Az infláció ismét téma lett Magyarországon, hiszen az elmúlt években tapasztalt drasztikus áremelkedés sokak életét nehezítette meg. Az egyik válasz erre az árstop lehetősége, amelyet a kormány újra előtérbe helyezett. De vajon valóban segít, vagy hosszú távon többet árt a gazdaságnak? A Pénzügyi Fröccs legfrissebb adásában Argyelán József és Molnár Péter boncolgatja ezt a témát is.
Az árstop tapasztalatai
Korábban, amikor egyes alapvető élelmiszerek árát maximalizálták, a boltokban jelentős hiánycikkekké váltak ezek a termékek. Sokan szembesültek azzal, hogy a pulton nem találnak megfelelő mennyiséget, vagy pedig korlátozásokkal szembesültek: egy vásárló csak meghatározott mennyiséget vehetett meg. Emellett a helyettesítő termékek ára jelentősen megnőtt.
A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint az árstop nem csökkentette az inflációt, hanem inkább hozzájárult annak további növekedéséhez.
Árfigyelő rendszer: jobb megoldás lehet?
A kormány nemcsak az árstopp lehetőségét lebegtette meg, hanem az árfigyelő rendszer bővítését is. Ez egy pozitív kezdeményezés, hiszen a versenyt erősíti, lehetővé téve a vásárlók számára, hogy könnyebben megtalálják a legolcsóbb termékeket. Egy ilyen transzparens piacelvű megoldás segíthet az árszintek kordában tartásában, anélkül hogy direkt beavatkozásra lenne szükség.
Hirdetés
Hirdetés
Banki költségek emelkedése: kettős teher az ügyfeleknek
Nemcsak az élelmiszerárak, hanem a bankszámladíjak is nőnek. A bankok 2024-ben a tranzakciós illeték emelését áthárították az ügyfelekre, majd ezt követően az infláció miatt további drágításokkal találkozhattak az emberek. Azonban van lehetőség ennek elkerülésére: bizonyos bankszámlacsomagok esetében akciók, különleges feltételek mellett teljesen ingyenes bankszámla is elérhető lehet.Ha szeretnéd minimalizálni a banki költségeidet, érdemes összehasonlítani a bankszámlákat.
Használd a Bankmonitor bankszámla-kalkulátorát, ahol megtalálhatod a legkedvezőbb csomagot.
A minimálbér növekedése a régióban
Magyarország az utóbbi időszakban komoly minimálbér-emelkedést hajtott végre, azonban a régió többi országa sem maradt le. Lengyelország két év alatt 700 euróról 1100 euróra növelte a minimálbért, Románia pedig már utolérte Magyarországot. Bulgária is dinamikus növekedést mutat, és ha a tendencia folytatódik, pár év múltán ők is beérhetik hazánkat.
Ez rámutat arra, hogy a bérnövekedés egy globális folyamat, amelyet nem csupán az infláció vagy az árstopp befolyásol.
Összegzés
Az inflációval kapcsolatos kihívások nem oldhatók meg pusztán adminisztratív beavatkozással. Az árstop eddigi tapasztalatai szerint hosszú távon többet ártott, mint amennyit segített, míg egy árfigyelő rendszer, amely transzparensebbé teszi a piacot, valódi előnyt jelenthet a fogyasztóknak. A bankszámláknál is fontos, hogy tudatosan válasszunk, hiszen a költségek egyénileg is csökkenthetők.
Ha szeretnél több részletet megtudni az infláció hatásairól, és arról, hogyan kezelhetőek a mindennapi pénzügyek hatékonyabban, nézd meg a Bankmonitor kapcsolódó videóit, különösen a Pénzügyi Fröccs legújabb adását, amelyben ezekről a témákról is szó esik!
