Február másodikától 2,5 millió forintra lehet pályázni napelemekhez kapcsolódó energiatároló, akkumulátor telepítésére. De milyen eséllyel indulhat a pályázaton egy átlagos család? Mennyit nyerhetnek a háztartások egy ilyen energiatároló telepítésével?
A pályázat, támogatás elsődleges célja, hogy a napelemek telepítése során, illetve a meglévő napelemmel rendelkezők energiatárolót, akkumulátort is telepítsenek. Így a családok energiafüggetlensége növekedhet, ráadásul a megtermelt megújuló energiát is nagyobb eséllyel használják fel saját maguk.
Alapvetően 100 milliárd forintos keretösszeget lehet felhasználni, egy pályázó pedig 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat. Így előreláthatóan 40 ezer család részesülhet a támogatásban.
Pályázni február másodikától lehet, lényeges lehet a pályázat benyújtásának időpontja, de a döntés során nem ez az elsődleges szempont.
Két csoport ugyanis előnyt élvez az elbírálás során:
- Az éves szaldó elszámolásból a pályázat beadása előtt kikerült, illetve az éves szaldó elszámolásból 2030. december 31-ig kikerülők, valamint az állami támogatás nélkül, önerőből napelemes rendszert telepített, bruttó elszámolás alá eső pályázók előnyben részesülnek.
- Az előző pontot követően még előnyt élveznek az 5000 fő alatti településen bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők.
Alapvetően szaldó elszámolásban azok lehetnek, akik 2024 előtti napelemmel rendelkeznek és a napelem üzembe helyezésétől, bővítésétől kezdve nem telt el tíz év. Illetve A 2023. szeptember 13-ig bejelentett és 2026. január elsejéig üzembe helyezett napelemek is tíz évig szaldó elszámolásba kerülhetnek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján mintegy 72 162 darab lakossági háztartási méretű napelemes kiserőmű volt hazánkban 2020-ban. Ezeknél biztosan lejár a 10 éves határidő 2030. év végéig. Az új pályázaton nagyságrendileg 40 ezer család nyerhet, ez a fent kiszámolt elsődlegesen érintett körnek több, mint a fele.
De ehhez a számhoz még hozzájöhetnek azok, akik 2024-ben, 2025-ben olyan napelemeket telepítettek, amelyekre már nem a szaldó elszámolás érvényes. A bővülés mértéke jelentős, csak 2024-ben több, mint 36 ezer Háztartási Méretű Kiserőművet (HMKE) telepítettek hazánkban. Arról azonban nincs információ, hogy ezek közül mennyire érvényes a szaldó elszámolása, azaz mennyi készült el még 2023. szeptember 13-át megelőzően kiadott engedély alapján.
Arról sincs pontos információ, hogy az érintett napelemek közül mennyihez telepíthettek már eddig is energiatárolót.
Azért ezen adatok alapján azt lehet mondani, hogy sok elsőbbséget élvező családnak le kell mondania az új energiatároló telepítéséről ahhoz, hogy a második prioritási szinten lévő kistelepüléseken napelemmel rendelkező családok jogosultak legyenek a pályázaton elnyerhető támogatásra.
Hirdetés
Hirdetés
Mi az a szaldó elszámolás és miért „probléma”, ha valakire nem az érvényes?
Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat a sima hálózatra kötött napelemek többsége úgy működik, hogy az ott megtermelt és aktuálisan fel nem használt áramot visszatáplálják a hálózatba. E mellett természetesen a kérdéses háztartás fogyaszt is még pluszban áramot, amit aktuálisan a napelemek által termelt energia nem fedez. Éves szinten így két érték lesz egy megtermelt és a hálózatba visszatáplált energiamennyiség és egy elfogyasztott energiamennyiség (kilowattóra, vagy kWh).
Szaldó elszámolás esetén ezen fenti módon megtermelt és elfogyasztott mennyiség különbözete után kell fizetni az áramszolgáltató felé. Ha mondjuk a háztartás 2500 kWh áramot fogyasztott és 2000 kWh áramot táplált be a hálózatba az évben, akkor 500 kWh árát kell megfizetnie összességében. A durván 36 forintos árral megszorozva a teljes költség 18 ezer forint lenne.
A bruttó elszámolás a másik megoldás – ide kerülnek azok, akiknél lejár a telepítést követő 10 év, illetve azok, akik már 2023. szeptember 13-át követően kiadott engedély alapján telepítenek napelemet -, itt a megtermelt és fel nem használt áramot megveszi a szolgáltató a háztartástól, míg a pluszban elfogyasztott energiamennyiséget eladja számára. Ez a vételár és eladási ár azonban különböző lehet. Az előző példánál maradva induljunk ki abból, hogy a család 2000 kWh áramot táplált be a hálózatba és 2500 kWh áramot vételezett onnan. Ha a szolgáltató 5 forintos áron veszi át az áramot és 36 forintos áron adja el, akkor összességében a családnak durván 80 ezer forint lesz az éves áramszámlája.
Így már érthető is, hogy miért a bruttó elszámolásba kerülőket részesíti előnyben az új pályázat. Hiszen az energiatároló telepítésével az előbb felvázolt rendszer kicsit módosul, itt ugyanis a megtermelt és éppen el nem fogyasztott áramot el lehet tárolni. Az így eltárolt áramot pedig később fel tudja használni a háztartás. (Ha éppen nem fogyasztja el a termelt áramot a háztartás és az akkumulátor is teli van, akkor potenciálisan a plusz áramot vissza is lehet táplálni a hálózatba.)
Az látható, hogy szaldó elszámolásnál nincs olyan óriási jelentősége, hogy visszatáplálásra, vagy eltárolásra kerül-e az energia, hiszen alapesetben ugyanannyit ér a háztartásnak a két eset. De a bruttó elszámolásnál már nagyon is fontos, hogy a háztartás minél több megtermelt áram minél inkább a saját fogasztást fedezze, hiszen itt a vásárolt és eladott áram ára jelentősen eltérhet.
Hogyan térülhet meg egy energiatároló telepítése?
Ez nagy mértékben függ a háztartás adottságaitól: a napelemek energiatermelő képességétől, a háztartás áramfogyasztásától és attól is, hogy az akkumulátorok kapacitása elégséges-e.
A MEKH 2021-es adatai alapján a lakosság átlagosan 7,45 KW-os rendszereket telepít. Számos tényezőtől függ, hogy mennyi áramot termel egy ilyen rendszer – ez függ a napos órák számától a napelem dőlésszögétől, az árnyékoltságtól… -, de nagyságrendileg évi 7-8 ezer kWh megtermelt árammal lehet számolni.
Tételezzük fel, hogy az adott háztartás éves fogyasztása ezzel azonos mértékű, azaz évi 7 ezer kWh a fogyasztás. Azt le kell szögezni, hogy ez egy magas fogyasztású háztartást feltételez: vélhetően egy nagyobb családi ház, nagy fogyasztású eszközökkel.
Tételezzük fel, hogy a család ma a fogyasztása felét 3500 kWh-át fedez a napeleméből, a maradék áramot vásárolja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a napeleme által megtermelt 7 ezer kWh áramból a felét fogyasztja el maga, a maradékot pedig visszatáplálja a hálózatba. Ha bruttó elszámolás érvényes a családra, akkor a vásárolt 3500 kWhból 2523 kWh-át rezsicsökkentett áron 36 Ft/kWh-ért vásárol, míg a maradék 977 kWh-ért 70,1 Ft/kWh-át fizet a család. Így összességében 159 316 forint kiadás jelenik meg a vásárlási oldalon. Ugyanakkor a háztartástól átvett a hálózat 3500 kWh-ra áramot, melyért 5 Ft/kWh-t fizettek. Így a másik oldalon 17 500 forint bevétel keletkezett. Az éves teljes költség így 141 816 forint lett az éves áramszámla.
Ha az energiatároló kialakításával a család el tudná azt érni, hogy a napelemekkel megtermelt áramból teljes egészében kielégítse a fogyasztását, azaz mindig el tudná tárolni hatékonyan az áramot, melyet később fel tudna használni, akkor a család éves szinten durván 141 ezer forintot spórolna.
Természetesen probléma lehet az önerő, nem mindenkinek áll rendelkezésére ilyen összeg azonnal, de akár hitelből is finanszírozható az önerő. Ha valaki a 700 ezer forintos önköltséget 5 éves futamidejű 10,60%-os kamatozású személyi hitelből finanszírozná meg, akkor összességében a kölcsönre 905 ezer forintot kellene kifizetni. Ezt az összeget 6,3 év alatt hozná vissza a projekt által elérhető megtakarítás.
Minden háztartás más és más
Természetesen nem lehet a fenti megtérülést általános érvényűnek venni. Hatalmas különbségek lehetnek az egyes családok helyzete között. Nagyon lényeges, hogy a háztartás mennyi áramot termel és ebből mennyit fogyaszt el, mennyit táplál be a hálózatba.
Kiemelten fontos, hogy a háztartás mennyi áramot fogyaszt, ebből mennyit kell vásárolnia az áramszolgáltatótól. Akkor lehet az energiatároló jó megoldás, ha a háztartás nem fogyasztja el a napelemmel megtermelt összes energiát és a visszatáplálással kapcsolatban bruttó elszámolást alkalmaznak, vagy azt fognak alkalmazni a közeljövőben.
Lényeges a fogyasztás és termelés időszakos megoszlása is: ez lehet napon belül és éven belül is érdekes. Akkor működhet jól egy energiatárolós rendszer, ha a megtermelt energia és a fogyasztás eltolódik időben, de ez az eltolódás nem olyan jelentős. (Például a nappal megtermelt energiát este felhasználja a család.) Itt felmerülhet az is, hogy mekkora energiatároló lehet ideális a család számára, mennyi energiát lenne érdemes eltárolnia milen időtávra.
Nem szabad bizonyos dolgokról megfeledkezni. Egy ilyen tároló karbantartására is fordítani kell időnként összeget, ezzel is érdemes kalkulálni a megtérülés számításakor. Egy ilyen tároló magának a háznak az értékét is emelheti, vagyis a megtérüléstől függetlenül önmagában is értéket képviselhet.
A Bankmonitor szakértői azt javasolják minden érintett családnak, hogy először nézzék meg megfelelnek-e a pályázati feltételeknek. Ezt követően gondolják át, vizsgálják meg, számoljanak utána, hogy nekik egy energiatároló telepítése milyen költséggel járna és az milyen megtakarítást eredményezne. Ezen a ponton érdemes lehet szakemberhez fordulni, aki kifejezetten a napelemmel, akkumulátorokkal foglalkozik. Felelőséggel pályázni ezen vizsgálatok után lehet, érdemes azonban sietni, mert bizonyos esetekben valóban a pályázat benyújtásának időpontja is lényeges lehet.
