Betöltés
loading

Egy, vagy több befektetési alapot vásároljak? A befektetések megosztása alapok között

Befektetési alapot – többek között – általában azért választunk megtakarításként, mert ez önmagában is pénzünk megosztását jelenti, hiszen egy-egy befektetési alap jellemzően 50-100 különböző egyedi befektetést tartalmaz (kötvény, részvény…stb). Mégis fontos kérdés, az írásunk címben megfogalmazott felvetés. 

Az egy, vagy több befektetési alapot vásároljak kérdés megválaszolásához először is tisztázni szükséges, hogyan ismerhetjük meg egy-egy adott alap konkrét befektetéseit. A befektetési politika tömör összefoglalóját a kiemelt befektetői információk (KIID) nevet viselő dokumentum tartalmazza, mely minden esetben elérhető az alapkezelő webodalán. Az adott alap egyedi befektetéseiről a féléves és éves jelentés ad minden részletre kiterjedő tájékoztatást eszközkategóriánkénti (20% európai részvény, 25% amerikai részvény, 40% amerikai kötvény…stb.) bontásban.

Hány befektetési alapot vásároljunk?

A válaszhoz fontos, hogy alapvetően a befektetési alap(ok) az egyetlen pénzügyi befektetésünk, vagy egyéb befektetések mellé illeszkedik (pl. közvetlen részvény, vagy kötvény befektetésekkel, nyugdíj célú megtakarítási portfóliókkal is rendelkezünk-e különböző megoldásokon keresztül). Amennyiben az egyetlen pénzügyi megtakarítási formánk a befektetési alap, akkor feltétlenül érdemes több alapot vásárolni pl. 3-4 különböző alapot úgy kiválasztva, hogy ezek (1) kockázati szintje ne haladja meg az általunk elviselhető kockázatot (2) befektetési politikájuk vonatkozásában ne mutassanak átfedést.

Amennyiben más megtakarítási formákkal is rendelkezünk, célszerű azok kockázati szintjét, diverzifikáltságát is figyelembe venni a befektetési alapok közötti választás során (érdemi hiba lenne pl. ha a nyugdíjbiztosításunk is erős amerikai részvénykitettségű portfólióval bír és ezzel párhuzamosan a közvetlen befektetési alap választásunk is egy amerikai piachoz kötődő alap vásárlását eredményezi).

A válaszhoz azt is érdemes figyelembe venni, hogy az általunk célba vett alap(ok) specializált alapok (pl. egy adott régió egy adott szektorába fektető alap), vagy szélesebb körben befektető alapok. Minél specializáltabb alapot választanánk, annál inkább fontos, hogy több alapba helyezzük a pénzünket (specializált alapokból akár 8-10 elemből álló portfólió kialakítása is megfontolandó lehet, bár ez már túlmutat az átlagos megtakarító jellemző gyakorlatán).

A devizális megosztottságról

Egy adott alap vagy forintban, vagy valamilyen külföldi devizában fektet be. A forintban jegyzett alapoknál a forintban kimutatott hozamok nem jelentik azt, hogy az adott alapnak nincsenek külföldi befektetései. Ennek két megvalósulása lehet:

  • A deviza árfolyam mozgások hatását az alapkezelő semlegesíti (fedezeti ügyleteken keresztül) vagy
  • nem és ebben az esetben a mi befektetésünk is automatikusan deviza megosztottsággal is rendelkezik (azaz a forintban kimutatott hozam mögött ott lesz pl. az USD-ben megvalósított befektetésünk hozamra gyakorolt pozitív hatása a forintgyengülés következtében). Ugyan nagyon kevés megtakarítóban tudatosodik, de könnyen előfordulhat, hogy egy külföldi piacokon befektető alap hozamának nagyobb részét adja a forint gyengülés, mint a kiválasztott piacon eszközölt befektetések helyi devizában realizált árfolyam elmozdulása.

Ugyancsak az alap féléves és éves jelentése fogja számunkra megmutatni, hogy a befektetések milyen devizális megosztottsággal bírnak. Pár tízmillió forint megtakarításnál már „kötelező”, hogy megtakarításunk devizában is megosztott legyen (itt érdemes a világ meghatározó devizáit alkalmazni: EUR és USD). A devizaárfolyamot előre jelezni hosszabb távon szinte lehetetlen, így nem érdemes egy 3-5 évre kialakított portfóliónál „meggyőződéses” alapon a külföldi devizák közül egyet kiválasztani.

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak
tőkevédelem

Tények és tévhitek a nyugdíjmegtakarítások biztonságáról

A befektetések kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont a biztonság. Különösen igaz ez a nyugdíjcélú megtakarításokra: senki nem szeretné az időskorára félretett pénzét elveszíteni egy rossz befektetés, egy csalás, egy intézményi...

Megint aktívabbak a befektetési csalók

A koronavírus veszélyhelyzet hatása nagyon kettős: egyrészt több százezren maradtak munka nélkül, vagy kényszerültek fizetés nélküli szabadságra, valamint sok vállalkozás került csődközeli helyzetbe, miközben akinek van munkája, az kevesebbet költ,...

Személyi kölcsön az OTP Banknál? Mutatjuk a havi törlesztőket

Megmutatjuk, mekkora havi törlesztőkre számíthatunk akkor, ha Magyarország legnagyobb bankjánál, az OTP-nél veszünk fel személyi kölcsönt. A személyi kölcsönöket a szabad felhasználás és a gyors ügyintézés teszi igazán vonzóvá, emellett...

Blogajánló
  • alapblog NEM veszek aranyat

    A blogon többször elhangzott már, hogy az arany jó befektetés lehet az előttünk álló időszakban, hiszen negatív reálkamatok mellett sikeres időszaka szokott következni. Jelentős pozíciónk... The post NEM veszek aranyat appeared first on alapblog.