Amit kevesen tudnak: három szintű védelem működik a befektetési alapoknál

Amit kevesen tudnak: három szintű védelem működik a befektetési alapoknál
Hirdetés
Hirdetés

OTP Alapkezelő cikksorozat2020-01-22 Frissítve: 2020-02-25
 

Az elmúlt években felértékelődtek az egyes befektetési formák közötti kockázati különbségek. Itt most nem arról van szó, hogy vannak rizikós és kevésbé rizikós befektetések, amelyeknél természetesen az elvárt hozamszint is eltérő, hanem az esetleges csalásokkal szembeni védelemre gondolunk. A befektetési alapok az ilyen típusú visszaélésekkel szemben rendkívül immúnisak.

Sorozatunkban több oldalról is érintettük már a befektetési alapok kockázatait, írtunk a portfólió menedzserek fontosságáról, az egyes befektetési alap típusok közötti kockázati különbségekről, sőt még azt is körüljártuk, hogy miként reagáljuk le azt, ha befektetéseink veszteségbe fordulnak. De mi a helyzet akkor, ha csalók kezébe kerülne a pénzünk, akik ahelyett, hogy az ügyfelek pénzét fialtatnák, kizárólag a saját hasznukat lesik. Sokan nem tudják, de az ilyen jellegű rosszhiszemű akciók ellen a befektetési alapok háromszorosan is védve vannak.

Hirdetés

Hirdetés

1. védelmi vonal: a letétkezelő

Ha befektetési alapot vásárolnák, akkor ezt a befektetési jegyet forgalmazó bankoknál és pénzügyi szolgáltatóknál teheted meg. Az általad megvásárolt befektetési jegy ellenértéke azonban nem a brókercéghez, még csak nem is az alapkezelőhöz, hanem az úgynevezett letétkezelőhöz kerül. A letétkezelők pedig általában nagy bankok, amelyek számára kulcsfontosságú a biztonság, ráadásul függetlenek maguktól az alapkezelőktől is.

A letétkezelő nem egyszerűen csak „tárolja” az alapkezelő vagyonát, hanem kontrollt is gyakorol az alapkezelő tevékenysége felett, folyamatosan ellenőrizve, hogy a végrehajtott befektetések megfelelnek-e az alapkezelő által az engedélyeztetés előtt megfogalmazott befektetési politikának. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letétkezelő bank kizárólag olyan tranzakciókat hagy jóvá, amelyek megfelelnek ennek, más esetekben elutasítja a kérelmeket.

Fontos, hogy a letétkezelő nem a befektetés kockázatát mérlegeli, hiszen ez az alapkezelő, ezen belül is a portfólió menedzser felelőssége. Például nem az ő dolga eldönteni, hogy egy energetikai részvényalap milyen olajcégek vagy napelem-gyártók papírjait vásárolja meg. A letétkezelő ebben az esetben azt ellenőrzi, hogy az alapkezelő valóban részvényeket vásárol, vagyis ha olyan kérés jönne, hogy a pénz egy részét egy magánszámlára utalja át, akkor ezt biztosan nem fogja teljesíteni.

2. védelmi vonal: a Beva

A befektetési alapok biztonságát illetően nagyon fontos szerepe van a Befektető-védelmi Alapnak, a Bevának. A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki. Vagyis a Beva sem az esetleges árfolyamkockázatok ellen véd, hanem a befektetési csalások ellen jelent biztonságot. Tudni kell, hogy a Beva kifejezetten a magánszemélyeket védi, vagyis az Alap hatálya nem terjed ki például az intézményi befektetőkre és az önkormányzatokra.

A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb százezer euró (kb. 33 millió Ft) összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint plusz az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

3. védelmi vonal: az MNB

A 3. biztonsági pillér a befektetési alapok esetében pedig maga a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami jelenleg ellenőrzi a befektetési alapok és a letétkezelők működését, és hozzáférést ad az ügyfeleknek a brókercégnél vezetett értékpapírszámla-egyenlegükhöz.

Hirdetés
Hirdetés