Hatalmasat lehet nyerni a 2051/G magyar államkötvénnyel. Ennek a papírnak az ára jelenleg 61,18 százalékon áll (2025. november 17-én), ami azt jelenti, hogy ha most megvásárolnod és megtartod egészen 2051-ig, akkor évi 7,45 százalékos hozamot érhetsz el. A nagy pénzt azonban nem a lejáratig tartó hozam adja, hanem az, ami útközben történhet vele.
Azért lehet nagyot nyerni ezzel a kötvénnyel, mert egy ilyen hosszú lejáratú papír ára különösen érzékenyen reagál a kamatok változására. Ha például a jelenlegi 7,45 százalékos hozamszintről fél év alatt 6,5 százalékra esnének vissza a 25 éves kötvények kamatai, akkor a 2051/G ára nagyjából 69,29 százalékra emelkedne. Ez körülbelül 13,3 százalékos árfolyamnyereséget jelentene.
A kötvények árát azért adják meg a névérték százalékában, mert a különböző kötvények névértéke nagyon eltérő lehet: van 1 forintos, 10 000 forintos, sőt 1000 eurós is. Így sokkal egyszerűbb összehasonlítani őket. Ha azt látod, hogy egy kötvény 95%-on áll, az mindig azt jelenti, hogy a névértéke 95%-át éri – függetlenül attól, mekkora a névértéke.
Az is megtörténhet, hogy két év alatt 4,5 százalékra esik vissza a kamatszint az ilyen hosszú futamidejű államkötvényeknél. Ilyen helyzetben a 2051/G kötvény értéke nagyjából 92,85 százalékra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy egy befektető több mint 50 százalékos árfolyamnyereséget érhetne el, ami egyáltalán nem számít valóságtól elrugaszkodott forgatókönyvnek.
De ez fordítva is működik, mert ha a kamatok emelkednek, a befektető könnyen veszteségbe kerülhet. Ilyenkor a régebben vásárolt kötvények értéke erősen visszaesik, hiszen a piacon már magasabb kamatozású papírokat lehet kapni. Pontosan ez történt 2022-ben is, amikor sokan nagyot buktak a korábban megvett hosszú futamidejű, fix kamatozású államkötvényeken.
Hirdetés
Hirdetés
Van kockázat az állampapírokban is
Az előző példa jól rávilágít arra, hogy az állampapírok nemcsak jelentős nyereségi lehetőséget rejtenek magukban, hanem komoly árfolyamkockázatot is hordoznak. Ez elvezet a következő fontos ponthoz, hogy az állampapírokban is van kockázat, még akkor is, ha a legtöbben alapvetően kockázatmentes befektetésként gondolnak rájuk.
Valójában az állampapírok nem teljesen kockázatmentesek, inkább csak alacsony kockázatú eszköznek tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy ugyan van bennük kockázat, de más befektetésekhez képest jóval kisebb. A magyar állampapírokat gyakran hirdetik biztonságosnak, kiszámíthatónak és értékállónak. Ezek az állítások többnyire igazak, de nem minden helyzetben, és éppen ez jelenti a bennük rejlő kockázatot.
Milyen kockázatai vannak az állampapíroknak:
- Kamatkockázat
- Inflációs kockázat
- Devizakockázat
- Likviditási kockázat
- Hitelkockázat
Most a 2051/G államkötvény példája lapján a kamatkokcázatot mutatjuk be.
Kamatlábkockázat: Amikor megváltozik körülötted a kamatkörnyezet
Kamatlábkockázatról akkor beszélünk, amikor a piaci kamatok időközben elmozdulnak — akár felfelé, akár lefelé —, és ez hatással van a már meglévő állampapírjaid értékére.
Képzeld el, hogy egy évvel ezelőtt vettél egy állampapírt, amely 6,5% kamatot fizet. Ma viszont már 7,5%-os kamattal bocsátják ki az új – a korábbival azonos lejáratú – papírokat. Emiatt a te 6,5%-os papírod relatíve kevesebbet ér: hiszen ugyanakkora összeg befektetésével ma magasabb kamatot lehet elérni.
Ezen a ponton logikusnak tűnhet az ötlet, hogy eladod a régi papírt, és veszel egy új, 7,5%-os verziót. Igen ám, de rögtön felmerül a kérdés: ki fogja megvenni tőled a régebbi, alacsonyabb kamatozású állampapírt?
Ha ugyanolyan áron kínálnád, mint a 7,5%-os új papírokat, akkor gyakorlatilag senki sem választaná a tiédet, hiszen ugyanazért a pénzért létezik egy jobb ajánlat. Ezért a te papírodat csak alacsonyabb árfolyamon tudod eladni.
Hogy mennyivel olcsóbban? Pontosan annyival, hogy a vevőd számára a te 6,5%-os papírod ugyanolyan hozamot biztosítson, mint az új, 7,5%-os állampapír.
Ha például még 7 év van hátra a papírod futamidejéből, akkor körülbelül 94,7%-os árfolyam mellett lesz vonzó a vevő számára. Ha ennél drágábban próbálod eladni, egyszerűen nem fogják megvenni — nem éri meg nekik. Most már láthatod, hogy állampapíron is lehet jelentős veszteséget elszenvedni.
Fontos, hogy ezt a veszteséget nem kötelező azonnal „bebetonoznod” – vagyis nem muszáj eladnod az állampapírt rossz időszakban.
Ilyenkor a veszteség csak papíron létezik: addig tart, amíg a piaci kamatok magasabbak, mint a te állampírod kamata. Amíg ez így van, a te papírod kevesebbet ér a piacon.
Ez azért probléma, mert ha lejárat előtt mégis el szeretnéd adni az állampapírt, akkor várhatóan olcsóbban kell adnod, és ezzel a befektetéseden még csak papíron létező veszteségből valódi, pénzben jelentkező veszteség lesz.
Fontos tudnod, ha az ilyen árfolyammozgásokon nyereséget értnél el, akkor az után adót kell fizetned, az adómentesség ugyanis csak a kamatjövedelemre vonatkozik.
A lakossági állampapírok sem mentesek teljes mértében a kamatkockázattól
A magyar lakossági állampapíroknál sokan azt gondolják, hogy itt aztán tényleg nincs kockázat, például azért is mert a Magyar Államkincstár „úgyis visszavásárolja” a papírt, ha pénz kell. Valóban, békeidőben a MÁK jellemzően visszaveszi az állampapírokat, ezért a klasszikus árfolyamveszteség, a downside elég kicsi. Ha a kincstáron keresztül adod el, akkor igazából se nagy bukó, se nagy extra nyereség nincs, egyszerűen kiszállsz a névérték közelében, egy viszonylag kis levonással.
Ugyanígy árfolyamnyereség sem merülhet fel a lakossági állampapíroknál, a fixen tartott visszaváltási árfolyam ugyanis nem csak a veszteség ellen véd, hanem a hozamcsökkenésekből eredő esetlegesen árfolyamnyereség elérésére sincs lehetőség.
Fontos kimondani, hogy a MÁK jelenleg ugyan visszavásárolja a papírokat, de a feltételeken bármikor változtathat, és jogilag nem köteles mindig és minden körülmények között visszavenni őket. Ez az a kis betűs rész, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A fenti írás kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztési célt szolgál. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, pénzügyi ajánlásnak vagy bármilyen személyre szabott útmutatásnak. A bemutatott példák és számítások szemléltetési jellegűek, és nem tekinthetők ajánlásnak sem vételre, sem eladásra.
Bármilyen pénzügyi döntés meghozatala előtt alaposan tájékozódj, mérlegeld a saját helyzetedet és kockázatvállalási képességedet, és ha szükséges, fordulj szakképzett befektetési tanácsadóhoz.
