Nyugdíj kalkulátor
- Kíváncsi vagy, mennyi nyugdíjra számíthatsz a magyar államtól?
- A Bankmonitor kalkulátorával most kiszámolhatod!
- Csak írj be 3 egyszerű adatot, és a kalkulátor megmondja, hogy reálisan mennyi lesz az állami nyugdíjad.
- A kalkulátor nem hivatalos, csupán közelítő értéket mutat. A számításhoz használt módszertan alább olvasható.
Többet is megtudnál a témáról? akkor olvass tovább!
Mennyi állami nyugdíjra számíthatsz reálisan?
A magyar átlagnyugdíj 2024-ben havi 232 ezer forint, míg a mediánnyugdíj (azaz a középen álló nyugdíjas juttatása) havi 205 ezer forint. Ezek a középértékek azonban elfedik a nyugdíjasok csoportján belüli rendkívül nagy egyenlőtlenségeket.
A Bankmonitor számításai szerint 2023-ban a nyugdíjasok 40 százaléka, kb. 900 ezer fő a létminimum alatt élt, azaz havi 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapott. Mindeközben a legszerencsésebbeknek havi 1 millió forint fölött is lehet a nyugdíjuk - igaz, hogy ehhez kivételesen magas jövedelem és hosszú szolgálati idő szükséges.
Láthatod, hogy az állami nyugdíj néhányak számára pénzügyi értelemben teljesen gondtalan életet biztosít, azonban sokaknak fájdalmas bevételkiesést, sőt anyagi krízist jelent a nyugdíjba vonulás. Éppen ezért olyan fontos, hogy legalább megközelítőleg tisztában legyél a saját nyugdíjad várható mértékével. Ennek ismeretében képes leszel tudatosan megtervezni az időskori pénzügyeidet, és megtenni azokat a szükséges lépéseket, melyekkel megalapozhatod a nyugdíjas évek anyagi biztonságát.
Hogyan számítják ki az állami nyugdíjadat?
A magyar állami nyugdíj kiszámítása egy meglehetősen bonyolult folyamat, de nagyon leegyszerűsítve két tényezőtől függ: az egyik az életpálya során megszerzett összes kereset nagysága, a másik a szolgálati idő hossza. Minél nagyobb keresettel rendelkezik a nyugdíjigénylő, illetve minél több időt töltött biztosítási jogviszonyban, annál magasabb induló nyugdíjra számíthat. Nyugdíjmegállapítást az a személy igényelhet, aki betöltötte a születési évétől függő öregségi nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65 év), vagy megszerezte a Nők40 korkedvezményhez szükséges 40 évnyi jogosultsági időt.
A keresetek közül alapesetben az 1988. január 1-ét követően szerzett, társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket veszik figyelembe. Természetes, hogy a '90-es években egészen más nagyságú jövedelmek voltak szokványosak, mint manapság: például 1990-ben a havi bruttó átlagkereset 13 ezer forint volt, 2023-ban pedig 571 ezer forint. Annak érdekében, hogy a különböző években szerzett keresetek összevethetők legyenek, alkalmazzák az úgynevezett „valorizációt”, amely a régi keresetek felszorzását jelenti a megfelelő szorzószámokkal. A valorizáció segítségével a keresetek többé-kevésbé mai értékre emelkednek, így kiindulási alapot képezhetnek az induló nyugdíj megállapításához.
Szolgálati időnek azt az időszakot tekintik, amely alatt a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. (Ezen a ponton számos részletszabályt kell alkalmazni, például a felsőfokú tanulmányok vagy a gyermekneveléssel töltött idő kapcsán, melyekre most nincs alkalmunk kitérni.) A szolgálati időt egész években mérik, amely lehetővé teszi a szorzószám megállapítását: minden időtartamhoz tartozik egy 0 és 1 közötti szorzószám, például 40 évnyi szolgálati időhöz 80%-os szorzót rendel hozzá a jogszabály.
Az induló nyugdíj összege a fentebb bemutatott valorizált keresetek havi nettó átlagösszegének (átlagkereset) és az igazolt szolgálati időtartamhoz tartozó szorzószámnak a szorzata. Ha például 300 ezer forint nettó valorizált átlagkeresetet szereztél meg életed során, és 40 év szolgálati időt tudsz felmutatni, akkor a 80%-os szorzószámnak köszönhetően havi 240 ezer forint lesz az induló nyugdíjad. (372 ezer forintot meghaladó átlagkereset esetén enyhe szigorítás lép életbe, és a 372 ezer forintot meghaladó résznek csak egy némileg csökkentett része vehető figyelembe a nyugdíjszámítás során - ez az úgynevezett „degresszió”.)
Hogyan működik a Bankmonitor kalkulátora?
A Bankmonitor egyszerű nyugdíjkalkulátora az állami nyugdíj kiszámításának fent bemutatott logikáját követi, de számos egyszerűsítést tartalmaz. Ez teszi lehetővé, hogy mindössze három információ (születési év, jelenlegi nettó kereset, legmagasabb iskolai végzettség) alapján becslést készítsen a várható állami nyugdíj nagyságára.
A megadott információkból kiindulva, továbbá a KSH adatsorai alapján a kalkulátor feltételez egy várható egyéni életpályát, ebből pedig kiszámítja az aktív életszakasz során várhatóan megszerzett nettó átlagkereset mai értékét. Az így kapott átlagkeresetet megszorozza a 40 évnyi szolgálati időhöz tartozó szorzószám várható nagyságával, amely jelenleg 80%, de a fiatalabbak számára fokozatosan csökkenő szorzószámot feltételez. Ennek a pesszimizmusnak az az oka, hogy a társadalom elöregedésével a nyugdíjkiadások egyre nagyobb terhet jelentenek az állam számára, ezért az idő előrehaladtával várhatóan tovább fog romlani a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer szolgáltatási színvonala.
A kalkulációt követően eredményül kapott várható induló nyugdíjösszeg mai értéken értendő, tehát az inflációval már korrigálva van.
A Bankmonitor nyugdíjkalkulátora jó közelítés a ténylegesen elérhető nyugdíjhoz, de ha tűpontos számítást szeretnél, akkor ajánljuk az Országos Nyugdíjfolyósító hivatalos Online nyugdíjkalkulátorát. Nem árt, ha rengeteg adattal és egy kis snackkel is készülsz a kitöltéséhez.
Hogyan érdemes felkészülni a nyugdíjas évekre?
Sokan azt tapasztalhatják a kalkulációt követően, hogy a nyugdíjba vonulással a mostani nettó keresetükhöz képest akár 40-50%-kal csökkenni fog a bevételük. Nem kérdés, hogy ez mindenki számára igen komoly anyagi megpróbáltatást jelentene, amelyre érdemes pénzügyileg jól felkészülni.
A Bankmonitor szakértői a legbiztosabb stratégiának a nyugdíj-előtakarékosságot tartják. Egy kellően korán elindított nyugdíjcélú megtakarítással már havi 20-30 ezer forint befizetése esetén is elérhető akár több tízmillió forintos nagyságrendű lejárati egyenleg. Ebből a tőkéből pedig jelentős összegű, stabil nyugdíjkiegészítés származhat, ami hatékony védelmet tud nyújtani a mai aktívakat fenyegető nyugdíjkrízissel szemben.
A nyugdíjproblémát az állam is felismerte, ezért kifejezetten támogatja az öngondoskodást. Ma három olyan megtakarítási forma létezik, melyekre a befizetések 20%-ának megfelelő személyi jövedelemadó-visszatérítés vehető igénybe. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az állami támogatás maximuma konstrukciótól függően évente 100-150 ezer forint, több párhuzamos megtakarítás esetén pedig mindösszesen évi 280 ezer forint. Ha érdekel, hogy számodra melyik nyugdíjmegtakarítás lenne a legmegfelelőbb, akkor kérd a Bankmonitor tanácsadóinak segítségét.
Blogajánló