Betöltés
loading

Védekezz befektetési alappal a forint gyengülése ellen!

Az elmúlt hónapokban jelentősen gyengült a forint az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest, ami alaposan felzaklatta a befektetői kedélyeket. Nem maga a gyengülés okozott meglepetést, a magas inflációs szint és az MNB laza monetáris politikája miatt a szakértők többsége 2020-ban egyébként is 340 forint körüli eurót prognosztizált, ám a gyorsaság váratlan volt. Minden esetre a befektetőknek be kell rendezkedniük a gyenge forintra, és védekezési stratégiát kell felépíteniük a helyzet kezelésére.  

A befektetési alapok között találhatunk forintban és devizában jegyzett alapokat egyaránt, amelyek között érdemi különbség van. Közös azonban bennük, hogy mindkét típus megoldást jelenthet, ha valaki a befektetéseit védené a forintgyengüléssel szemben, netán éppen ebből húzna hasznot.

Forintban jegyzett befektetési alapok: Az ilyen befektetési alapok befektetési jegyeit forintban vásároljuk meg, majd a hozammal növelt (feltéve, hogy van hozam) összeget később forintban kapjuk vissza.

Devizában jegyzett befektetési alapok: Itt már magukat a befektetési jegyeke is devizában vásároljuk meg, lejáratkor pedig ugyanebben a devizában kapjuk meg a befektetett tőke és az esetlegesen elért hozam összegét.

Egy forintban jegyzett befektetési alap is védelmet nyújthat a forint gyengülése ellen, persze csak akkor, ha az külföldi befektetéseket is vásárol. Honnan tudhatod, hogy az adott alap mibe fektet? Minden alapnak közzé kell tennie egy nyilvános tájékoztatót, ebből talán a legcélszerűbb az egyszerűsített befektetői tájékoztató tanulmányozása (KIID), ahol áttekinthetjük, hogy van-e devizás befektetése az alapnak.

Ha például egy alap külföldi energetikai cégek amerikai észak-amerikai tőzsdén jegyzett részvényeit vásárolja, akkor az eredmény a részvénymozgások és a forint/devizaárfolyam eredőjeként alakul ki. Például, ha a kiválasztott szektor tőzsdei árfolyama dollárban egy év alatt 10 százalékponttal emelkedik, eközben pedig a forint 3%-ot gyengül a dollárhoz képest, akkor összességében forintban 13,3 százalékos hozamot érhetünk el. Vagyis úgy tudtunk nyerni a gyenge forinttal, hogy a pénzünket nem váltottuk át, közben pedig a befektetés hozamát is megnyertük. Természetesen, ha a forint erősödik, akkor az átváltással rosszul is járhatunk.

Amennyiben forintgyengülésre számítunk és befektetőként jó teljesítményt remélünk valamely külföldi tőzsdétől, esetleg egy iparág – gyógyszeripar, robotika, energia szektor – részvényeitől, és az ebben rejlő lehetőségeket szeretnénk kiaknázni, akkor ezt ETF-eken keresztül is megtehetjük, ráadásul viszonylag kis költséggel. Az ETF-ek között a leggyakoribbak azok, amelyek egy kiválasztott tőzsdeindexet képeznek le.

Például ezzel a módszerrel közvetve bevásárolhatunk az amerikai piac 500 legfontosabb cégének részvényeiből, így profitálhatunk a S&P 500 index esetleges emelkedéséből. Persze választhatunk olyan ETF-et is, ami éppen árfolyamcsökkenésre utazik, vagyis a piaci lejtmenetből termel profitot. (Van természetesen a hazai tőzsdemozgást lekövető BUX ETF is, ám ha forintgyengüléstől tartunk, akkor nem ez jelent optimális megoldást.)

A devizában jegyzett befektetési alapok esetében annyiban más a helyzet, hogy ott végül devizát kapunk, így a forintárfolyam mozgásának hatása csak akkor jelentkezik, ha azt átváltjuk forintra.

Ez utóbbi jó alternatívája lehet annak a közkeletű magyar szokásnak, miszerint sokan valutaváltóban vásárolnak eurót, így próbálva meg hasznot húzni a gyenge forintból. Ez azonban valójában nem befektetés, hanem spekuláció, vagyis a haszon kizárólag annak függvénye, hogy merre mozog az árfolyam, befektetés azonban itt nem történik. Ráadásul a váltás költségei is magasak, ami akkor is jelentkezik, ha egyébként az árfolyam nem mozdul egy tapodtat sem.

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak
tőkevédelem

Tények és tévhitek a nyugdíjmegtakarítások biztonságáról

A befektetések kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont a biztonság. Különösen igaz ez a nyugdíjcélú megtakarításokra: senki nem szeretné az időskorára félretett pénzét elveszíteni egy rossz befektetés, egy csalás, egy intézményi...

Megint aktívabbak a befektetési csalók

A koronavírus veszélyhelyzet hatása nagyon kettős: egyrészt több százezren maradtak munka nélkül, vagy kényszerültek fizetés nélküli szabadságra, valamint sok vállalkozás került csődközeli helyzetbe, miközben akinek van munkája, az kevesebbet költ,...

Személyi kölcsön az OTP Banknál? Mutatjuk a havi törlesztőket

Megmutatjuk, mekkora havi törlesztőkre számíthatunk akkor, ha Magyarország legnagyobb bankjánál, az OTP-nél veszünk fel személyi kölcsönt. A személyi kölcsönöket a szabad felhasználás és a gyors ügyintézés teszi igazán vonzóvá, emellett...

Blogajánló
  • alapblog Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Forint, euró vagy dollár?

    Az alapelvünk, hogy alapvetően abban a devizanemben érdemes tartani a megtakarításaink jelentősebb részét, amelyik devizanemben a későbbiekben a kiadásaink felmerülnek (a megtakarítás célja függvényében). Így... The post Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Forint, euró vagy dollár? appeared first on alapblog.