Ha minden marad a jelenlegi felállásban – ami még optimista szcenárió –, az állami nyugdíj csak szűkös életvitelre lesz elég. Ezt támasztják alá a KSH adatai is. De ha ez így van, akkor hogyan tudsz felkészülni?
A legtöbben csak 10-20 évvel a nyugdíjkorhatár előtt kezdenek el igazán a nyugdíjukról gondolkodni és saját megtakarítást képezni a munka utáni életükre. Ezt a jelenséget a Bankmonitor statisztikái is jól ábrázolják.
A cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen megtakarítási formákat érdemes ilyen korban választani, hogy maximalizálhasd az időskori életszínvonaladat.
Hirdetés
Hirdetés
A 3 támogatott lehetőség
Ha te is szeretnél gondoskodni a saját nyugdíjas éveidről, az állam három adóvisszatérítéssel támogatott lehetőséget kínál: az Önkéntes Nyugdíjpénztárt (ÖNYP), a Nyugdíj-előtakarékossági Számlát (NYESZ) és a Nyugdíjbiztosítást. Az ÖNYP és a nyugdíjbiztosítás alapvetően rendszeres befizetésekre épül, de eseti összegekkel is kiegészíthetők. Ez jól jöhet, ha változó a jövedelmed: szerződhetsz egy kisebb rendszeres díjra, és akkor fizetsz be többet, amikor éppen van rá lehetőséged. Érdemes ezt a három formát előnyben részesíteni, hiszen az állam évente összesen akár 280 ezer forint adójóváírással is támogathatja az öngondoskodásodat. Természetesen ezek mellett más megtakarítások és befektetések is szóba jöhetnek kiegészítésként.
Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) a legnépszerűbb választás, több mint egymillió taggal. Nem igényel befektetési tudást, alacsony költségekkel és minimális havi díjjal működik. Az állam évi 20% adójóváírással támogatja, maximum 150 ezer forintig. A hozam 10 év után adómentesen kivehető, de a tőke csak a nyugdíjkorhatár elérése és 10 év tagság után lesz adómentes. Hátránya, hogy a mindenkori, potenciálisan emelkedő nyugdíjkorhatárhoz kötött a hozzáférés.
Nyugdíjbiztosítás
Ez egy kombinált termék, amely a megtakarítás mellett életbiztosítási védelmet is nyújt. Jellemzően magasabb a havi díja és évente inflációval indexálják is a díjat. Az állam itt is 20%-os adójóváírást ad, évi maximum 130 ezer forintig. Nagy előnye, hogy a hozzáférés a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárhoz (jelenleg 65 év) kötött, védve a későbbi emelésektől, azonban itt is érvényes a 10 éves szabály. Szélesebb, akár 15-20 eszközalapból állítható össze a portfólió.
Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)
A Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) egy speciális értékpapírszámla, amely a legnagyobb befektetési szabadságot adja, de magas pénzügyi tudást igényel. Költségei potenciálisan a legalacsonyabbak. Az állam itt is 20% adójóváírást biztosít, maximum 100 ezer forintig évente. Nincs kötelező havi befizetés. A teljes adómentességhez a nyugdíjkorhatár elérése és legalább 10 éves számlafennállás szükséges. Hátránya, hogy a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötött a hozzáférés.
Mennyit érdemes félretenni havonta?
Nincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz arra, hogy pontosan mekkora összeget kell havonta félretenni a nyugdíjas évekre. Az ökölszabály persze egyszerű: minél többet, annál jobb. De a konkrét összeg meghatározásához érdemes egy kicsit mélyebbre ásni.
Először is, kulcsfontosságú tisztában lenni azzal, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatsz. Ebben segíthet például a Bankmonitor kalkulátora, amely a jelenlegi jövedelmed és életkorod alapján ad egy becslést. Ha látod a várható állami ellátás összegét, és összeveted azzal az életszínvonallal, amit nyugdíjasként is szeretnél fenntartani, máris kirajzolódik a „nyugdíjhiány” – az az összeg, amit neked kell pótolnod.
A másik fontos tényező az idő. Ahogy egyik korábbi cikkedben is rámutattál, a szükséges havi megtakarítás mértéke exponenciálisan nő, minél később kezdesz hozzá. Míg egy 20 évesnek talán havi 10-15 ezer forint is elég lehet egy adott nyugdíjcél eléréséhez, addig egy 50 évesnek már ennek a többszörösét kell félretennie ugyanazért az eredményért. A kamatos kamat csodákra képes, de csak akkor, ha van ideje dolgozni.
Konkrét példával élve, képzeld el, hogy 50 évesen vágsz bele, és havonta 50 ezer forintot teszel félre egy nyugdíjbiztosításba. Ha ezt az összeget minden évben növeled az inflációval (indexálod), kihasználod az évi maximum 130 ezer forintos adójóváírást, és ha befektetésed évente átlagosan 3%-os reálhozamot ér el, akkor 65 éves korodra mai értéken számolva nagyjából 13,44 millió forint gyűlhet össze. Ez egy szép kis summa, ami havi 56 ezer forintos plusz jövedelmet jelenthet a nyugdíjad mellé, ha 20 év alatt egyenletesen osztod el.
Ha már nincs 10-15 év hátra?
Pánikra semmi ok, ilyenkor sem veszett még el minden! Igaz, a kamatos kamatnak kevesebb ideje van varázsolni, és valószínűleg nem lehet akkora nyugdíjkiegészítésre szert tenni, mintha valaki már a harmincas éveiben elkezdte volna. Azonban nem szabad elfelejteni: minden egyes félretett forint számít, különösen, ha már közelebb van a cél.
Ilyen rövidebb időtávon (pl. 5-10 év) a hagyományos, adójóváírásos nyugdíjtermékek (ÖNYP, NYESZ, sőt a nyugdíjbiztosítás is) a 10 éves szabály miatt kevésbé ideálisak, ha a cél a 65 éves korban történő tiszta, adómentes hozzáférés. Érdemes tehát olyan alternatívákat keresni, amelyek rugalmasabbak és adóelőnyt kínálnak rövidebb távon is. Kiváló példa erre a Tartós Befektetési Számla (TBSZ). Bár éves adójóváírás nem jár rá, de ha legalább 5 évig tartod a rajta lévő befektetéseidet, a hozam teljesen adómentessé válik. Ez jelentős előny lehet a hátralévő években.
Fontos szempont a kockázatvállalás is. Ahogy közeledünk a nyugdíjhoz, általában csökkenteni kell a portfólió kockázatát, hiszen a tőke megőrzése válik elsődlegessé. Egy tisztán részvényekből álló portfólió már túl nagy kilengéseket hozhat. Ha nem érzed magad elég magabiztosnak a befektetések világában, és nem szeretnéd napi szinten kezelni a portfóliódat ebben a kritikus időszakban, akkor jó megoldás lehet a vagyonkezelés. Ahogy korábban írtuk, a HOLD vagyonkezelése keretében például már kisebb összeggel is igénybe vehetsz professzionális segítséget, ahol szakemberek kezelik a pénzedet a kiválasztott kockázati szintnek megfelelően.
