loading

Befektetési alapba fektetsz? Így kell adóznod utána!

Magyarországon nagyon sokan fektetnek befektetési alapokba, de kevesen tudják, hogy miként működik ezeknek az adózása. Ebből a cikkből kiderül, pontosan milyen jövedelmi kategóriába tartozik a befektetési alapokon realizált nyereség, ezt milyen adók terhelik, és mit tehetnek a befektetők, ha szeretnének hozzájutni kedvezőbb adózási feltételekhez.

A magánszemélyek körében a befektetési alapok igen kedvelt befektetési formát képviselnek. Ennek legfőbb okai, hogy a befektetők már alacsony kezdőtőkével – és konkrét szerepvállalás nélkül – is részesedhetnek a legkülönfélébb piacok és üzletágak nyereségeiből. A nyereség után azonban gyakran kell adót fizetni, így kulcsfontosságú megismerkedni ennek pontos menetével.

Hogyan lehet nyerni egy befektetési alappal?

Az alapokba való befektetés során úgynevezett „befektetési jegyek” kerülnek a befektető birtokába. A hagyományos alapoknak napi árfolyamuk van, azaz egy adott napon egy bizonyos árfolyamon lehet kereskedni a befektetési jegyekkel. Nyereség eléréséről akkor beszélhetünk, ha a befektető magasabb áron tudja eladni a befektetési jegyeit, mint amilyen áron korábban vásárolta azokat.

Mekkora adók terhelik a nyereséget?

Az így elért hozam Magyarországon kamatjövedelemnek minősül, és 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni utána. (Ezt az adót a köznyelvben „kamatadónak” is szokás nevezni, amely jól leírja ennek lényegét, bár nem precíz megfogalmazás.) Korábban ezen felül még 6%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terhelte a befektetési jegyeken elért nyereséget, de ezt 2017-től eltörölték. A kamatadó-fizetési kötelezettség alól csak egy bizonyos értékpapírszámla-típus segítségével lehet mentesülni: ezt későbbi bekezdésekben részletesen is bemutatjuk.

Ki fizeti és vallja be a kamatadót?

Az adót a legjellemzőbb esetben a hagyományos befektetési alapforgalmazója (pl. bank) számítja ki, vonja le az ügyféltől és fizeti be. Ennek köszönhetően a befektetőnek sem adófizetési, sem adóbevallási kötelezettsége nem keletkezik. A helyzetet bonyolíthatja, ha valaki külföldi forgalmazó ügyfele, és/vagy külföldi befektetési alapokat vásárol, de ebben a cikkben csak a Magyarországon mindenki által könnyedén elérhető alapokról ejtünk szót.

Hogyan lehet megúszni a kamatadót?

A befektetés nyereségének 15%-a igen jelentős összeg is lehet: aki 10 millió forintos tőkét fektet be, és egy év alatt 9%-os nyereséget realizál, neki 900 000 forint a bruttó kamatjövedelme. Ennek a 15%-a pedig 135 000 forint, azaz az eredeti tőke 1,35%-a. Éppen ezért érdemes megragadni a kínálkozó alkalmat, ha valamiképpen el lehet kerülni a kamatadót. Ehhez először meg kell ismerkednünk a Tartós Befektetési Számla fogalmával, amely egy sajátosan működő, speciális értékpapírszámla-típus.

Hogyan működik egy Tartós Befektetési Számla?

A TBSZ megnyitásának naptári éve a „gyűjtőév”, amikor a befektető pénzt tehet be a számlájára. (Pénzt felvenni róla már ekkor sem szabad.) Fontos, hogy a naptári évet kell nézni, tehát egy január 1-i TBSZ gyűjtőéve 365 nap, egy december 1-én nyitotté pedig csak 31 nap. A gyűjtőév végeztével megkezdődik az 5 éves „lekötési” időszak, amikor a TBSZ-re már nem lehet pénzt befizetni, és nem is lehet róla felvenni. A rajta lévő pénzből viszont széles körű befektetések elérhetők, és mindennemű korlátozás nélkül meg is valósíthatók. 5 év elteltével a számlán lévő vagyon hozzáférhetővé válik, és nem keletkezik kamatadó-kötelezettség.

Mi történik, ha időközben mégis szeretnénk hozzáférni?

A TBSZ legfőbb előnye, hogy az 5 éves időtartam lejártával a számlán megvalósított ügyleteket illetően nincs kamatadó. Mégis előfordulhat, hogy valaki 5 évnél korábban is szeretne hozzáférni a számlán tartott pénzéhez vagy értékpapírjaihoz. A TBSZ feltörésének esetén a kamatadó-fizetési kötelezettség ugyanúgy fennáll, mintha a befektetéseket nem is TBSZ-en valósítanák meg. 3 év elteltével azonban van lehetőség adókedvezménnyel felvenni egy bizonyos összeget: ekkor 15%-os kamatadó helyett csak 10% terheli az elért hozamot, bár ilyenkor adóbevallási kötelezettség is keletkezik! Összességében elmondható, hogy az adózáson sok pénz megspórolható, de egy TBSZ-nek is lehetnek költségei (pl. számlavezetési költség), ami odafigyelést igényel a befektetők részéről.

 

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak
Befektetési alapba fektetsz? Így kell adóznod utána!

Magyarországon nagyon sokan fektetnek befektetési alapokba, de kevesen tudják, hogy miként működik ezeknek az adózása. Ebből a cikkből kiderül, pontosan milyen jövedelmi kategóriába tartozik a befektetési alapokon realizált nyereség, ezt...

Juss hozzá adómentesen befektetési alapod hozamához!

A befektetési alapokkal elérhető pénzügyi előnyt növelheted azzal, ha a befektetéseidet TBSZ számlán (Tartós Befektetési Számla) vagy a NYESZ számlán (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) keresztül kötöd meg. Az alábbiakban végigvesszük a...

pénzügyi megtakarítás
A havonta félretett pénzedet ide is teheted

Rendszeresen tudsz pénzt félretenni? Szeretnéd, ha nemcsak megőrizné értékét, hanem még hozamot is elérnél rajta? Vettél már korábban befektetési alapokat, de azt nem tudtad, hogy előre megadott vételi megbízással havonta...

Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. További részletek
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.