Hitelezési szempontból megszólalt a riasztócsengő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének egy konferencián elhangzó mondatai után. Az ezzel kapcsolatos hírek a laza monetáris politika végéről, monetáris szigorításról szólnak, de ha a hitelek ügyére szeretnénk lefordítani a dolgot, akkor arról van szó, hogy lassan véget ér az alacsony kamatok kora. Mit tehet ebben a helyzetben az, aki éppen hitelt venne fel? Vagy az, akinek hitele csak sok év múlva jár majd le? Számukra milyen veszélyt jelent egy esetleges kamatemelkedés?
Nagy Márton MNB alelnök egy bécsi konferencián elmondta, hogy amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri a 3%-ot, akkor az MNB számára ez jelzés lesz arra, hogy ideje elkezdenie a monetáris szigorítást. Azért ilyen fontos a maginfláció, mert ebből kiszűrik a nagy ingadozásokat produkáló és nehezen előre jelezhető elemeket – mint például az energia és a nyersanyagok ára – mert így könnyebben megjósolható az infláció jövőbeni alakulása. Az MNB pedig a jelek szerint hosszú távon is komolyan veszi a megcélzott 3%-os inflációs szintet. Mindez pedig komolyan érinti a lakáshiteleseket!
De mikor érheti el az adószűrt maginfláció a 3%-kot?
A MNB alelnöke szerint ez akár már 2019. első negyedévében megtörténhet.
Mi történik, ha ez bekövetkezik?
Először az úgynevezett „nem konvencionális” eszközöket veti be majd az MNB, ezt követően jöhet csak a hosszú ideje 0,9%-os jegybanki alapkamat fokozatos emelése. Ám a BUBOR, a hitelek árát alapvetően meghatározó bankközi kamatláb már ezt megelőzően komolyabb emelkedésnek indulhat, mint amire 2018. júniusban is volt példa, amikor az 1 éves BUBOR 0,21%-ról 0,54%-ra ugrott, ami a hitelkamatokba is átgyűrűzött.
Milyen hatással lehet mindez a hitelekre?
Hiteleik kamatait a bankok mindig valamilyen referenciakamathoz képest határozzák meg, hiszen nem egyszerűen a hasukra csapnak és kalkulálnak valamit. Piaci hiteleknél a referencia többnyire a 3, 6 vagy 12 havi BUBOR, amire az adott bank által meghatározott kamatfelár és egyéb díjak rakódnak rá, így kapjuk meg a rövid kamatperiódusú kölcsönök teljes költségét. Ebből már jól látszik, hogy a bankok valójában a kamatfelárban tudnak egymással versenyezni, hiszen önköltségi ár alatt nem adhatnak hitelt, mert akkor veszteséget termelnének.
A kamatkockázatok csökkentése miatt az elmúlt időszakban egyre nő a hosszú kamatperiódusú hitelek aránya, ezek kamatait pedig a BIRS-hez képest határozzák meg a pénzintézetek. A BUBOR és a BIRS között alapvető különbség, hogy míg az előbbi 3, 6 illetve 12 hónapos futamidőkre vonatkozik, addig a BIRS a 2-15 éves futamidőkre számított bankközi kamatokat mutatja meg. A BIRS + a kamatfelár + az egyéb díjak adják az adós összes költségét.
Ezért, ha nő a bankközi kamatláb, akkor
1. drágábban lehet új hitelhez jutni;
2. a meglévő hitelek drágulhatnak a kamatperiódus lejárta után.
Hogyan lehet védekezni?
- Ha most szeretnél lakáshitelt felvenni, akkor érdemes hosszabb időre kamatfixált hitelt választanod. Az 5, 10 vagy 15 éves kamatperiódusú hiteleknél a hitel kamata kizárólag a kamatperiódus végén változhat (nőhet vagy csökkenhet), míg a végig fix kamatú hiteleknél a futamidő végéig változatlanok a feltételek. Ha a legjobb alacsony kamatkockázatú lakáshitelt keresed, akkor a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorával megversenyeztetheted az aktuális ajánlatokat.
- Ha változó kamatozású hiteled van, akkor érdemes lehet hosszabb kamatperiódusú, a kamatkockázatoknak jobban ellenálló hitelre váltanod. Ezzel ugyanis előre bebiztosíthatod magad egy esetleges kamatemelkedés esetére, ami a havi törlesztőket is megdrágíthatja. Azt, hogy milyen lehetőségeid vannak meglévő hiteled lecserélésére, a Bankmonitor Hitelkiváltás Kalkulátorával nézheted meg.
