Szakértői tippek az online csalások kivédésére.
A közelgő Black Friday nemcsak az áruházak számára jelenti az év legforgalmasabb időszakának kezdetét, a kibercsalóknak is ez az egyik „legjövedelmezőbb” néhány hónap. Hogy az ünnepeket ne árnyékolja be a bankszámlánkon tartott pénzünk elvesztése, a szakértő három dologra hívja fel a figyelmünket: ne adjuk ki az adatainkat, használjuk a bankunk biztonsági szolgáltatásait és a józan eszünket is.
Bár egész évben ki vagyunk téve a veszélynek, hogy a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megszerezni a banki adatainkat és azokkal együtt a bankszámlánkon lévő pénzünket, az ünnepek közeledtével megszaporodnak a kibercsalások. Az online bűnözők próbálják kihasználni, hogy ilyenkor az egekbe szöknek az internetes vásárlások és így a csomagforgalom, a vásárlók pedig a sok teendő közepette gyakran sietnek, figyelmetlenek.
„November elejétől kétféle csalástípusra érdemes még jobban felkészülni: a szokásosnál is több lehet a hamis webáruház, a nem létező termékekre kínált hatalmas akció, illetve az sms-ben, e-mailben érkező „tájékoztatás”, hogy valami gond van a csomagunkkal, intézkednünk kell, ha szeretnénk megkapni” – hívja fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági szakértője.
Hogy ne legyünk áldozatai ezeknek a csalásoknak, vásárláskor a már jól ismert, nagy online értékesítőket részesítsük előnyben, az ismeretlen webáruházak esetén ellenőrizzük az értékeléseit, azt, hogy mikor alapították (a néhány hónapos bejegyzés gyanúra ad okot), van-e részletes ÁSZF. Hallgassunk a józan eszünkre: ha valamit az ismert árának a töredékéért kínálnak, az minden bizonnyal átverés. Az érkező csomaggal kapcsolatos üzenetek esetén pedig szánjunk pár percet arra, hogy átgondoljuk, várunk-e egyáltalán csomagot, attól a feladótól-e, amelyikről szó van az üzenetben, és valós lehet-e, amit állítanak – ha kicsit is bizonytalanok vagyunk, inkább hívjuk fel a csomagszállítót és náluk érdeklődjünk, tényleg van-e teendőnk.
A számlánkon lévő vagyonunk megvédésében a pénzintézetek is segítenek: az olyan technológiai fejlesztések, mint a tranzakcióértesítés, a kétfaktoros hitelesítés, a fizetési és átutalási limit vagy a virtuális kártya, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy illetéktelenek ne szerezhessék meg a pénzünket.
„Ügyfeleinket minden területen partnerként kezeljük, a kiberbiztonság terén is, ezért mindenkit arra kérünk, hogy használják ezeket a biztonsági funkciókat. Ha pedig telefonon keresik őket egy bank vagy szolgáltató nevében, akkor is mindvégig őrizzék meg a hidegvérüket és figyeljenek az árulkodó jelekre: nincs olyan, hogy „biztonsági számla”, és a kibercsalókon kívül senki sem kéri el az azonosítóikat, a PIN- és egyéb kódjaikat. Ha megadjuk ezeket a hitelesítő adatokat, az olyan, mintha lakáskulcsot adnánk egy idegennek, amikor nem vagyunk otthon” – emeli ki a szakértő.
Bár az MNB adatai szerint* vannak biztató tendenciák, hiszen például a sikeres visszaélések által okozott kár értéke a 2024-es I. negyedévi csúcshoz képest idén nagyjából a felére esett vissza, ami egyértelműen az átutalási limitek bevezetésével lehet magyarázható, de nem szabad hátradőlni, hiszen a kibercsalók folyamatosan újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak. Ha pedig mégis megtörtént a baj, a kiberszakértő szerint nagyon fontos, hogy azonnal tiltsuk le az érintett eszközt/terméket/csatornát és hívjuk fel a bankunkat, mondjuk el, mi történt, mert csak így van esély az összegek visszahívására, tegyünk feljelentést a rendőrségen, ami szintén feltétele annak, hogy visszakapjuk a pénzünket.
* https://statisztika.mnb.hu/idosor-4619
A cikk elkészítését a CIB Bank támogatta
Vértezze fel magát a kibercsalásokkal szemben, látogasson el a KiberPajzs honlapra! (kiberpajzs.hu)
