Betöltés

Milyen költségekre számíthatsz, ha befektetési alapban tartanád a pénzed?

szerző: Bankmonitor.hu
2019-10-01

A befektetési alapok esetében fontos szempont az alap és az alapkezelő költségszintje, hiszen ez csökkenti a befektetéssel elérhető hozamot. Egy befektetési alap költsége több különböző tételből áll össze, így érdemes ezekkel egyenként is megismerkedni a jobb összehasonlíthatóság érdekében. 

A befektetési alapok esetében az alábbi költségtételekkel kell számolnod:

  1. Vásárlás költsége
  2. Eladás költsége
  3. Alapkezelési díj
  4. Sikerdíj
  5. Teljes költségterhelési mutató
  6. Értékpapír számlavezetési díj

1. Vásárlás költsége

Magyarországon a befektetési alapok vételi jutaléka általában alacsony, legfeljebb néhány száz forint. Ugyanakkor egyes, kifejezetten privát banki ügyfelek részére létrehozott alapok esetében, illetve külföldi alapkezelők alapjainál előfordulhat, hogy százalékban meghatározott költséget számolnak fel. Ez jellemzően 1-5% között mozoghat, de szélsőséges esetben akár 10% is lehet. Amennyiben fizetni kell a vásárlásért, akkor a jutalékot többnyire az értékpapírszámlát vezető szolgáltató számítja fel, de ha az alapkezelő is kér ilyet, akkor előfordulhat, hogy duplán kell fizetni, bár ez Magyarországon nagyon ritka.

2. Eladás költsége

A befektetési alapok visszaváltása – vagyis eladása – Magyarországon többnyire néhány száz, legfeljebb egy-két ezer forint, de egyes alapoknál a vásárláshoz viszonyítottan „túl korai” – például egy éven belüli – eladáskor 1-5% mértékű díjat számítanak fel. A vásárlás és a visszaváltás esetleges jutaléka egyaránt csökkenti a befektetéssel elérhető hozamot.

3. Alapkezelői díj

Ez a díj a befektetett összegre vetítve kerül folyamatosan felszámításra. Mértéke az alap kockázatától és az alapkezeléshez szükséges szaktudás specialitásaitól függ, de jellemzően 0,5-2% között mozog évente. Ebből tartja fenn magát az alapkezelő szervezet, de az alap közvetlen költségeit is ebből finanszírozzák. Ez utóbbi jelentős tétel lehet, hiszen egy alap sokszor 50-100 különböző befektetést tart egyszerre, ezeket pedig időről időre felülvizsgálják és cserélik, ennek pedig éppen úgy költségei vannak, mintha mi magunk vásárolnánk részvényeket a tőzsdén.

4. Sikerdíj

Sok alap rendelkezik úgynevezett referenciahozammal, a kötvény alapok esetében ilyen lehet például a MAX index, ami a kötvénypiac átlagos hozamát képezi le, vagy részvényalapok esetében a BUX index, ami a hazai tőzsde átlagos hozamát mutatja. Ezen referenciahozam feletti teljesítménynek egy részét – jellemzően 10-25%-át – vonhatja el az alapkezelő sikerdíj formájában.

Például: ha egy alap az adott évben 15% hozamot ért el, míg a referencia mutató 10% volt, akkor az alapkezelőnek 5 százalékpontos „többlethozama” keletkezett. Amennyiben ennek 20 %-át sikerdíjként elvonja, úgy a befektetők 14%-os hozamra tesznek szert az adott időszakban.

Találkozhatunk azzal a megoldással is, hogy az alap az úgynevezett kockázatmentesen elérhető hozam feletti rész után fizet meghatározott – például 20%-os – sikerdíjat. Sok esetben az aktuális állampapír hozamszint számít kockázatmentesnek.

Külföldi alapoknál, hedge fundoknál és vagyonkezelőknél találkozhatunk az úgynevezett Incentive Fee és a High-water mark típusú sikerdíjakkal. Az előbbi az elért hozam meghatározott százaléka, míg az utóbbinál a sikerdíj csak egyszer jár az elért hozamra, ezután akkor kap csak „bónusz”-t az alapkezelő, ha a korábbi csúcsot ismét sikerül meghaladnia.

5. Teljes költségterhelési mutató

A teljes költségterhelési mutató – total expense ratio (TER) – százalékos formában mutatja meg a befektetett tőkére vetített összes költséget, így az alapok költség vonatkozásában is könnyen összehasonlíthatók.

6. Értékpapír számlavezetési díj

Az értékpapír számlavezetési díj teljes mértékben független az alapkezelőtől és a befektetési alaptól, ám ennek ellenére megkerülhetetlen tétel. Befektetési alapot ugyanis csak akkor tudunk vásárolni, ha rendelkezünk értékpapír számlával. (Egy alapot nem lehet bankszámlán elhelyezni, ehhez értékpapír számlára van szükség.) Ugyanúgy, ahogy egy bankszámlának, az értékpapírszámlának is van költsége. Ezen költséget a bankok és brókercégek jellemzően az adott számlán tartott befektetési érték meghatározott százalékában határozzák meg.

Mi köze a költségeknek az elérhető hozamhoz?

Az alapkezelői és a sikerdíj automatikusan levonásra kerül a befektetett összegből, így ha azt látjuk, hogy egy adott alap 7% hozamot ért el, akkor az már az alapkezelési és sikerdíj utáni hozam. A vételi és eladási költség egy az egyben csökkenti a befektetésre szánt összeg hozamát (csakúgy, mint az értékpapírszámla vezetési díj, mely független az alaptól).

Az alapkezelői díjak vonatkozásában is érvényes alapszabály: a minőségi alapok jellemzően némileg drágábbak az átlagnál. Fontos, hogy hosszú távon a költségkülönbségnek meg kell jelennie az alap többletteljesítményében is. Amennyiben hosszú távú – az elmúlt 3, 5, vagy 10 évben elért – átlagos hozamokat hasonlítunk össze, az alapkezelői és sikerdíjtól már mentes nettó hozamokat fogjuk látni, így elegendő a tranzakciós díjakban jelentkező különbségekre koncentrálnunk.

Nézd meg kiemelt befektetési ajánlatainkat: Részletek »


A Bankmonitor.hu több mint 25 éves szakmai tapasztalatának köszönhetően - amelyet különböző bankoknál és brókercégeknél szereztünk - nem csak segítünk eligazodni a közel 50 alapkezelő több ezer alapja között, de a megfelelő szolgáltató vagy vagyonkezelő kiválasztásában is segítségedre lehetünk.

Szeretném igénybe venni a Bankmonitor segítségét Befektetési alap vonatkozásában:
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Munkatársunk rövidesen felveszi
Veled a kapcsolatot
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre

Szakértői cikkek

Befektetésekről érthetően

A cikksorozat támogatója logo

Szakértői cikkek

Mobilfizetési megoldások

A cikksorozat támogatója logo

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak

dollár

Hogyan válasszam ki életem első befektetési alapját?

2019. 05. 28.

Előző cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként keresheted meg kezdő befektetőként életed első alapkezelőjét, akire jó esetben hosszú távon is rábízhatod befektetni való pénzeszközeid. Most az első...

Blogajánló

  • alapblog

    Hold-on: Már megint 10.000 dollár környékén a Bitcoin!

    Kollégáink, Szabó Dávid és Balásy Zsolt beszélgettek arról, hogy mi a különbség a 2017-es és a 2019-es 10 ezer dolláros Bitcoin közt és, hogy hogy jön... The post Hold-on: Már megint 10.000 dollár környékén a Bitcoin! appeared first on alapblog.

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.