Egyelőre nincs ok az aggodalomra, de abban biztosak lehetünk, hogy évek múlva jóval magasabban lesznek a kamatok itthon, mint manapság. Egyszerűen a magasabb, 3% körüli infláció mellett az 1% alatti kamatok nem fenntarthatók. Aki szeretné már most bevédeni magát, az két dolgot tehet. Hitel esetében a legalább 5-10 éves rögzítés a követendő út, míg megtakarításnál az, ha az egy éves futamidejű papírok helyett elmozdulunk az akár 10 éves papírok irányába.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha éppen jó szériában vagyunk, akkor az örökké tart, pedig koránt sincs így. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi évek a kamatcsökkentésről szóltak, és amikor azt hitte mindenki, hogy innen már nincs lentebb, akkor mindig meglepetéssel sikerült előrukkolni.
Tavaly éppen a jegybank hozott olyan döntést, amely a hozamok beesését idézte elő, most már ott tartunk, hogy a 0,9%-os alapkamat párhuzamosan a 3 hónapos – nem csak lakossági – kötvények 0,06%-os hozam mellett vihetők el.
Akár örülhetnénk is ennek az eseménynek, viszont elérkeztünk egy olyan szintre a hozamokban, ahonnan már valóban nagy a kockázata annak, hogy fordulat álljon be. Ezt arra alapozzuk, hogy az infláció nagyon is magára talált, a jegybank becslései szerint hamarosan ismét visszatérünk a 3% feletti tartományokba.
Átmenetileg elképzelhető, hogy a jegybank nem hagyományos intézkedéseivel a rövid hozamokat le tudja horgonyozni, de az inflációtól tartósan elszakadó hozamok igencsak meglepőek lennének, főleg negatív irányba. Az utóbbi évek kegyes külső környezete miatt alacsonyan stagnáló infláció most megindul, ami idővel a mostani érdekes helyzetet is felülírhatja.
A millió dolláros kérdés az, hogy a jegybanki betéthez való hozzáférés korlátozása meddig marad fent, mert ha a bankoknak továbbra is máshol kell helyet találniuk a fölösleges pénzeiknek, akkor a soha nem látott érdekes helyzet kiigazítására még várnunk kell. A pontos választ lehetetlenség megadni, mert a jegybanktól függ, hogy meddig akarja/tudja ezt a lakosság számára kedvező szituációt fenntartani.
A hiteledet már most megvédheted a kamatemelkedés ellen. Nézd meg, mennyiért kaphatnál hosszú távon rögzített lakáshitelt!
Hirdetés
Hirdetés
Ami az egyiknek étek,…
Legyen szó akár arról, aki már hitelt vett fel, vagy olyanról, aki még csak gondolkozik rajta, nagyon jól jön a rövid hozamok leesése. A budapesti bankközi forint hitelkamatláb, rövidebb nevén BUBOR 3 havi értéke már csak 0,27%-on áll, vagyis a bankok ekkora éves kamat mellett hiteleznek egymásnak 3 hónapra. Egy éve még 1,35%-on állt a mutató, vagyis bő 1%-pontos visszaesés ment végbe.
Egy átlagos hitel esetében a kamatok 1%-os változása 8-9%-os eltérést okozhat a törlesztő-részletben, vagyis majdnem 10%-kal eshettek vissza egyéves időtávon a hitelesek terhei. A friss hitelfelvevők számára ma már nem lehet meglepő, ha 3%-hoz közeli THM mellett hitelt ajánlanak a bankok, bár ezért azt is be kell vállalni, hogy évente többször változhat a törlesztő.
Az tény, hogy soha nem voltak még ilyen mélységben a lakáshitel kamatok, de egyben az is, hogy soha nem volt annyira nagy jelentősége a védelemnek, mint most. A havi részletek minden további nélkül emelkedni is tudnak és fognak is, ha a kamatok megindulnak felfelé. Ezt úgy védhetjük ki a legjobban, ha nem rövid, hanem hosszú kamatperiódusú lakáshitelt választunk.
Ez utóbbi igaz nagyobb kezdő törlesztő-részlettel jár együtt, viszont általuk megtehetjük, hogy akár 10-15 évre rögzítsük a hitelünket. Attól függően, hogy milyen feltételekkel jutunk a hitelhez, de már elég 1-3%-os emelkedés a kamatokban, hogy megérje a rögzítést választani. Mindazonáltal, ha az infláció a mostaninál magasabb szinten állandósul, akkor a kamatszintnek is fentebb kell tolódnia.
…az a másiknak méreg.
…az a másiknak méreg.Érdekes a helyzete azoknak, akik a megtakarításukra szeretnének magasabb hozamot, de mindeközben nem vállalnának extra kockázatot. Most úgy néz ki, hogy az egy éves, mindenki számára megvásárolható állampapír 0,23%-os hozam mellet vásárolható meg, míg a kifejezetten lakosságnak szánt papír, a kamatozó kincstárjegy 2,25%-os kamattal. Mivel az alapkezelők előbbi értékpapírokat vásárolhatják a pénzpiaci- és rövid kötvényalapjukhoz, ezért ezek szintén alulmaradnak a versenyben. Egy éves időtávon, tehát nincs hova máshova nyúlni, hiszen a betét és a biztonságos befektetési alapok is gyengébb teljesítményre lesznek képesek.
Csak akkor tudjuk az állampapíroknál fentebb tornászni a hozamot, ha nem egy évre, hanem több évre elköteleződünk mellettük. Azért lehet jó választási lehetőség a prémium és a bónusz állampapír is, mert változó kamatozásúak. Így a prémium 2,75-3,25%-os és a bónusz 2,61-3,36%-os hozamot nem lehet kőbe vésettnek tekinteni, azok a következő években rendre emelkedőbe váltanak, sőt az 5%-ot is meghaladhatják.
Azért ügyeljünk arra, hogy a fentebb említett kötvények között van két nagy eltérés. Egyrészt, a kamatfeláruk eltérő, a prémiumnál 2,75% és 3,25%, míg a bónusznál rendre 2%-2,5%-2,75%. Másrészt a nagy eltérés, hogy más a kamatbázis. A prémiumnál az éves átlagos inflációt nézzük, viszont itt közel kétéves csúszás van. Mert a kamat megállapítása előtti év inflációja számít, viszont a tényleges kamat kifizetése a kamat megállapítása utáni évben lesz.
A bónusznál annyival kedvezőbb a helyzet, hogy az gyorsabban követi le a piac alakulását. Az egy éves kincstárjegyek átlagos hozamokat veszi figyelembe, méghozzá a megállapítás előtti négy sikeres aukció adatait. A probléma itt csak az, hogy az alapkamattól nemcsak a 3 hónapos kincstárjegy, hanem a 12 hónapos is elszakadt, vagyis jóval alacsonyabb lett a bázis.
Lényeg a lényegben, hogy a menekülési utat az adhatja, ha az egy év helyett több éves futamidejű papírokat választunk, főleg, ha ezt egy tartós befektetési számlára helyezzük, akkor a hozamok után adó sem kell 5 évet követően fizetni. Vigyázzunk, mert a hosszabb kötvények értékesítése tavasszal befejeződhet és ki tudja, milyen folytatás következik. Vagyis, amíg még megtehetjük, addig csapjunk le rájuk.
