Volt pár év, amikor befektetni szinte nevetségesen egyszerű volt. 2022 és 2025 között elég volt megvenni a Prémium Magyar Állampapírt, és máris dőltek a kétjegyű kamatok. Nem kellett hozzá különösebb tudás, elemzés vagy bátorság – az állam mindent elintézett helyettünk.
Ez az időszak azonban véget ért. Az infláció normalizálódott, 2025-ben már jellemzően 4–5% körül mozgott, ezzel együtt pedig az állampapírok kamata is látványosan visszaesett. A korábbi 18–19%-os hozamok helyett ma 6–7%-os ajánlatokkal találkoznak azok, akiknek lejárt a „szuperállampapírjuk” vagy a korábbi PMÁP-sorozatuk.
Ebből adódott egy kisebb probléma is. Sokan még mindig a régi hozamokat keresik. A fejben rögzült kétjegyű kamat elvárása könnyen rossz irányba terelheti a befektetőket: kriptók, kétes vállalati kötvények, „tuti tippek”. Ezek már nem az állampapír-kategória biztonságát jelentik. Érdemes lassítani, és újragondolni, mit is lehet reálisan elérni 2026-ban.
Hirdetés
Hirdetés
Melyik állampapírt választják a magyarok?
Az elmúlt évek egyértelmű nyertese a Prémium Magyar Állampapír volt. Az inflációkövető konstrukció a kétszámjegyű kamatokkal robbant be a köztudatba, és hosszú időre az állampapírok koronázatlan királyává vált. Akkoriban egyszerű volt a képlet: magas infláció, magas PMÁP-hozam, kevés alternatíva.
A helyzet azonban megváltozott. Az infláció lecsengett, 4–5% körüli szinten ingadozik, ezzel együtt pedig a PMÁP előnye is megkopott. Eközben a FixMÁP az elmúlt egy évben látványosan felzárkózott: előbb az évi 6,5%-os, majd a jelenlegi 7%-os fix kamattal sok befektető számára újra valódi alternatívát kínált a korábbi kedvenccel szemben.
Mit kínál az állam 2026 elején?
FixMÁP – a jelenlegi favorit
A FixMÁP 5 évre, évi 7%-os, fix kamatot kínál negyedéves kamatfizetéssel. Ez utóbbi nem elhanyagolható: pszichológiailag sokaknak pozitívum, hogy háromhavonta érkezik kamat a befektetésükre.
A fix kamat azonban egyben fogadás is. Arra fogadsz, hogy az infláció a következő években nem száll el újra. Ha mégis 7% fölé ugrana, ezzel a papírral reálértelemben veszítesz (persze ilyenkor a teljes időszak évesített inflációját kell nézni, nem csak egy kiragadott időpontot).
Ez a konstrukció azoknak szól, akik most szeretnék bebiztosítani a 7%-ot hosszabb időre, és attól tartanak, hogy a kamatkörnyezet, az elérhető új befektetések hozamszintjee tovább romlik (vagyis a jövőben alacsonyabb kamatok lesznek).
MÁP Plusz – a visszatérő „szuperállampapír”
A MÁP Plusz sávos kamatozású (6,50% – 7,50% évente 0,25 százalékponttal emelkedik a kifuetett kamat mértéke). A befektetők által a lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke évi 6,97% százalék.
Az igazi előnye nem a kamat, hanem a likviditás: évente egyszer, kamatfizetéskor 100%-on visszaváltható. A Magyar Állampapír Plusz korábban előnyösebb visszavásárlási feltételekkel rendelekezett azon a különleges 5 napon, kívül, de ezt már a többi lakossági állampapírnál megszokott 1%-os visszavásárlási költségre növelték.
A Fix Magyar Állampapírhoz képest itt valójában annyi a különbség, hogy itt évente 5 napig ingyen ki tudsz szállni a befektetésedből. Ennek az „ára” a Fix MÁP-hoz képest 0,03 százalékpont, vagyis az évi 7,00%-os hozam helyett csak 6,97%-os hozamod lehet maximum. De ha korábban kiszállsz akkor nem kapod meg a magasabb kamatfizetéseket.
PMÁP – a trónfosztott király
A Prémium Magyar Állampapír továbbra is az inflációt követi, de a kamatprémium az új sorozatoknál már csak 0,1%. Habár a kezdeti kamat évi 6,00% (2026. május 23.), de az ezt követő kamatperiódusokban a kamat mértéke az előző évi átlagos infláció +0,10 százalékpont.
Látszik tehát, hogy a nagyon jól fizető PMÁP már a múlté, annyira, hogy „behúzó” kezdeti kamatot alkalmaznak, hogy több embert hozzanak be a 10 éves infláció + 0,1%-t kamatozó állampapírba.
Mégis van szerepe a PMÁP-nak: ez az egyetlen állampapír, amely valódi védelmet ad egy újabb inflációs sokk ellen. Ha 2026–27-ben valami félremegy – energiapiac, árfolyam, geopolitika –, ez a papír reagál rá.
Azonban jelen információk alapján nagyon kicsi az esély rá, hogy rövidebb időtávon a PMÁP-pal jobban járnának a befektetők, mint a többi lakossági állampapírral.
BMÁP – azoknak, akik kamatemelésre számítanak
A Bónusz Magyar Állampapír a kínálat egyik „fekete lova”. Nem az inflációt követi, hanem a rövid távú pénzpiaci kamatokat, vagyis a 3 hónapos DKJ átlaghozamát, amelyre rájön egy változó kamatprémium, az első 4 évben 0,75% és az utolsó kép évben 1%. 2026 elején (2025.01.09.) így 6,94% körüli éves hozam érhető el vele, ami már versenyképes a FixMÁP-pal, csak éppen teljesen más logika mentén működik. Persze ehhez az kell, hogy a mostani DKJ hozamok megmaradjanak. Ha azok emelkednek, akkor a papírral magasabb hozam érhető el, ha viszont ezen referencia érték csökken, akkor a papíron elérhető nyereség is mérséklődni fog.
A BMÁP legnagyobb előnye a gyors reakció és a sűrű kifizetés. Negyedévente fizet kamatot, így a hozam gyorsan újra befektethető, ami erősíti a kamatos kamat hatását. Ha arra számítasz, hogy a jegybank kénytelen lesz újra kamatot emelni – például egy forintgyengülés miatt –, akkor ez a papír szinte azonnal, néhány hónapon belül leköveti az emelést, miközben a FixMÁP befektetői „beragadnak” a fix 7%-on. Az inflációkvető prémium állampapír pedig egy esetlegesen újra felgyorsuló áremelkedést éves késéssel követ csak le.
A kockázat viszont éppen ebből a rugalmasságból fakad. Ha a gazdaság stabilizálódik, és a rövid hozamok 5% alá esnek, a BMÁP kamata a következő negyedévben azonnal csökkenni fog. Ez nem a nyugodt alvást keresők papírja, hanem egy tudatos fogadás arra, hogy a pénzpiaci kamatok a következő években is tartósan magasan maradnak.
EMÁP – devizás menekülőút
Az eurós állampapír kamata jelenleg (2026.01.09.) évi 2,048%, ami forintban nézve kifejezetten alacsony, de ez euró állampapír.
Az EMÁP lényege az árfolyamvédelem. Ha a forint mondjuk 400-ról 440-re gyengül az euróval szemben, akkor forintban számolva már önmagában 10% árfolyamnyereséged keletkezik – plusz a kamat. Ha viszont a forint erősödik, akkor az árfolyamváltozáson forintban nézve bukhatsz. De mivel eddig a hosszú trend a forint leértelődése így nem tűnik valós esélynek, hogy a forint újra 300 környékére erősödne, vagyis 300 forintot kellene adni egy euróért.
DKJ – ha rövid időre szeretnéd lekötni a pénzed
A Diszkont Kincstárjegy 2026-ban egyértelműen pénzparkoló, nem vagyonépítő eszköz. Az 5,7% körüli évesített hozama elmarad a FixMÁP fix 7%-ától, cserébe viszont rövidebb időtávra kell csak lekötni a pénzt. A működése pofonegyszerű: diszkont áron megveszed, a futamidő végén névértéken kapod vissza, nincs kamatfizetés, a nyereséged a kettő különbsége – előre kiszámíthatóan.
A DKJ igazi „szuperereje” a szerződésbe épített likviditás. Míg a PMÁP vagy a FixMÁP idő előtti visszaváltása csak kincstári gyakorlat – ami elvileg bármikor módosulhat –, addig a DKJ pár havonta lejár, vagyis ilyenkor megkapod a teljes pénzedet levonások nélkül. Ha pontosan tudod, hogy 3–6 hónap múlva szükséged lesz a pénzre (például ingatlanvásárlás miatt), ennél biztonságosabb megoldás gyakorlatilag nincs.
A csapda az újrabefektetési kockázat és a lustaság. Hiába jó most a hozam, ha lejáratkor már csak alacsonyabb kamatszinttel találkozol, miközben a FixMÁP-pal évekre bebetonozhattad volna a 7%-ot. Azonban a Diszkont Kincstérjegy még mindig sokkal jobb, mintha a bankszámládon állna a pénzed 0,01%-os kamattal (amire még adót is kell fizetned).
Amit az állam nem reklámoz
Van néhány kockázat, amiről ritkábban esik szó:
- Az egyik a visszaváltás kérdése. A 99%-os visszaváltási árfolyam nem törvényi garancia, hanem üzleti gyakorlat. Ha egyszer pánik alakulna ki, és mindenki egyszerre akarná kivenni a pénzét, ezen bármikor változtathatnak.
- A másik a forintkockázat. Hiába kapsz 7% kamatot, ha közben a forint egy év alatt 10%-ot gyengül az euróhoz képest. Nemzetközi értelemben szegényebb leszel.
És ott van az alternatív költség is. Míg 2022-ban az állampapír kockázatmentesen verte a tőzsdét, 2026-ban egy hosszú távra összeállított ETF-portfólió várható hozama (évi 8–10% dollárban) már versenyképesebb lehet, mint a 6–7%-os forintkamat.
A nagyon jó állampapír hozamok korszaka lezárult. 2026 már nem a passzív meggazdagodás éve az állampapírokból, hanem az értékmegőrzésé. Aki ennél többet szeretne, annak újra kockázatot kell vállalnia – tudatosan, felkészülten.
Éppen ezért hosszabb távon nem szerencsés, ha a teljes megtakarításod kizárólag állampapírban van. Rövid távra, biztonsági tartaléknak kiváló, de aki évekre vagy évtizedekre gondolkodik, annak előbb-utóbb részvénykitettségre is szüksége van. A gond ott kezdődik, hogy nem mindenki szeretne – vagy tud – napi szinten azzal foglalkozni, melyik piac, melyik részvény, milyen arányban legyen a portfóliójában.
Ilyenkor jelent valódi segítséget a vagyonkezelés. Ennél a megoldásnál a befektetési döntéseket szakemberek hozzák meg helyetted, előre rögzített, átlátható elvek mentén. Pontosan tudod, milyen kockázatot vállalsz, és nem az történik, hogy „észrevétlenül” részvényekbe pakolják a pénzed. Jó példa erre a HOLD online vagyonkezelése, amely már néhány százezer forinttól elérhető, nem kell hozzá több tízmilliós vagyon.
Fontos megnyugtató szempont, hogy ezek a vagyonkezelt portfóliók nem tisztán részvényekből állnak. Jelentős részük továbbra is állampapírokba és más alacsony kockázatú eszközökbe fektet, így az a biztonság, amit az állampapírokban megszoktál, itt is megjelenik – csak kiegészül a hosszabb távon magasabb hozam lehetőségével. Neked mindössze annyit kell eldöntened, mekkora kockázatot vállalsz, és forintban, euróban vagy dollárban szeretnéd-e, hogy kezeljék a vagyonodat. Ez a megoldás különösen azoknak ideális, akik közép- vagy hosszú távra terveznek, de nem akarnak minden befektetési döntést saját maguk meghozni.
