Felmerült, hogy 2026-ban kétszer akkora extraprofit-adó fogja terhelni a bankokat, mint ami eddig tervben volt. Ez természetesen befolyásolja a bank nyereségét, de hogyan hat az ügyfelekre? Emelkedhetnek a hitelkamatok, vagy az átutalási díjak ezen intézkedés miatt? Mire számíthat a lakosság, ha tényleg megemelkedik a bankadó?
Nagy Márton egy háttérbeszélgetésben kifejtette – Gulyás Gergely pedig a kormányinfón megerősítette – hogy az alacsonyabb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt a kormány megemelheti az idei és a jövő évi hiánycélt 5 százalékra. Ezen cél tartásához is felmerült két intézkedés: zárolják az általános tartalékot és megemelnék a bankokat terhelő adókat.
Ez utóbbi alapján a bankokat terhelő extraprofit-adó 185 milliárd forintról nagyságrendileg 370 milliárd forintra nőne. Vagyis durván megduplázódna a bankok terhe.
Az biztos, hogy ez a bankoknak nem fog tetszeni, de azért nem kell temetni az ágazatot, eddig ugyanis komoly nyereséget lehetett látni a szektorban. A magyar bankszektor 2024-ben 2007 milliárd forint konszolidált eredményt ért el, ami egészen magasnak tekinthető. Akár azt is lehetne mondhatni, hogy a bankok igazán könnyedén elbírhatnák ezt a plusz terhet. A pénzintézetek azonban jellemzően piaci alapon működő, profitorientált szervezetek, így felmerülhet, hogy az ilyen intézkedéseket áthárítják az ügyfeleikre. De kell-e félnie egy ilyen lépéstől annak, aki bankszámlával, vagy épp hitellel rendelkezik?
Hirdetés
Hirdetés
Mi lesz a hitelkamatokkal a bankadó emelését követően?
Azt ki kell hangsúlyozni, hogy a meglévő kölcsönök kamata nem módosulhat egy banki adóteher megemelése miatt. Az csak a jogszabályban és a hitelszerződésben foglalt feltételek, szabályok alapján változhat. Vagyis a szerződésben rögzített kamatfixálási időn belül nem változnak a kamatok, és kamatfordulókor is csak a választott kamatváltoztatási mutató értéke alapján emelkedhet/csökkenhet a hitelkamat. (Ezen mutatók értékét a jegybank publikálja minden hónapban.)
Ha például valaki 3 éve vett fel egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitelt, akkor a kérdéses kölcsön kamata legközelebb 7 év múlva, az akkori piaci kamatkörnyezetnek megfelelően módosulhat. Ezt nem befolyásolja a banki adóterhek emelkedése, csökkenése.
Az új hiteleknél már más a helyzet. Gyakorlatilag mindenki az aktuális hirdetményekben szereplő kamatok mellett kaphat lakáshitelt, ezen hirdetményben szereplő kamatszinteket a bankok pedig saját üzletpolitikájuknak megfelelően módosíthatják. Egy ilyen adóteher miatt akár emelkedhetnek a kamatok, vagy bizonyos akciókat visszavonhatnak a bankok. (Jelenleg számos induló költséget – értékbecslési díj, közjegyzői díj, tulajdoni lap lekérésének díja, térképmásolat beszerzésének a költsége… – fizet az igénylő, melyeket részben, vagy egészben a bankok átvállalnak.)
Azt fontos kihangsúlyozni, hogy a támogatott kölcsönöknél (Otthon Start hitel, CSOK Plusz kölcsön, Babaváró hitel, Munkáshitel…) a bank a jogszabályban rögzített maximális kamatszintnél nem szedhet be többet. Akik ilyen hitelt terveznek felvenni, azoknál a kamatok megemelése nem merülhet fel. Maximum abban az esetben jöhet ez a lépés szóba, ha a bank egyedileg még a jogszabályban rögzített kamatszint alá ment, ezt a kedvezményt ugyanis az új igényléseknél akár vissza is vonhatja a pénzintézet.
Azt le kell szögezni, hogy a jelenlegi kiélezett versenyben nem tűnik reálisnak, hogy a bankok tömegesen és érdemben megemeljék az új, piaci kölcsönök kamatszintjét. A meglévő hitelek kamatához pedig – ahogy már korábban is említettük – nem nyúlhatnak csak úgy hozzá.
Mi a helyzet a bankszámlákhoz kapcsolódó díjakkal?
Természetesen sok olyan magyar van, akinek nincs hitele, mégis kapcsolatban áll a bankokkal, ugyanis van bankszámlája. Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz ezen számlacsomagok díjaival, költségeivel. Drágulhat a számlavezetés, az átutalás a bankokat terhelő extraprofitadó emelkedése miatt?
Azt tudni kell, hogy a meglévő bankszámlák költségeit sem módosíthatják tetszőlegesen a bankok. A jogszabály alapján az üzletszabályzatukban nevesített objektív ok bekövetkezte esetén lehet a díjakhoz hozzányúlni. A legtipikusabb ilyen eset – ami a köztudatban is benne lehet – az az infláció: a bankok a számlához kapcsolódó díjakat módosíthatják évente a fogyasztói árindex értékének megfelelően.
Ez az oklista azonban nem merül ki az inflációban, többek között az adózási környezet módosulása is megjelenik a díjváltozásra okot adó elemek között. Vagyis potenciálisan a bankok emelhetnének is a növekedő adóterhek miatt a meglévő ügyfeleknél is a számlákhoz kapcsolódó díjakon.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy épp az idei évben az inflációkövető díjemelések miatt jókora vita alakult ki a bankok és a Nemzetgazdasági Minisztérium között, aminek az lett a vége, hogy a bankok önként vállalták a számlaköltségek befagyasztását 2026. június végéig.
Ebben a környezetben a Bankmonitor szakértői kis esélyt látnak arra, hogy a bankok ténylegesen megemelnék a meglévő bankszámlák díjait a növekvő adóterhek miatt. Az jobban elképzelhető, hogy egyes határozott időre szóló díjkedvezményeket nem hosszabbítanak majd meg a pénzintézetek, de azt is látni kell, hogy bizonyos esetekben az önkéntes számladíjstop ezen akciók meghosszabbítására, fenntartására is vonatkozott.
Az új számlanyitásoknál természetesen az érdeklődők az aktuálisan értékesített csomagok közül választhatnak. Potenciálisan tehát előfordulhat az, hogy a bankok egyes olcsóbb csomagok értékesítését felfüggesztik és helyettük drágább csomagot vezetnek be. De jelenleg a bankok között komoly verseny van az új ügyfelekért, ezért erre is relatív kicsi az esély.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a jogszabályban rögzített díjmentes készpénzfelvételi lehetőséget a bankoknak a megváltozott adózási környezetben is biztosítaniuk kell. Vagyis minden ügyfél az általa választott számlájáról – erről nyilatkoznia kell a bankjánál – havonta legfeljebb két alkalommal, összességében maximum 150 ezer forintot díjmentesen vehet fel bármely magyarországi ATM-ből.
Fejlesztés, innováció lassulása
A digitalizáció térnyerésére, a neobanki szolgáltatások előretörésre a bankoknak is reagálniuk kellett. Ők is komoly fejlesztésekbe kezdtek, hogy ne maradjanak le és ki tudják szolgálni a megváltozott igényeket.
Ezeknek a fejlesztéseknek sajnos aligha tesz jót egy ilyen adóemelés. Az szinte borítékolható, hogy ebben a helyzetben a pénzintézetek megpróbálnak spórolni, ahol tudnak és bizony sokszor az ilyen innovatív változtatások esnek áldozatul a takarékoskodásnak.
Nem minden fehér és fekete
Az biztos, hogy a belengetett adóemelés rosszul érinti a bankokat. Illetve a korábban kedvezményezett bankautomata telepítési elvárás, illetve a díjmentes készpénzfelvételi limit lehetséges megemelése sem kedvez a bankok nyereségének.
De elindult az Otthon Start program is. A támogatott hitel igen kedvező az ügyfeleknek, és a bankok is jól járnak vele, hiszen a kamattámogatással együtt már nagyobb kamatbevételt érhetnek el, mint egy átlagos piaci lakáshitellel. Ezen kölcsön térnyerése pozitívan befolyásolhatja a bankok bevételeit.
Azt tehát ki lehet jelenteni, hogy nem minden, a pénzügyi szektort érintő kormányzati intézkedés hat negatívan a bankokra.
A cikk eredeti változata a hvg.hu oldalon jelent meg.
