célnak például egy lekötött bankbetét vagy valamilyen lakossági állampapír.
Hirdetés
Hirdetés
2. Alábecsülöd az inflációs veszélyt
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése szerint 2022-ben 14 százalék, 2023-ban pedig akár 13százalék lehet a hazai áremelkedés üteme. Míg normál inflációs környezetben a befektetések kevésbé veszítenek az értékükből, addig idén és jövőre fokozott fenyegetéssel szembesülnek a megtakarítók.
Például 13 százalékos infláció esetén egy ma 10 millió forintos kiadás egy év múlva már 11,3 millió forintra rúghat! Ha nem gondoskodsz a pénzed reálértékének megőrzéséről, akkor ezt a különbözetet mindössze 1 év leforgása alatt elveszítheted. Ez súlyos hiba lenne, hiszen ma Magyarországon elérhetők kockázatmentes, inflációkövető hozamú befektetési lehetőségek is.
3. Nem élsz a biztos nyereség lehetőségével
Alapesetben megállja a helyét az a vélekedés, hogy a jó hozamok eléréséhez fel kell vállalni némi kockázatot. Jelenleg azonban nem ez a helyzet: a bankbetétek és a magyar állampapírok között is egyre gyakrabban találkozhatunk évi 10 százalékos vagy még magasabb kamatokkal!
Ennek ellenére a magyar lakosság elsöprő többsége (kb. 90%-a) még nem rendelkezik állampapír-befektetéssel, hanem inkább készpénzben vagy folyószámlán tartja a megtakarításait. A Bankmonitor számításai szerint kis odafigyeléssel most két év alatt akár 30 százaléknyi kockázatmentes hozamra tehetünk szert: kár lenne elszalasztani ezeket a lehetőségeket.
4. Fölöslegesen kockáztatod a pénzedet
A tőzsdei befektetések világában idén nehéz volt jó lóra tenni: év eleje óta az amerikai S&P500 tőzsdeindex 17 százalékot esett, a német DAX-index 10 százalékos mínuszban van, de a magyar BUX értéke is 12 százalékot csökkent. (Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor már 20 százalék feletti reálveszteségről beszélhetünk a részvényportfóliók esetében.) Még ennél is rosszabbul muzsikált a kriptodevizák piaca: a sokak által kedvelt Bitcoin árfolyama január elseje óta 65 százalékot zuhant, nem is beszélve az FTX kriptotőzsde csődjéről.
A magas hozam reménye ugyan csábító lehet, de az idei év megmutatta, hogy rövid távon néha jelentős veszteségeket kell elkönyvelniük a kockázatkereső befektetőknek. Az előző évtized a szárnyalásról szólt, de könnyen elképzelhető, hogy a mostani bizonytalanság az előttünk álló években is velünk marad. Éppen ezért a nem hosszú távra szóló megtakarítások kapcsán érdemes kétszer is meggondolni, hogy vajon racionális döntés-e most felvállalni bizonyos nem kötelező kockázatokat.
5. Az eurótól várod a megváltást.
Régóta tartó trend a forint gyengülése a vezető nyugati devizákkal szemben, a közelmúltban pedig különösen nagy árfolyammozgásnak lehettünk tanúi. Év eleje óta az euróhoz képest több mint 10 százalékot gyengült a magyar fizetőeszköz, míg a dollár ennél is többet, 21 százalékot vert a forintra január elseje óta.
Bár sokan most az eurótól várják a pénzük reálértékének megőrzését, de egyáltalán nem biztos, hogy középtávon az euró jobb befektetés lesz a forintnál. Tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapírral két év alatt most akár 30 százalékos hozamra számíthatunk, az eurós alternatíva óriási hátrányból indul a maga körülbelül 11 százalékos várható kétévnyi hozamával.
Ezt a hátrányt csak további nagyon jelentős forintgyengülés esetén tudná ledolgozni: hacsak a forint nem gyengül 481-es keresztárfolyam fölé 2024. decemberig, akkor a Prémium Euró Magyar Állampapír valószínűleg kevesebb hozamot fog termelni, mint forintos párja. (Ráadásul forinterősödés esetén még veszteségük is keletkezhet az euróban befektetőknek!) Azt mondhatjuk tehát, hogy a kiugróan magas forinthozamokkal jelenleg bármely más deviza nagyon nehezen tudna versenyezni.
6. Irreálisan magas hozamokat vársz el
A rendkívül megnövekedett infláció következtében értelemszerűen a megtakarítók hozamelvárásai is jelentősen megváltoztak. Nem szabad azonban abba a hibába esni, hogy irreálisan jónak tűnő hozamok ígéretére elcsábulva valamilyen átverés vagy csalás áldozatává váljunk.
Rendszeresen előfordul, hogy a felügyeleti szerepkört betöltő Magyar Nemzeti Bank lecsap egy illegális betétgyűjtés vagy piramisjáték szervezőire, akik sikeresen hitették el az üzletfeleikkel, hogy akár évente 100 százalékos hozam is garantáltan elérhető. Mindig maradjunk két lábbal a földön! A kockázatmentes hozamok szintjét az állampapírok referenciahozamai mutatják meg. Ha pedig valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az feltehetően nem igaz, vagy legalábbis gyanús.
7. Túlzott ingatlanmánia
Mostanra vitathatatlan ténnyé vált, hogy a hazai ingatlanpiac meglehetősen túlárazott. Budapesten már alig lehet 1 millió forintos négyzetméterárnál kedvezőbb vételt találni, de országszerte elképesztő drágulás történt az utóbbi 6-7 évben. Az MNB kutatói a legfrissebb jelentésük szerint a kereslet további mérséklődésére számítanak, amit a jelentős mértékű lakáshitel-kamatemelkedések is indokolhatnak.
Ilyen körülmények között (és a fentebb már részletezett magas kamatok okán is) feltehetően nehezebb lesz jó hozamot elérni az ingatlanbefektetéseken, mint a korábbi évek során. Ha valakinek kizárólag ingatlanokból áll a befektetési portfóliója, neki most érdemes lehet elgondolkodnia a diverzifikáción, akár más eszközosztályokba való befektetéssel.
8. Nem indexálod a befizetéseidet
Főként a hosszabb távú (szabad felhasználású vagy nyugdíjcélú) megtakarításoknál megfigyelhető az a gyakorlat, hogy a megtakarítók évről évre „indexálják” a saját befizetéseik összegét. Ez jellemzően 3-5 százalék körüli éves emelést takar, és a befizetések reálértékének megőrzése érdekében történik. Az indexálás általában nem kötelező, hanem választható, így sokan nem használják ki ezt a lehetőséget.
A mostani magas inflációs környezetben azonban különösen fontos, hogy elkerüljük a megtakarításaink értékének a csökkenését. Ha például valaki már 7-8 éve rendelkezik egy havi 20 ezer forintos megtakarítással, neki érdemes elgondolkodnia azon, hogy a bér- és árnövekedéshez igazítsa a befizetéseit. Máskülönben azzal szembesülhet a megtakarítás lejáratakor, hogy a felhalmozott összeg nem lesz maradéktalanul elegendő a kitűzött céljainak a finanszírozásához.
9. Pánikba esel, és realizálod a veszteséget
A részvények, a befektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfóliók és más befektetések világában is tapasztalhattunk bizonyos mértékű lejtmenetet az idei év során. Ennek hatására számos megtakarító megijed, és úgy dönt, hogy inkább kiveszi a pénzt ezekből a befektetésekből. Ezzel azonban nem tesz mást, mint hogy realizálja az addig csak virtuális/lebegő veszteséget.
A hosszú távú tapasztalatok alapján ezek a portfóliók mindig képesek visszadolgozni az átmenetileg keletkező árfolyamcsökkenéseket, éppen ezért nem szabad elhamarkodott döntést hozni. Akinek nem sürgősen kell a pénz, hanem ráér kivárni az újbóli emelkedést, lehetőleg óvakodjon a veszteség realizálásától: inkább maradjon türelmes, és majd egy kedvezőbb piaci környezetben zárja le ezeket a befektetési pozícióit.
10. Nem használod ki az állami támogatásokat
Ma Magyarországon számos államilag támogatott megtakarítási forma elérhető, gondoljunk csak az egészségpénztárakra, a nyugdíj-előtakarékosságra, sőt, a gyermekesek számára a Babakötvény is szóba jöhet. Ha valaki havi 25 ezer forintot befizet az egészségpénztári számlájára, további 25 ezer forinttal a saját nyugdíjcélú megtakarítását gyarapítja, illetve a gyermeke számára havi 10 ezer forintért Babakötvényt vásárol, ő ezáltal évente 132 ezer forint állami támogatásra (nagyrészt személyi jövedelemadó-visszatérítésre) tehet szert.
Ha jogosult vagy valamelyik támogatásra, akkor tedd meg az első lépést még év vége előtt, így már jövő tavasszal megkaphatod ezeket az állami támogatásokat.
