Mit lehet várni gazdasági fronton 2025-től és a kicsit távolibb 2026-tól. A CIB Bank makrogazdasági elemzése segíthet megérteni a jelenlegi gazdasági folyamatokat.
Alacsonyabb inflációt várnak
Az eddigi 5%-ról 4,5%-ra mérsékelték a 2025-ös inflációs várakozását a bank. Ennek okai a világgazdaság jelenlegi helyzetében keresendőek, amelynek a legjobb leírása a Trump-i vámháború. A helyzet komplex és ennek köszönhetően az inflációra mért hatása is több ellentétes irányú tényezőből tevődik össze, amelyeknek az eredője rövidtávon dezinflációs (infláció csökkentő) hatású.
A CIB elemzői szerint a közeljövőben 4% körüli inflációs rátával kell számolni. Bár ez a korábbi csúcsokhoz képest alacsonyabb szintet képvisel, az inflációs nyomás az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős maradt. Ennek hátterében a feszes munkaerőpiac és az emelkedő bérdinamika áll. Ezen makrogazdasági környezetben az MNB 3%-os inflációs céljának elérése rövid távon nem tűnik reálisnak, legkorábban 2026-ban várható, hogy visszatér az infláció az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjába.
Fontos látni azonban, hogy a statisztikákban megjelenő alacsonyabb inflációs számok mögött a bevezetett árrés- és ársapkák is szerepet játszanak. Ezek az intézkedések átmenetileg valóban szelídítették a fogyasztói árindexet, de lényegében csak elfedik az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős árnyomást. Ez a helyzet hosszú távon nem tartható fenn, hiszen a vállalkozások előbb-utóbb igyekeznek majd behozni az elmaradt nyereségüket, ami újra felfelé hajthatja az árakat, amint a korlátozásokat feloldják, vagy a piaci feltételek lehetővé teszik.
Ne csak a boltban nézd az árakat, hanem a bankszámlákat is hasonlítsd össze. A Bankmonitor kalkulátorával egyszerűen megnézheted, hogy melyik bankszámla a legelőnyösebb neked.
Hirdetés
Hirdetés
400-420 között maradhat a forint
2025-ben eddig elég széles sávban mozgott az euróval szemben, 397 és 416 között ingadozott. Látszik, hogy főleg a külső tényezők rángatják az árfolyamot, és ez így is marad: a forint továbbra is érzékeny lesz a globális kockázati hangulat változásaira. Ahogy közeledünk a 2026-os választásokhoz, az EU-s feszültségek, az uniós pénzek sorsa, a költségvetés és a belpolitika is előtérbe kerülhet, ami szinte biztosan növeli majd a kilengéseket. Rövid távon azonban most nem látszik semmi olyan, ami kirángatná az árfolyamot ebből a sávból (de ez óráról órára változhat).
A CIB elemzői szerint az év hátralévő részében az euró-forint jellemzően a 400-420 közötti sávban mozoghat. Ha jönne valami nagyobb sokk, az MNB valószínűleg lépne, mivel a következő időszakban nem engedhetik meg maguknak, hogy az árfolyam legyen a fő téma. Ha a forint erősödni akarna, az teret nyitna a jegybanknak a kamatvágásra. Középtávon viszont úgy látják, hogy a 15 éves trend folytatódik, vagyis számolni kell a fokozatos leértékelődéssel.
Mikor vághat az MNB kamatot?
Az MNB utoljára tavaly szeptemberben nyúlt az alapkamathoz, így 2024 októbere óta 6,5%-on áll. Azóta viszont romlottak az inflációs kilátások, a forint is érzékenyebb lett, és a külső környezet is változékonyabbá vált, ami drasztikusan leszűkítette a jegybank mozgásterét. A 2025-ös évre jellemző, történelmi léptékű bizonytalanság, az inflációs cél elérésének csúszása és magasan álló inflációs várakozások miatt rövid távon esély sincs a kamat mérséklésére. Ráadásul az új jegybanki vezetésnek most a legfontosabb feladata a hitelesség felépítése, ami extra óvatosságot indokol a monetáris politikában. A rendkívül erős globális bizonytalanság, a törékeny piaci hangulat, és az a tény, hogy a piac szerint a magyar gazdaság az egyik leginkább kitett a vámháború negatív hatásainak, egyszerűen nem nyitja meg az utat a további kamatcsökkentések előtt.
A CIB Bank elemzői szerint ezért nyár végéig nem is változik az MNB irányadó kamata. A jegybanknak nagyon óvatosan kell egyensúlyoznia a romló növekedési kilátások, az inflációs kockázatok és a pénzügyi stabilitási szempontok között. Egyébként a 9×12 FRA alapján, ami egy határidős kamatmegállapodás, amelyben a felek egy jövőbeli időpontra rögzítenek egy kamatlábat egy meghatározott összegű és futamidejű hitelre vagy betétre. Ez a piac várakozását tükrözi a jövőbeli kamatszintről. A 9×12 FRA konkrétan a 9 hónap múlva kezdődő, 3 hónapos futamidejű kamatra vonatkozó piaci várakozást mutatja. Ez alapján várható, hogy ősszel nyílhat némi tér 1-2 óvatos kamatcsökkentésre, ami az év végére akár 6%-os alapkamatot is jelenthet.
Ehhez azonban az is kell, hogy az inflációs kilátások és az ország megítélése ne romoljon tovább, és a nemzetközi környezet is kedvező legyen: a Fed is újraindítsa a lazítási ciklusát (várhatóan 1-2 vágással), és az EKB is csökkentsen egyet júniusban, ahogy azt a piac várja. Ez a stabilitás-orientált monetáris politika az MNB hitelességének most kulcsfontosságú.
Hol marad a gazdasági növekedés?
Az év eddig eltelt időszakában a kormány többször is lefelé módosította az idei növekedési előrejelzést. A márciusi alapforgatókönyv még 2 százalékos reálnövekedéssel számolt 2025-re, de az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései miatt ezt 1,5 százalékra vágták vissza. Az első negyedéves GDP első becslése után viszont már ez a prognózis is optimistának tűnik. Jelenleg úgy fest, hogy 2025-ben a GDP növekedési üteme érdemben nem fogja meghaladni az 1 százalékot. Van, aki szerint még ennél is alacsonyabb növekedés jöhet. 2026-ra azonban már 3,1%-os növekedést várnak.
Tulajdonképpen 2022 óta egyhelyben toporog a gazdaság, a szolgáltatások az egyetlen motor. A ciklikus ágazatok nagy súlya jelentősen tudja rángatni a GDP-t, ilyen például az akku gyártás ami -40%-on van év/év alapon, és bár a járműgyártásban jobbnak tűnik a helyzet, ez inkább csak stabilizálódás, nem növekedés. Ez lehet a harmadik olyan évünk, amikor csökken az ipar teljesítménye.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kereskedelempolitikai feszültségek közvetlenül és közvetve is rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt.
A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot, bár nem lesz robbanásszerű növekedés, mint sokan várták, a stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek emelkedése és a háztartások erős mérlegpozíciója viszont támaszt nyújt a lakossági fogyasztásnak, ami 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.
A beruházások viszont idén is visszaeshetnek, ez a már évek óta tapasztalt az állami beruházások halasztásának és elfüggesztésének tükrében nem meglepő. A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat a gyenge kereslet, a költségsokkok, az EU-források és költségvetési mozgástér hiánya miatt. Az amerikai kereskedelempolitikai lépések okozta extrém bizonytalanság miatt tervezett beruházások is elhalasztódhatnak vagy törlődhetnek.
A gazdaság toporog, de a reálbérek emelkednek
Bár a gazdaság egésze gyenge, a munkaerőpiac meglepően ellenálló maradt. A munkanélküliségi ráta az első negyedévben 4,3%-ra süllyedt a korábbi 4,5% feletti szintről, és a cégek továbbra is „felhalmozzák” a munkaerőt. A nagy kérdés most az, hogy a globális vámháború mennyire veti vissza a cégek keresletét, főleg a feldolgozóiparban, és ez hogyan hat majd a foglalkoztatottságra. A kereskedelmi feszültségek eszkalálódását a hazai munkaerőpiac erős pozícióból várta, de a munkanélküliségi ráta a következő hónapokban újra 4,5% fölé kúszhat. Ez persze nyomást helyez a bérekre is. Bár februárban a nominális bérdinamika kicsit mérséklődött (januári 10,4%-ról 9,3%-ra a teljes gazdaságban), a CIB Bank elemzői az év egészében 9% körüli átlagbér-növekedést várnak, ami 4-5% közötti reálbér-emelkedést jelent. 2026-ra pedig 8%-os bérnövekedést várnak.
Összegzés
Összefoglalva, a CIB Bank elemzése alapján a magyar gazdaság 2025-ben is kihívásokkal néz szembe. A globális bizonytalanság és a vámháború rányomja a bélyegét a növekedésre, ami várhatóan szerény, 1% körüli marad idén. Az infláció 4% körül alakulhat, a jegybank mozgástere szűk, az alapkamat valószínűleg csak ősszel mozdulhat. A forint érzékeny marad a külső hatásokra, a 400-420-as sávban ingadozhat. A munkaerőpiac ellenálló, a reálbérek emelkednek, de a beruházások visszaesnek. Mindezek alapján a gazdaság várhatóan csak 2026-ra kap erőre.
A munkával töltött éveidben a gazdaság, utána a nyugdíj összege az egyik legfontosabb tényező. A magyar állami nyugdíj híresen alacsony életszínvonalat biztosít a nyugdíjasoknak, így valószínűleg érdemes neked még most tenni azért, hogy neked méltóságteljes nyugdíjad lehessen. Nagyjából 15-20 millió forintra van szüksége egy átlagos nyugdíjasnak, hogy ugyanolyan életszínvonalon tudjon élni, mint a munkával töltött éveiben. A Bankmonitor kalkulátorával könnyen kiszámíthatod, hogy neked a hány millió forint jönne össze a tervezett havi megtakarítási összeggel.
