Betöltés
loading

Befektetési alapba fektetsz? Így kell adóznod utána!

Magyarországon nagyon sokan fektetnek befektetési alapokba, de kevesen tudják, hogy miként működik ezeknek az adózása. Ebből a cikkből kiderül, pontosan milyen jövedelmi kategóriába tartozik a befektetési alapokon realizált nyereség, ezt milyen adók terhelik, és mit tehetnek a befektetők, ha szeretnének hozzájutni kedvezőbb adózási feltételekhez.

A magánszemélyek körében a befektetési alapok igen kedvelt befektetési formát képviselnek. Ennek legfőbb okai, hogy a befektetők már alacsony kezdőtőkével – és konkrét szerepvállalás nélkül – is részesedhetnek a legkülönfélébb piacok és üzletágak nyereségeiből. A nyereség után azonban gyakran kell adót fizetni, így kulcsfontosságú megismerkedni ennek pontos menetével.

Hogyan lehet nyerni egy befektetési alappal?

Az alapokba való befektetés során úgynevezett „befektetési jegyek” kerülnek a befektető birtokába. A hagyományos alapoknak napi árfolyamuk van, azaz egy adott napon egy bizonyos árfolyamon lehet kereskedni a befektetési jegyekkel. Nyereség eléréséről akkor beszélhetünk, ha a befektető magasabb áron tudja eladni a befektetési jegyeit, mint amilyen áron korábban vásárolta azokat.

Mekkora adók terhelik a nyereséget?

Az így elért hozam Magyarországon kamatjövedelemnek minősül, és 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni utána. (Ezt az adót a köznyelvben „kamatadónak” is szokás nevezni, amely jól leírja ennek lényegét, bár nem precíz megfogalmazás.) Korábban ezen felül még 6%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terhelte a befektetési jegyeken elért nyereséget, de ezt 2017-től eltörölték. A kamatadó-fizetési kötelezettség alól csak egy bizonyos értékpapírszámla-típus segítségével lehet mentesülni: ezt későbbi bekezdésekben részletesen is bemutatjuk.

Ki fizeti és vallja be a kamatadót?

Az adót a legjellemzőbb esetben a hagyományos befektetési alapforgalmazója (pl. bank) számítja ki, vonja le az ügyféltől és fizeti be. Ennek köszönhetően a befektetőnek sem adófizetési, sem adóbevallási kötelezettsége nem keletkezik. A helyzetet bonyolíthatja, ha valaki külföldi forgalmazó ügyfele, és/vagy külföldi befektetési alapokat vásárol, de ebben a cikkben csak a Magyarországon mindenki által könnyedén elérhető alapokról ejtünk szót.

Hogyan lehet megúszni a kamatadót?

A befektetés nyereségének 15%-a igen jelentős összeg is lehet: aki 10 millió forintos tőkét fektet be, és egy év alatt 9%-os nyereséget realizál, neki 900 000 forint a bruttó kamatjövedelme. Ennek a 15%-a pedig 135 000 forint, azaz az eredeti tőke 1,35%-a. Éppen ezért érdemes megragadni a kínálkozó alkalmat, ha valamiképpen el lehet kerülni a kamatadót. Ehhez először meg kell ismerkednünk a Tartós Befektetési Számla fogalmával, amely egy sajátosan működő, speciális értékpapírszámla-típus.

Hogyan működik egy Tartós Befektetési Számla?

A TBSZ megnyitásának naptári éve a „gyűjtőév”, amikor a befektető pénzt tehet be a számlájára. (Pénzt felvenni róla már ekkor sem szabad.) Fontos, hogy a naptári évet kell nézni, tehát egy január 1-i TBSZ gyűjtőéve 365 nap, egy december 1-én nyitotté pedig csak 31 nap. A gyűjtőév végeztével megkezdődik az 5 éves „lekötési” időszak, amikor a TBSZ-re már nem lehet pénzt befizetni, és nem is lehet róla felvenni. A rajta lévő pénzből viszont széles körű befektetések elérhetők, és mindennemű korlátozás nélkül meg is valósíthatók. 5 év elteltével a számlán lévő vagyon hozzáférhetővé válik, és nem keletkezik kamatadó-kötelezettség.

Mi történik, ha időközben mégis szeretnénk hozzáférni?

A TBSZ legfőbb előnye, hogy az 5 éves időtartam lejártával a számlán megvalósított ügyleteket illetően nincs kamatadó. Mégis előfordulhat, hogy valaki 5 évnél korábban is szeretne hozzáférni a számlán tartott pénzéhez vagy értékpapírjaihoz. A TBSZ feltörésének esetén a kamatadó-fizetési kötelezettség ugyanúgy fennáll, mintha a befektetéseket nem is TBSZ-en valósítanák meg. 3 év elteltével azonban van lehetőség adókedvezménnyel felvenni egy bizonyos összeget: ekkor 15%-os kamatadó helyett csak 10% terheli az elért hozamot, bár ilyenkor adóbevallási kötelezettség is keletkezik! Összességében elmondható, hogy az adózáson sok pénz megspórolható, de egy TBSZ-nek is lehetnek költségei (pl. számlavezetési költség), ami odafigyelést igényel a befektetők részéről.

 

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak

Befektetési alapba fektetsz? Így kell adóznod utána!

Magyarországon nagyon sokan fektetnek befektetési alapokba, de kevesen tudják, hogy miként működik ezeknek az adózása. Ebből a cikkből kiderül, pontosan milyen jövedelmi kategóriába tartozik a befektetési alapokon realizált nyereség, ezt...

Személyi kölcsön az OTP Banknál? Mutatjuk a havi törlesztőket

Megmutatjuk, mekkora havi törlesztőkre számíthatunk akkor, ha Magyarország legnagyobb bankjánál, az OTP-nél veszünk fel személyi kölcsönt. A személyi kölcsönöket a szabad felhasználás és a gyors ügyintézés teszi igazán vonzóvá, emellett...

Juss hozzá adómentesen befektetési alapod hozamához!

A befektetési alapokkal elérhető pénzügyi előnyt növelheted azzal, ha a befektetéseidet TBSZ számlán (Tartós Befektetési Számla) vagy a NYESZ számlán (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) keresztül kötöd meg. Az alábbiakban végigvesszük a...

Blogajánló
  • KonyhaKontrolling Amikor az állami támogatás rosszabb helyzetbe hoz

    A címet olvasva valószínűleg sokaknak a CSOK jut először eszébe. Ahogy korábban írtam is, abban az esetben ez szerintem pont nem igaz. Azonban a jószándékú állami/kormányzati támogatás, még ha indokolt is lenne, sokszor rosszabb helyzetbe hoz, mint amiben voltál. Hasonlóról írtam már egyébként, itt például a bérleti díjak maximalizálása ellen emeltem fel a hangom. Azt Tovább olvasom "Amikor az állami támogatás rosszabb helyzetbe hoz" →