Tavaly lassult a lakó- és üdülőingatlanok drágulása a kiemelt üdülőkörzetekben a Takarék Index adatai alapján, ennek ellenére a Tisza-tónál 23%-os, míg a Velencei-tónál 20%-os volt az áremelkedés. De hogyan vehetünk fel nyaralóvásárlásra hitelt, ha nem elég a saját forrás? Megmutatjuk ezt is.
Az üdülőterületek közül a legnagyobb, 23 százalékos áremelkedés a Tisza-tó környékén volt, amit 20 százalékkal a Velencei-tó-Vértes üdülőkörzet követett. A legkevésbé, tíz százalék körüli mértékben Sopron-Kőszeghegyalja környékén, valamint a Mecsekben és Villányban változtak az árak.
A Takarék Index összesítése szerint az üdülőövezetek közül továbbra is a főváros a legdrágább, ahol átlagosan több mint 600 ezer forintot kellett fizetni tavaly négyzetméterenként. A második a Balaton és környéke több mint 400 ezer forintos átlagárral, melyet a Dunakanyar, illetve Sopron-Kőszeghegyalja környéke követett. A jelentős drágulás ellenére továbbra is a Tisza-tó számított a legolcsóbbnak, ahol mintegy 100 ezer forintos átlagáron lehetett ingatlanhoz jutni.
Az elmúlt tíz évben a budapesti üdülőövezet drágultak leginkább: több mint kétszeresére nőttek az ingatlanárak, ettől kissé marad csak el Sopron-Kőszeghegyalja környéke, a Balatonnál pedig 80 százalékos növekedést mértek. A Tisza-tó környékén tíz éves időszakban azonban csak 9 százalékos az emelkedés.
Hirdetés
Hirdetés
Siófok a legdrágább
Az elemzés szerint tavaly a Balatonnál a siófoki járás parti része számított a legdrágábbnak, ezt a balatonfüredi és a fonyódi parti részek követték, 510-560 ezer forintos tipikus négyzetméterárakkal. A Balatonnál tízéves összehasonlításban a fonyódi ingatlanok drágultak a legnagyobb mértékben, háromszorosára, de Balatonfüreden és környékén is 179 százalékos volt az árnövekedés. A marcali járásban viszont az elmúlt tíz évben csak negyedével nőttek az árak.
Az üdülőkörzetekben a legdrágábban Balatonlellén, Siófokon, Zamárdiban, Alsóörsön, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, míg a legolcsóbban a Tisza-tó mellett lehetett tavaly ingatlant vásárolni.
Hogyan kaphatunk hitelt üdülőre?
Szerencsére a bankok egy része a nyaraló besorolású ingatlanokat a lakóházakkal azonos feltételekkel hitelezi, ám van olyan bank, ami most nem ad lakáshitelt ezekre. Nehezebb a helyzet mezőgazdasági területen kivett gazdasági épület, külterületen lakóház és udvar, vagy tanya besorolás esetén, itt ugyanis még inkább szűkül a szóba jöhető pénzintézetek köre, illetve a finanszírozhatóság is alacsonyabb. Ez utóbbi azt jelenti, hogy míg egy lakóingatlan esetében a vételár 60-70%-át is meghitelezheti a bank (ez mindig egyedi döntés kérdése), addig ezeknél 40-50%-kal érdemes inkább számolni.
Bezavarhat a vásárlási tervekbe az is, hogy a bankok az értékbecslés során máshogyan kezelik a lakóingatlanokat és a nyaralókat, ami azért fontos, mert a becsült forgalmi érték alapján határozzák meg azt is, hogy végül mennyi hitelt kaphatunk. Nyaralók esetében a kiszámíthatatlanabb ármozgás és a hektikusabb piac miatt általában óvatosabb az értékbecslés, ha pedig kevés a környéken az adásvétel, akkor még alacsonyabb becsértékre lehet számítani. Éppen ezért nagyon fontos, hogy szerződéskötés és foglalózás előtt először a finanszírozó pénzintézetet keressük meg, mert ha végül nem tudjuk előteremteni határidőre a vételárat (például azért, mert nem ad elegendő hitelt egyik bank sem), akkor a foglalóként kifizetett összeget akár el is bukhatjuk.
Komfort nélkül nincs hitel
Tudni kell, hogy minden esetben KO kritérium hitelezési szempontból, hogy a kiszemelt ház legalább komfortos legyen, vagyis rendelkezzen állandó fűtéssel, fürdőszobával, valamint meleg/hideg vízzel. A 10 millió Ft alatti kategóriában sok nyaraló már itt elbukik, hiszen hiába szép és kényelmes egy faház, ha nincs téliesítve.
