Halogatni rendkívül emberi dolog. Halogatjuk a takarítást, a bankszámlaváltást, és bizony sajnos a nyugdíjra való készülést is. De miért tesszük ezt, és mennyibe kerül ez nekünk? Mutatjuk!
Fontosabb a jelen, mint a jövő
A halogatási kényszer, csakúgy, mint az állandóságra való hajlamunk, belénk van kódolva. Miért van ez így pontosan? Egészen egyszerű a válasz. Az őseinknek egy jóval veszélyesebb élete volt, vagyis sokkal kisebb esélye volt annak, hogy másnap, egy hét múlva, vagy egy év múlva életben lesznek. Egy ilyen helyzetben egyáltalán nem vonzó egy olyan lehetőség, amiben ma lemondunk valamiről, azért, hogy valamikor a jövőben nekünk jobb legyen.
Ugyanez a logika működik bennünk ma is. Hiába élünk egy sokkal kiszámíthatóbb és biztonságosabb világban, a mai jövedelmet nehezen cseréljük el egy jövőbelire, még akkor is, ha az utóbbira nagyobb szükségünk van. Ennek az egyik legszembetűnőbb példája a nyugdíjmegtakarítás halogatása: tudjuk, hogy félre kellene rakni, azonban valahogy mindig találunk „jobb” helyet annak a havi 20 000 forintnak. Ennek azonban komoly ára van.
Hirdetés
Hirdetés
A halogatás ára
Nézzük, hogy mennyibe kerül nekünk az, hogy később kezdjük a nyugdíjmegtakarítást. Két szempontból is rosszul járunk, ha későn kezdjük: egyrészt, minél később kezdjük, annál kevesebb tőkét fizetünk be, így lesz alacsonyabb a nyugdíjunk, másrészt pedig a kamatos kamat annál kevésbé fejti ki hatását, minél később kezdünk el megtakarítani.
De mit jelent ez konkrét számokban? Vegyük azt, hogy havi 35 000 forintot rakunk félre nyugdíjcélra, ami aztán 3%-ot kamatozik, és ehhez az összeghez 65 évesen hozzáférünk, majd 20 év alatt éljük fel.
- Ha ezt 25 évesen kezdjük, akkor havonta 163 967 forint,
- ha 30 évesen akkor 131 301,
- ha pedig 40 évesen akkor 78 970 forint lesz a havi nyugdíjkiegészítésünk.
Azt láthatjuk tehát, hogy 10 év különbség több, mint 50 000 forint havi nyugdíjat jelent, ami bizony már nem elhanyagolható különbség. Ha pedig még korábban, 25 évesen kezdjük, akkor több, mint kétszer annyi nyugdíjat biztosítunk magunknak, mint ha 40 évesen kezdjük el a spórolást.
De természetesen nem feltétlen engedheti meg mindenki magának, hogy 25 évesen már 35 000 forintot félrerakhasson, így fordítsuk meg a kérdést: mennyit kell félretennünk havonta, hogy 65 éves korunktól havi 100 000 forinttal tudjuk kiegészíteni a nyugdíjunkat?
Az eredmény hasonlóan sokkoló, mint az előbbi példánál. Míg 25 évesen 21 346 forintot 30 évesen pedig 26 656 forintot kell félretennünk, addig 40 évesen már havonta 44 320 forintot kell megtakarítanunk egy 100 000 forintos nyugdíjkiegészítésért. Vagyis, a halogatás havi többtízezer forintot jelent, úgy, hogy ugyanannyi lesz a nyugdíjunk.
Mit tegyünk?
Ahogy minden ilyen szituációban, itt is az elsődleges, hogy felismerjük ezt a működésünket, vagyis a halogatást. Ha észrevesszük azt, hogy nem racionális okból nem teszünk félre (mert mondjuk egyszerűen nem fér bele a havi költségvetésbe), hanem azért, mert egy hónap végi éttermezés jobban hangzik, mint a nyugdíjmegtakarítás, akkor már egy lépéssel közelebb vagyunk a megoldáshoz.
Ha pedig felismertük a problémát, közelebb hozhatjuk magunkhoz a jövőbeli hasznot azzal, hogy kiszámoljuk, mennyit is ér ez nekünk. Ahogy ebben a cikkben is megmutattuk, havi 20-30 000 forint megtakarítás komoly nyugdíjmegtakarítást tud eredményezni, ha időben kezdjük. Ezzel már el tudjuk dönteni, hogy mi a fontosabb: havi 100 000 forintnyi plusz nyugdíj, vagy havonta kettő éttermi étkezés. Ha célt adunk a lemondásnak, máris tudunk pozitívabban hozzáállni a megtakarításhoz.
Milyen megtakarítási lehetőségeink vannak?
Ha pedig meghoztuk a nehéz (de jó) döntést, akkor itt az ideje, hogy informáljuk magunkat. Több nyugdíjmegtakarítási forma is létezik, ebből a három államilag is elismert
- az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP),
- a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ),
- és a Nyugdíjbiztosítás.
Az, hogy melyik megtakarítás való nekünk, az a személyes ismereteinktől, céljainktól, és kockázattűrésünktől függ, amiről részletesen korábbi cikkünkben írtunk.
Fontos kiemelni, hogy ez a három megtakarítási forma nem elég, hogy adómentes, hanem még adójóváírásra is jogosultak vagyunk: akár évi 280 000 forinttal is támogatja az állam a nyugdíjcélú megtakarításainkat! Ez a kamatos kamat által komoly összeget tud jelenteni a nyugdíjkiegészítésünkhöz, így mindenképp érdemes igénybe venni, ha megtehetjük.
Összegzés
Mai emberként egy fura kettősségben élünk. A minket körülvevő világ úgy fejlődött hatalmasat, hogy közben a belső működésünk nagyon hasonló az őseinkhez. Ebből több probléma is akad, az egyik komolyabb a késztetésünk a halogatásra. Sok területen halogatunk, ebből az egyik a nyugdíjra való megtakarítás. Sokakkal előfordul, hogy hiába tudnának félretenni nyugdíjas éveikre, inkább felélik a pénzüket a jelenben, majd emiatt nyugdíjas korukban éri őket a hidegzuhany.
Ha időben kezded a megtakarítást, akkor már havi 20-30 000 forinttal is 100 000 forintos nyugdíjkiegészítést tudsz magadnak elérni, így hát a fő tanács, hogy inkább kezdd ma kisebb összeggel, mint később jóval nagyobbal. Használd a Bankmonitor kalkulátorát, és kezdj el készülni a nyugdíjadra most!
