Ahogy telnek az évek, egyre többeket foglalkoztat, mekkora nyugdíjra számíthatnak. A Bankmonitor adatai szerint az érdeklődés 35–40 éves kor körül indul, csúcsra pedig 50–55 évesen ér: ekkor már sokan tudni szeretnék, mi vár rájuk a nyugdíjas években. Bár ez a kíváncsiság gyakran későn ébred, a jó hír az, hogy tudatos lépésekkel még ilyenkor is érezhetően javítható a kilátás. A Bankmonitor szakértői összegyűjtötték, mit tehetsz azért, hogy a várható nyugdíjad nagyobb legyen.
A szakértők bemutatják, hogyan érdemes felmérni a jelenlegi helyzetet, milyen megtakarítási formákkal és ütemezéssel lehet hatékonyan kiegészíteni a jövőbeni ellátást, és miként használhatók ki az állami ösztönzők a lehető legjobban.
Kezdj rendszeres nyugdíjmegtakarítást
Itt a hangsúly a rendszerességen van. A nyugdíjmegtakarítás önmagában is jó, de igazán erőssé az teszi, ha következetesen fizetsz be. Gondolj csak arra, hányszor mész sportolni bérlet nélkül, és hányszor, ha van bérleted — feltéve, hogy belépőt kell venned. Ugyanez működik a megtakarításoknál is, a rendszeresség egyfajta „pozitív kényszer”, ami miatt nem maradnak el a befizetések, és összességében többet teszel félre, mintha az emlékezetedre bíznád. Az automatizált, havi utalás különösen sokat segít, leveszi a döntést a válladról, így aktív cselekvés nélkül is megtakarítasz. Hidd el többet ér havi 30 ezer forint, mint néha néha 50-100 ezer.
Hirdetés
Hirdetés
Használd ki az állami támogatásokat
A nyugdíjmegtakarításokat az állam azzal ösztönzi, hogy a befizetett összeg 20%-át SZJA-visszatérítésként jóváírja a számládon. Vagyis, ha fizetsz személyi jövedelemadót, az állam plusz löketet ad a nyugdíjmegtakarításodhoz, ezzel is bátorítva, hogy felelősen gondoskodj az időskorodról. Az éves visszatérítés felső korlátja összesen 280 000 Ft. Ezen belül az ÖNYP-re legfeljebb 150 000 Ft igényelhető (közös keretben az egészségpénztárral), nyugdíjbiztosítás esetén legfeljebb 130 000 Ft, a NYESZ-nél pedig legfeljebb 100 000 Ft.
Növeld a részvények arányát fiatalkorban
Fiatalon érdemes nagyobb kockázatot vállalni. Ilyenkor a részvények ingadozása kevésbé visel meg, és van időd kivárni a visszapattanásokat. Vannak persze rossz évek, de a piac hozama hajlamos visszatérni az átlaghoz (mean reversion): egy gyengébb időszakot gyakran jobb évek követnek. Emiatt a részvények kevésbé „veszélyesek”, mint amilyennek a rövid távú ármozgások alapján tűnnek. Fiatalon ezek a negatív évek nem roppantanak meg, és bőven lesz időd kivárni, amíg a piac nagyjából visszatér arra a szintre, amit a gazdasági helyzet indokol.
Idővel viszont érdemes csökkenteni a részvénykitettséget főleg, ha van egy konkrét céldátumod. Ilyenkor célszerű fokozatosan több kötvényt tartani – vagy ezt az alapkezelőd intézi –, hogy az utolsó években kiszámíthatóbb legyen a megtakarításod. Persze a kisebb kockázat kisebb potenciális hozammal jár.
Figyelj a költségekre
Minden megtakarításnál nagyon fontos figyelni a költségekre, hiszen minél kevesebbet fizetsz, annál több hozam marad nálad. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindig a legalacsonyabb költségű befektetést kell választani. Inkább az a lényeg, hogy azonos hozam mellett érdemes a kisebb költségű megoldást keresni. A döntésnél tehát ne a költség legyen az elsődleges szempont, hanem a nettó, adózás utáni hozam, és ha több befektetés hasonló eredményt kínál, akkor érdemes közülük az olcsóbbat választanod.
A költségek azért különösen fontosak, mert hosszú távon – 15-20 év alatt – a kisebb különbségek is hatalmasra nőhetnek. Minden megtakarított százalékpont kamatos kamattal dolgozik neked, így akár egyetlen százaléknyi eltérés is tízezrekkel növelheti a várható nyugdíjadat. Ez még kisebb havi befizetés esetén is komoly összeget jelenthet, akár százezer forintnyi pluszt is a nyugdíjkiegészítésedhez. És bár az, hogy ez a plusz százezer mennyire jelentős, attól is függ, milyen jövedelmi szinthez adódik hozzá – ha 140 ezerhez, akkor hatalmas segítség, ha 600 ezerhez, akkor kevésbé látványos –, de mindkét esetben igaz: plusz pénzt kapni jó dolog.
Alkalmazz magasabb megtakarítási rátát, ha már közel jársz a nyugdíjhoz
Sokan csak 45–55 éves koruk körül kezdenek el komolyabban foglalkozni a nyugdíjukkal. Ilyenkor viszont már viszonylag kevés idő van hátra a nyugdíjig – 10-20 év –, ami a megtakarítás szempontjából nem túl hosszú. Ennek fő oka, hogy a kamatos kamat hatása ekkor már nem tud igazán érvényesülni, a pénznek nincs elég ideje „dolgozni” helyetted.
Ha fiatalabban kezdesz félretenni, a kisebb összegek is hatalmasra nőhetnek az évek során. Később viszont ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha magasabb megtakarítási rátát vállalsz – vagyis többet teszel félre havonta.
Ez azonban azt is jelenti, hogy kevesebb pénz marad a mindennapi életre, ami különösen nehéz lehet alacsonyabb jövedelműek számára. Aki jobban keres, könnyebben félre tudja tenni a jövedelme 10-15%-át, de ez nem mindenkinek ilyen egyszerű. A lényeg, hogy idősebb korban a megtakarítás már nem a kamatos kamatra, hanem a tudatos döntésre épül: most kevesebbet fogyasztasz, hogy később, amikor valóban szükséged lesz rá, több lehetőséged legyen.
Fontos megérteni, hogy ezzel nem másnak adod a pénzed – önmagadnak teszel félre, csak időben később. Érdemes átgondolni, mit jelent neked ez a pénz most, és mit fog jelenteni majd a nyugdíjas éveidben. Így az a 40-60 ezer forint amit félreteszel/félre kellene tenned az igyanúgy a tied marad, csak később használod fel, úgyis felfoghatod, hogy későbbre eltolod a fogyasztásodat (amikor valószínűleg nagyobb szükséged lesz rá).
Számold ki a Bankmonitor kalkulátorával, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatsz.
Ha pedig a megtakarításaidat olyan befektetésben tartod, ami reálhozamot, vagyis infláció feletti hozamot kínál, akkor még kellemesebb lehet az eredmény: az, amit ma félreteszel, néhány év múlva reálértéken is jóval többet érhet.
Ha kis összeggel is, de indíts el egy nyugdíjmegtakarítást
Sosem késő elkezdeni a nyugdíj-megtakarítást – már a kevés is több, mint a semmi. Ez különösen fontos, ha megnézzük Magyarország, sőt, egész Európa demográfiai helyzetét. A legtöbb nyugdíjrendszer, így a magyar is, úgy működik, hogy az éppen dolgozók befizetéseiből fizetik a már nyugdíjban lévők ellátását. Ez a rendszer azonban hosszú távon nehezen tartható fenn, mert egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó, miközben egyre több az idős ember. Egyszerűen fogalmazva: túl sokan lesznek a nyugdíjasok, hogy őket az éppen dolgozók el tudják majd tartani.
A magyar rendszer jelenleg némileg fenntarthatóbb, mint sok nyugat-európai, de ennek ára van: a magyar nyugdíjak lényegesen alacsonyabbak. Vagyis annyival „stabilabb” a rendszer, amennyivel kevesebbet kapnak a magyar nyugdíjasok. Lehet ezen sokat vitázni, hogy ez miért jó vagy miért rossz, de a lényeg nem ez — hanem az, hogy neked fel kell készülnöd a jövőre. Állami nyugdíj valószínűleg lesz, de az szinte biztos, hogy nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartásához.
Ezért érdemes minél előbb elkezdeni félretenni, akár kis összegeket is. A lényeg, hogy legyen egy második lábad, ne csak az állami nyugdíjra támaszkodj. Minden félretett forint közelebb visz ahhoz, hogy időskorodban ne kiszolgáltatott legyél, hanem önálló és biztonságban élhess.
