Befektetési alap kereső

Úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amibe mindenki befizet valamekkora összeget. A kasszát a befizetők a befizetéseik arányaiban tulajdonolják. Hogy mit vegyenek a pénzből, azt szakemberekre, az alapkezelőkre bízzák. Ők egy előre meghatározott, és befektetők által ismert kereten belül eldöntik, hogy mibe is fektessék az így összegyűlt pénzt. A befektetések a befektetési alap kategóriájától függően lehetnek bankbetétek, állampapírok, belföldi vagy nemzetközi részvények, egyéb befektetések, akár ingatlanok is. Ezek fogják meghatározni az alap hozamát.

Mivel a befektetési alapok befektetési jegyei nem kerülnek kinyomtatásra (dematerializált értékpapírok), minden esetben rendelkezned kell egy értékpapírszámlával. Értékpapírszámlát nyithatsz a legtöbb nagyobb banknál vagy befektetési szolgáltatónál (brókercég). Ennek a számlának lehetnek költségei, de ezután máris megvásárolhatod a szolgáltatód palettáján megtalálható valamennyi alapot.

A befektetési alapok többsége nyíltvégű, mely pontosan azt jelenti, hogy bármikor megvehetők és eladhatók a befektetések aktuális értékén. A zártvégű, fix futamidővel rendelkező alapokat eladni (vagy jegyzési időszakot követően megvásárolni) már csak tőzsdei forgalomban lehet (ritkább esetben a befektetési forgalmazó vállalja a visszavásárlást a futamidő vége előtt.) Mindkét esetben számolnod kell azzal, hogy a kimutatott értékhez viszonyítva csökkentett (jellemzően 5-15%-kal alacsonyabb) értéken tudod eladni az ilyen típusú alapjaidat. Zártvégű alapokba így elsősorban akkor érdemes befektetned, ha úgy gondolod, hogy meg tudod tartani a futamidő végéig a befektetésedet.

Ha a befektetési alappal veszteséget érsz el az alapban szereplő befektetések miatt, azért nem jár kártérítés. Ha a befektetési szolgáltatóval (amely értékpapír számlád vezeti) történik valami (pénzügyileg „megbillen”, fizetésképtelenné válik), és nem tudja kiadni számodra a nyilvántartott vagyonod, akkor ilyen esetben jótáll a Befektető-védelmi Alap (BEVA) 100 000 euróig. A követelésed készpénzben térítik meg. Egymillió forintig száz százalékig, az a feletti résznek pedig a kilencven százalékáig. A hozamról sem kell feltétlenül lemondani, hiszen száznyolcvan nap átlagárfolyamán fizetik ki a követelést.

Befektetési alapokat az általuk tartott értékpapírok (és egyéb befektetéseik) szerint lehet csoportosítani. A hagyományos befektetési alapok a pénzpiaci, a kötvény- és részvényalapok, illetve a két előbbit ötvöző vegyes alapok. Ezek mellett számos egzotikusabb alapot is találhatunk, ilyenek például a szinte bármilyen értékpapírba fektető, és árfolyamesésből is profitáló abszolút hozamú alapok, vagy egy szűk területbe fektető nyersanyag és ingatlan alapok.

A befektetési alapok sokszínűségének köszönhetően szinte bárki megtalálhatja a hozzá legjobban illő értékpapírokat. Ennek ellenére a befektetési alapok jövőbeli hozama előre nem meghatározható, így azok számára, akik pontosan tudni szeretnék, mikor mekkora hozamot nyújt majd befektetésük (mint, pl. egy bankbetét esetén), azoknak nem a befektetési alapok a legmegfelelőbbek. Viszont mindenki más megtalálhatja a számításait egy megfelelő befektetési alappal!