A KSH adata alapján 4,3 százalék volt a júliusi éves infláció, ez kedvezőbb a júniusi 4,6 százalékos értéknél, de magasabb, mint amit az elemzők vártak.
A KSH mérése alapján 4,3 százalékkal emelkedtek az árak júliusban az egy évvel korábbi állapothoz képest. Júniushoz képest, azaz egy hónap alatt az átlagos drágulás 0,4 százalék volt. (A nyugdíjas infláció évi 4,5 százalék volt.)
Az infláció csökkenő pályán van – az éves áremelkedés 4,6 százalék volt júniusban -, de az elemzők nagyobb csökkenésre számítottak. Így mondhatjuk kisebb negatív meglepetést okozott a valós adat.
Az éves árváltozás kategóriákra bontva:
- Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal emelkedett
- A háztartási energia ára 10,9 százalékkal nőtt
- A szeszes italokért, dohányáruért 6,5 százalékkal kell többet fizetni
- szolgáltatások ára 5,3 százalékkal nőtt
- A tartós fogyasztási cikkekért 2,1 százalékkal kell többet fizetni
Hirdetés
Hirdetés
Mi a helyzet az árkorlátos termékekkel?
Vannak jelenleg olyan termékek, ahol árrésstop van érvényben, míg másoknál önkéntes árkorlátozást alkalmaznak a szolgáltatók, eladók. Érdemes lehet ezen termékek, szolgáltatások árának alakulását külön is megvizsgálni.
- Egyes élelmiszereknél árrésstop van érvényben. Az élelmiszerek átlagos árváltozása egy év alatt 5,9 százalékkal míg egy hónap alatt 0,3 százalékkal drágultak. Azt ki kell hangsúlyozni, hogy az élelmiszerek rengeteg olyan tétel van, amit nem érint az árrésstop (például a gyümölcsök, kenyér…), ezen termékek ára szabadon mozoghat.
- A drogériákban kapható egyes termékeknél is árrésstop van érvényben. A mosó és tisztítószerek ára egy év alatt 4,2 százalékkal, egy hónap alatt 0,5 százalékkal csökkent. A testápoló cikkek ára egy év alatt 4,9 százalékkal, egy hónap alatt 0,6 százalékkal csökkent. Míg a testápolási és egyészségügyi cikkek ára egy év alatt 1,0 százalékkal emelkedett. (Az előző hónaphoz képest viszont 0,4 százalékkal csökkent.)
- A gyógyszerek egy meghatározott körére önkétes árkorlátozást vállaltak az érintettek. A gyógyszer, gyógyáru ára egy év alatt 4,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent.
- A lakossági bankszámlás és lakásbiztosítások kapcsán vállaltak még önkéntes árkorlátozást a piaci szereplők. A biztosítási és pénzügyi szolgáltatások ára egy év alatt 1,7 százalékkal, míg egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedett. (Itt májusban lehetett látni egy komolyabb 0,8 százalékos árcsökkenést az előző hónaphoz képest.)
Mit jelent ez az infláció a lakossági hiteleknél?
Az évi 4,3 százalék még nem fér bele az MNB célsávjába, de azért már nem az a drasztikus szint. Érdemes azonban a kölcsönök kamatával önmagában is összevetni az infláció mértékét.
Infláció és a hitelkamat
Általánosságban elmondható, hogy amíg az infláció alatt van egy kölcsönnek a kamata, addig negatív reálkamatról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett részletekből kevesebb árut lehet vásárolni, mint az eredetileg kapott kölcsönösszegből. De úgy is lefordíthatjuk, hogy a havi törlesztőrészletek vásárlóértéke folyamatosan csökken (Ez jó hír a kölcsönfelvevő számára, különösen akkor, ha a jövedelme nagyobb mértékben emelkedik.)
A piaci személyi kölcsönök, vagy épp a lakáshitelek esetében nem ez a helyzet, ott az éves kamat meghaladja jelenleg az éves áremelkedést. Ugyanakkor a támogatott lakáshiteleknél (CSOK Plusz, Otthon Start) az éves kamat fix 3%. Amíg ezt a kamatot meghaladja az infláció, addig vásárlóértéken kifejezve a havi részletek csökkennek.
Nem mindig az általános inflációt érdemes nézni
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy az adott termék ára hogyan változott volna, ha azt nem vesszük meg kölcsönből. Meg lehet azt nézni, hogy a kölcsönre visszafizetendő összeg meghaladja-e az áru jövőbeni árát. Ha nem haladja meg, akkor érdemes lehet megvenni a kérdéses terméket, szolgáltatást hitelből, hiszen a kölcsön ára elmarad a termék várható jövőbeni árától.
Jelen esetben azonban nem az általános inflációval érdemes kalkulálni, hanem az adott termék, termékcsoportra jellemző árváltozással. Nem mindegy, hogy használt autót vásárolnánk, ahol az éves áremelkedés 0,2 százalék volt, vagy pedig felújítanánk az otthonunkat. Ez utóbbinál például a mesteremberek díja éves szinten 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Az ilyen számításoknál két dolgot szem előtt kell tartani:
- Az infláció egy múltbeli adat, a hitelkamat pedig egy jövőbeni érték. Valójában a kölcsönök kamatát a várható áremelkedéssel kell összevetni, akkor válik összehasonlíthatóvá a jövőbeni helyzet.
- Minél hosszabb az időtáv, annál nagyobb a bizonytalanság. Egy lakásvásárlásnál a lakásárakat 20-25 éves időtávra előre megbecsülni nem igazán érdemes. Éppen ezért ezt a megközelítést inkább kisebb, közepes értékű tartós fogyasztási cikkeknél érdemes alkalmazni, ahol a finanszírozásra szánt kölcsön futamideje is belátható (néhány éves) hosszúságú.
