Az Otthon Start megjelenésével sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy valójában hogyan is működnek a támogatott hitelek. Magyarországon nagy népszerűségnek örvendenek az állami kamattámogatott hitelek, mint a Babaváró, a CSOK Plusz vagy az éppen most induló Otthon Start. Ennek érthető az oka, mivel a piaci alternatívánál alacsonyabb a támogatott hitel kamata, így aki teheti, a támogatott verziót választja. De mennyit fizet az állam, a társadalom egy ilyen kedvezményes hitel után?
A Bankmonitor szakértői azt mutatják be, hogy hogyan működnek a kamattámogatott hitelek és mekkora költségvetési teherrel járnak együtt ezek a programok.
Hogyan is működik egy ilyen támogatott hitel?
A hitelfelvevő vagy 0%-os kamatot fizet, mint a Babaváró és a Munkáshitel esetében vagy 3%-os kamatot, mint a CSOK Plusz és a most induló Otthon Start esetében. Azonban a hitel nincsen ingyen, valakinek fizetni kell a kamatot, ha azt nem az hiteligénylő teszi, akkor valaki másnak kell, jelen esetben az államnak.
A Babaváró és a Munkáshitel esetében a hitelt felvevőknek (legalábbis a kamattámogatás ideje alatt) nem kell kamatot fizetniük, mivel azt helyettük az állam teszi meg. Egészen pontosan az állam a kölcsön havi kamatrészét fizeti a folyósító banknak. Tehát ez az igénylő oldaláról olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, mivel csak a tőketörlesztési részt kell fizetniük.
A kamattámogatott hiteleknél a jogalkotó előírja a maximális ügyleti kamat mértékét, vagyis azt, hogy a bankok maximum milyen kamattal folyósíthatnak támogatott kölcsönöket. Az ügyleti kamat a hitel teljes kamata, amelyből a hiteligénylő vagy semennyit, vagy csak egy részt fizet meg, a fennmaradó részt az állami kamattámogatás fedezi.
A támogatott hiteleknél használt ügyleti kamatszint meghatározása jelenleg úgy történik, hogy megnézik az utóbbi három hónapban tartott 5 éves futamidejű államkötvény-aukciókat. Ezeken az aukciókon különböző hozamok (kamatok) alakultak ki. A számításhoz minden aukció eredményét a ténylegesen eladott mennyiséggel súlyozzák – vagyis ahol több kötvényt adtak el, annak nagyobb lesz a súlya az átlagban.
Ezután ennek az átlaghozamnak veszik a 110%-át, majd ehhez még hozzáadnak 1 százalékpontot. Az így kapott érték lesz az ügyleti kamat, amelyet a továbbiakban használnak a támogatott hitelekhez. A szeptemberben meghirdetett támogatott hitelek évi 8,11%-os teljes ügyleti kamattal operálnak.
Tehát az állam a kamattámogatás keretében átvállalja a Babaváró és a Munkáshitel kamatát, vagyis egy 8,11%-os kamatozású kölcsön teljes kamatterhét ő fizeti, az adósnak pedig csak a tőketörlesztést kell havonta rendeznie. A Fix 3%-os hitelek esetében az adós 3% kamatot fizet és a további részt fizeti helyette az állam.
Az igénylők szempontjából az ügyleti kamat mértéke mindaddig lényegtelen, amíg nem áll elő olyan körülmény, ami miatt a támogatás elvesztése, visszafizetése válna szükségessé, ugyanis a hiteligénylőknek a vagy semmit, vagy maximum 3% kamatot kell megfizetni.
A kamattámogatáson kívül fontos eleme a támogatott hiteleknek a támogatásra jogosult kör meghatározása. Az eddigi támogatások kapcsán az egyértelmű politikai célokon túl a kormány előnyösebb helyzetbe akarta juttatni a családokat vagy családalapítás előtt állókat.
A korlátozás lényege, hogy ne mindenki, hanem kifejezetten a családalapítás előtt állók élhessenek ezzel a lehetőséggel. Így a programok nem általános segélyt jelentenek, hanem egy tudatosan irányított támogatást, amely anyagilag segítheti a jogosultakat, miközben elkerüli a felesleges állami kiadásokat.
Hirdetés
Hirdetés
Mi a helyzet az Otthon Starttal?
Az Otthon Start esetében már közel sincsenek olyan szigorú szűrők, mint amilyeneket a Babavárónál, vagy épp a CSOK Plusznál láthattunk. Természetesen itt is előkerülnek a megszokott alapfeltételek – nagykorúság, büntetlen előélet, TB-jogviszony –, de nem követelmény sem a házasság, sem a gyermekvállalás. A legfontosabb korlát inkább az, hogy az elmúlt 10 évben ne rendelkezzen az igénylő 50%-ot meghaladó lakástulajdoni hányaddal. Emiatt a program jóval szélesebb réteget ér el, mint a korábbi támogatások.
A 2025. szeptemberében induló Otthon Start hitelek ügyleti kamata 8,11%. Vagyis az állam a hitelt felvevők által fizetett 3% és a 8,11% közti különbséget fizeti a banknak.
Egy 25 éves futamidejű, 50 millió forintos Otthon Start hitelnél az igénylő havitörlesztőrészlete 237 106 forint. Ebből mintegy 125 ezer forint kamatteher, a fennmaradó rész pedig tőketörlesztés. A teljes kamat ennél jóval magasabb lenne, a banknak ugyanis az állam további 212 917 forintot fizet kamattámogatásként.
Az első évben a hiteligénylő összesen 2 845 268 forintot fizet törlesztőrészletként a banknak, miközben az állam további 2 523 299 forintot vállal át kamattámogatásként.
Az állami támogatás összege hónapról hónapra mérséklődik, hiszen a tőketartozás folyamatosan csökken, így az arra számított kamat is egyre alacsonyabb. Öt év alatt összesen közel 11,9 millió forintot fizet ki az állam kamattámogatásként egy ilyen hitel után.
Számottevő teher a költségvetésnek
A bankszektor arra számít, hogy a program első évében közel 800 milliárd forint Otthon Start hitel kihelyezésére kerülhet sor. Ha azzal a feltételezéssel élünk, akkor ennek a 800 milliárd forintnyi Otthon Start hitelnek a kamattámogatása egyszerűen kiszámolható: az állam az első évben 40,37 milliárd forintot fizetne ki kamattámogatásként. Ez első hallásra bődületes összegnek tűnhet, de érdemes kontextusba helyezni.
A 2025-ös költségvetés 42 852 milliárd forintos kiadással számol, így a 40 milliárd forint mindössze 0,093%-a az idei költségvetésnek. Ráadásul a tényleges kifizetés legkorábban 2026 tavaszán esedékes, és akkor is az addig felvett állomány után, ami nagy valószínűséggel nem éri el a 800 milliárd forintot. Ez tehát azt jelenti, hogy az állami kamattámogatási teher még ennél is kisebb lehet.
Abban az extrém esetben, ha az 5. év után a kamatokat, például 20%-on állapítanák meg a következő időszakra, akkor az adósok még mindig 3%-ot fizetnének, de az állam kamattámogatási terhei valóban jelentősen megnőnének. A 800 milliárd forintos Otthon Start állomány esetén ez a teher a 2025-ös költségvetésnek mindössze 0,266%-át tenné ki, 114 milliárd forintot. Ez jóval több, mint az első évben, a jelenlegi 8,11%-os ügyleti kamat mellett számolt összeg, de még így is kezelhető nagyságrend a költségvetésben.
Persze évről évre új hitelek kerülnek be a programba, a fenti példa az első évben várható kihelyezés kamatterhét mutatja be.
A név új, de a jelenség nem az
Ha az Otthon Start kamattámogatási költsége a jövőben túl nagyra nőne, a kormány jó eséllyel szigorítaná a feltételeket – ahogy ez a 2000-es évek elején is megtörtént. Akkor a támogatott forinthitelek rövid idő alatt óriási népszerűségre tettek szert, ami jelentős terhet rakott a költségvetésre. Az Európai Bizottság és az IMF jelentései szerint a program költsége a GDP közel 1 százalékát is elérte, miközben a lakáshitelek állománya három év alatt többszörösére nőtt. A kiadások megfékezése érdekében 2003 végén és 2004 elején szigorítottak az igénybevételi feltételeken: magasabb kamat, szűkebb jogosultság. A szigorításokkal végül sikerült elérni, hogy a kamattámogatott lakáshitelek ne váljanak fenntarthatatlan pénzügyi csapdává az állam számára.
Azt fontos kiemelni, hogy a támogatott hitelekkel kapcsolatos kiadások és az államadósság finanszírozási költségei is jelentős mértékben csökkennének az alacsonyabb forint kamatszintekkel. Ezáltal az állam érdekelt abban, hogy minél alacsonyabb legyen a piaci kamatszint mert ezzel a saját kamat- vagy kamatjellegű kiadásait is csökkenteni tudja.
Ennek a cikknek nem volt célja az Otthon Start program társadalmi vagy lakhatási hatásainak vizsgálata. A szándék kizárólag az volt, hogy bemutassa, miként működnek a támogatott hitelek, és költségvetési szempontból mekkora terhet jelenthetnek. Vagyis itt egy tisztán pénzügyi megközelítésről van szó, amely az állami kamattámogatás várható költségeit igyekezett közérthetően bemutatni.