Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi értelme van a nyugdíjmegtakarításoknak, ha már nem kaphatnak rá adóvisszatérítést mert, az SZJA mentesség miatt már nem fizetnek személyi jövedelemadót. A Bankmonitor szakértői most azt vizsgálják meg, hogy mit is tudnak nyújtani a nyugdíjmegtakarítások az SZJA visszatérítésen túl.
Érthető okkal fordulhat ez meg sokak fejében, mivel a nyugdíjmegtakarítások egyik legerősebb marketingüzenete régóta a 20%-os SZJA-visszatérítés – volt, és talán ma is az. Csakhogy ezek a szolgáltatások nem pusztán „állami jóváírás-gyűjtő kalapok”.
Három államilag támogatott nyugdíjmegtakarítási forma létezik és ezek közül mind egy hozamot termelő megtakarítás, ha lehúzzuk róluk az adóvisszatérítés lepedőjét. Vagyis a nyugdíjmegtakarítások nem csak abból állnak, hogy minden évben lessük az állam 20% jóváírását, mint egy madárfióka a fészekben, hanem ezek mögött valós befektetések is húzódnak, amelyek a nyugdíjmegtakarításod alapját képezik. A Bankmonitor szakértői összeszedték, hogy milyen előnyei vannak még a nyugdíjmegtakarításoknak.
Hirdetés
Hirdetés
Adómentes megtakarítási forma
Az egyik legfontosabb előnye a nyugdíjcélú megtakarításoknak, hogy adómentesek. De csak akkor, ha a felhasználás a nyugdíjkorhatár elérése után történik (a nyugdíjbiztosítás esetében ez a szerződéskötési nyugdíjkorhatár, vagyis a jelenlegi 65 év). Ez azt jelenti, hogy ezek a megtakarítási formák csak abban az esetben nyújtanak valós adózási előnyt, ha tényleg nyugdíjmegtakarításként vannak használva. Habár ez magától értetődő, azonban fontos kiemelni, hogy a többi megtakarítási lehetőséggel valóban megfelelő módon lehessen összehasonlítani.
Az ÖNYP esetében lehetőség nyílik adómentesen felvenni a megkeletkezett hozamot, a megtakarítás 10. éve után és ezt három évente meg lehet ismételni, ez az egyik nagy előnye az önkéntes nyugdíjpénztáraknak.
A NYESZ esetében még felmerülhet a TBSZ-szé történő átalakítás, amelynek köszönhetően a nyugdíjkorhatár előtt is ki lehet szállni a nyugdíjcélú megtakarításból. Azonban ebben az esetben vissza kell fizetni az előző két év adójóváírásának 120%-át. Ez próbálja pénzügyi eszközökkel eltántorítani a megtakarítókat, hogy nyugdíjba lépésük előtt felhasználják az összegyűjtött vagyonukat.
Rendszeres befizetés – nagyobb előny mint gondolnád
A sikeres nyugdíjmegtakarítás legfőbb kulcsa a rendszeres befizetés. Ha automatizálod a „jó” döntést – vagyis beállítod a rendszeres utalást –, sokkal kisebb az esélye, hogy lemaradsz és nem éred el a célodat. Így akkor is haladsz, ha épp nem foglalkozol vele, pedig tudod, hogy hosszú távon nagyon fontos.
A rendszeres befizetés leveszi a válladról azt a terhet, hogy minden hónapban neked kelljen utalni. Ez egyrészt azért jó, mert nem kell újra és újra meghoznod a „jó” döntést, így nagyobb az esélye, hogy minden hónapban megérkezik az előre meghatározott összeg és ezáltal eléred a pénzügyi célodat. Másrészt kialakul a rutin: előre elkülöníted a megtakarításra szánt jövedelmedet, és kisebb az esélye, hogy hónap közben elköltsd.
Nem kell befektetési szakértőnek lenned
A nyugdíjmegtakarítás elindításához nem kell pénzügyi szakértőnek lenned. A nyugdíjmegtakarításoknál (a NYESZ kivételével) előre összeállított portfóliókkal találkozol, amelyek közül kiválaszthatod, hogy a szolgáltató milyen befektetésekbe helyezze a pénzed. Ezek lehetnek részvénytúlsúlyosak, kötvényalapúak vagy vegyes alapok is, de akár olyan céldátumhoz kötött alapok is, amelyek az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentik a kockázatot, és egyre több kötvényt tartanak. A lényeg: nem neked kell összeraknod a portfóliót, és nem neked kell figyelned, mikor érdemes módosítani az összetételén a piaci folyamatok alapján.
(Tipp: a megtakarítási összeget illetően érdemes konzervatívabbnak lenned, egy olyan összeget válassz ki amelyek minden körülmények között képes vagy megtakarítani, és ha mégis marad több pénzed azt bármikor be tudod fizetni a megtakarításodba.)
Nyugdíjmegtakarítás vs sima befektetés
A nyugdíjmegtakarítások alternatívái a sima megtakarítások, elsősorban azoknak, akik már nem fizetnek SZJA-t, így nem is tudnának a 20%-s adójóváírásból részesülni. Azzal a feltételezéssel éltek a szakértők, hogy a cél azonos, de más formában – így tehát szintén hosszútávú befektetésről érdemes beszélni. Az egyik leginkább említésre méltó különbség az adózás. A sima befektetések után 28%-os adót kell fizetni a megkeletkezett hozamra. Ez egy jelentős teher, ami hosszabb időtávon jelentős hátrányba hozhatja az adóköteles megtakarításokat.
Jogosan merülhet fel benned, hogy a TBSZ jó alternatívája lehet a nyugdíjmegtakarításoknak, hiszen az is lehet adómentes. Ez így igaz. A probléma ott kezdődik, ha nincs rendszeres megtakarítás – és ez nem a TBSZ hibája, hanem a gyakorlaté.
Elvileg működik, hogy a gyűjtőévet tekinted „rendszeres befizetésnek”, majd új évben nyitsz egy új TBSZ-t, és abba teszed tovább a havi összeget. Ez elméletben és gyakorlatban is kivitelezhető, de egy nagy kockázatot hordoz: az emberi tényezőt. Könnyű elfelejteni a befizetést, macerásnak érezni, hogy évente új TBSZ-t kell nyitni, és nehéz átlátni, amikor már 4–5 TBSZ-ed van.
Éppen ezért a TBSZ nem mindig bizonyul olyan jó megoldásnak, ha kizárólag azt nézzük, mekkora összeget érünk el nyugdíjkorhatárra – még úgy is, ha azt feltételezzük, hogy minden azonos és az egyedüli különbség a megtakarítás „kerete”.
Összegzés
Látható, hogy a nyugdíjmegtakarítás nemcsak az állami, 20%-os jóváírásról szól – ennél összetettebb megoldás. Ez a forma az állami támogatás nélkül is versenyképes, főként az egyszerűsége miatt: a megtakarítónak elég egyszer meghoznia a „jó” döntést és automatizálni a befizetést. Így nem kell havonta újra dönteni, csökkennek az emberi viselkedésből/hibákból fakadó kiesések, és végső soron stabilabb, sikeresebb megtakarítási pálya érhető el.
Számold ki a Bankmonitor kalkulátorának segítségével, hogy számodra mekkora vagyon gyűlne össze 65 éves korodra!
