3,3 százalékos éves áremelkedést mért a KSH decemberben, talán ennél is fontosabb, hogy a teljes 2025-ös évben az átlagos drágulás mértéke 4,4 százalék volt. Ez nagyon fontos érték lehet, ha bankszámlával rendelkezel, ha bérleti díjat fizetsz, vagy ha állampapírban van a pénzed.
Megjelent a legfrissebb inflációs adat, a KSH decemberben évi 3,3 százalékos áremelkedést mért, a havi drágulás nagysága 0,1 százalék volt.
Az év utolsó hónapjának adatával megvan a 2025-ös éves átlagos áremelkedés nagysága is, ennek mértéke 4,4 százalék. (Ez az adat az év 12 hónapjában mért éves áremelkedés számtani átlagának felel meg.) A nyugdíjasokra érvényes, az ő átlagos fogyasztói kosaruknál mért éves átlagos áremelkedés 2025-ben 4,5 százalék volt.
A 2025-ös éves átlagos áremelkedés az egyes termékcsoportoknál:
- A szolgáltatások ára átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett.
- Az élelmiszer ára átlagosan 5,3 százalékkal emelkedett.
- A szeszes italok és dohányáru ára átlagosan 6,5 százalékkal emelkedett.
- A háztartási energia ára átlagosan 6,4 százalékkal emelkedett.
- A ruházkodási cikkek ára átlagosan 1,8 százalékkal emelkedett.
- A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 2,2 százalékkal emelkedett.
- Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett.
Hirdetés
Hirdetés
Rekordok a tavalyi évben
Az általános főbb csoportok mögé nézve azt is megtudhatjuk, hogy milyen termékeknek emelkedett a legnagyobb mértékben az ára a tavalyi évben. Vagy épp azt, hogy minek az ára emelkedett legkevésbé – esetlegesen csökkent a legnagyobb mértékben – a 2025-ös évben.
Lássuk először a rekordereket, következen az az 5 termék, aminek az ára a legnagyobb mértékben emelkedett 2025-ben:
- Az ékszerek ára 21,6 százalékkal nőtt.
- A tojás ára 20,3 százalékkal emelkedett.
- A csokoládé, kakaó ára 17 százalékkal nőtt.
- A kávé (bolti) ára 16,9 százalékkal emelkedett.
- Az étolaj ára 16,8 százalékkal növekedett.
Azért a kávé, csokoládé kapcsán globálisan lehetett hallani olyan híreket, amik a termékek árát felfelé nyomták.
Most pedig jöjjön a lista másik végén tanyázó termékekről, amelyeknek az ára „jól alakult” a tavalyi évben:
- A margarin ára 22,4 százalékkal csökkent.
- A sertészsiradék ára 17,2 százalékkal mérséklődött.
- A burgonya ára 6,1 százalékkal csökkent.
- A párizsi felvágott, kolbász ára 5,5 százalékkal mérséklődött.
- A tejtermékek ára (sajt nélkül) 4,3 százalékkal csökkent.
Azért lehet látni szépen árcsökkenéseket is, ehhez azért két fontos adalék mindenképp fontos. Ezen termékek ára jellemzően nagy mértékben emelkedett a korábbi években, illetve ezen termékeket erősen érintette az árrésstop.
Természetesen a napi bevásárlás során megfizetett összeg mellett más szempontból is komoly, közvetlen hatással lehet ránk az infláció. Erre is hoztak a Bankmonitor szakértői néhány példát.
Az infláció mértékével emelkednek a számlaköltségek
Alapvetően a bankszámlákhoz kapcsolódó díjakat a pénzintézetek évente, jellemzően tavasszal az előző évre érvényes fogyasztói árindexnek megfelelően megemelhetik. Így a számlavezetés alapdíja, vagy épp egy banki SMS költsége megnőhet az idei évben 4,4 százalékkal.
Idén a lakossági számlák speciális helyzetben vannak
2025-ben a lakossági bankszámláknál ez a díjemelés elmarad, ugyanis a bankok önkéntes díjstopot alkalmaznak ezen csomagoknál: nem emelnek a díjakon egészen 2026. június végéig. Így a tavaszi díjemelés elmarad, vagy legalábbis elhalasztásra kerül. Elképzelhető, hogy a díjváltozást a bankok a díjstop lejártát követően érvényesítik.
Sokszor a bérleti díjak ára is az inflációhoz van kötve
Bizony számos albérlet, bérlemény havi díját is az inflációnak megfelelően módosítják. Ez inkább a hosszú távú bérleti szerződések esetében bevett gyakorlat. Rendszeres például a vállalkozók, cégek által bérelt irodák, üzlethelységek, telepek árazásánál.
Érdemes mindenkinek – cégnek és magánszemélynek egyaránt – megnéznie a bérleti szerződését, abban milyen kikötések szerepelnek a díjemelésekkel kapcsolatban. Elképzelhető az is, hogy a díjemelés speciálisan van igazítva az inflációhoz, például egy konkrét hónapban mért éves áremelkedést vesz alapul.
Mindenesetre érdemes minden bérlőnek utánanéznie a dolognak. Illetve az aktuális bérleti piacot is szem előtt tartani. Nem árt tudni például a magánszemélyeknek, hogy a bérleti díjak emelkedése megtört az utóbbi időben.
Hogy alakul a prémium állampapírok kamata?
Egyes megtakarítók számára is nagyon lényeges az éves átlagos áremelkedés nagysága. Ez azok számára különösen fontos, akik inflációkövető prémium állampapírral rendelkeznek, ezen papírok éves kamata ugyanis az előző évre érvényes inflációtól függ.
Konkrétan az adott évre érvényes kamatot úgy kapjuk meg, hogy az éves áremelkedés mértékét megnöveljük egy fix kamatprémiummal.
A most forgalomban lévő 2035/I2 PMÁP példáján keresztül a Bankmonitor szakértői bemutatják a kamatmeghatározást. A papírt jelenleg évi 6 százalékos kamat mellett lehet megvásárolni, ez a kamatszint az első periódusra érvényes, ami 2026. május 23-án lejár.
Az ezt követő évre a papír kamata a 2025-ös inflációból és egy fix 0,1 százalékos kamatprémiumból áll össze. Ezen két tényező összege 4,5 százalék, azaz ez lesz a második, 2027. májusában lejáró periódusra érvényes kamatszint. (Látható, hogy a papír tényleg késleltetve követi le az inflációt, hiszen a 2025-ös átlagos áremelkedés a 2027. májusában megfizetett kamatszintet befolyásolja.)
A prémium állampapírnak már az első periódusban is elmarad az éves kamata más fix kamatozású lakossági állampapír kamatától, ez a kamatkülönbség pedig a második évben még tovább fog nőni, ami megmagyarázza, hogy miért is esett vissza a kérdéses befektetés népszerűsége az utóbbi időben.
