Az amerikai kettős adóztatást elkerülő adószerződés megszűnését követően sokan már tudják, hogy az USA-ból érkező kifizetéseknél újra az általános amerikai forrásadó-szabályok érvényesek. 2024. január 1-től a magyar befektetőknek is 30%-os forrásadót kell fizetnünk, mint az egyezménnyel nem rendelkező országoknak.
Az amerikai szabályrendszerben a külföldieknek fizetett, USA-forrású (rögzített, meghatározható, éves vagy időszakos jellegű) jövedelmeknél (ide tartozik tipikusan az osztalék) a törvényi alapkulcs 30%, amit adóegyezmények szoktak csökkenteni, magyar befektetőként viszont jelenleg ez a csökkentés most nem működik.
(A kamat már nagyon esetfüggő: vannak helyzetek, amikor nem 30% az effektív teher – ebben a cikkben most az osztalékhatásra fókuszálunk, mert részvény/ETF oldalon ez a legtipikusabb és legnagyobb tétel.)
Vagyis, ha közvetlenül amerikai részvényből jön osztalék, akkor annak közel egyharmadát eleve nem kapod meg. De ezen lehet segíteni: nem mindegy, milyen „csatornán” keresztül veszed meg ugyanazt az amerikai piaci kitettséget, és hol van bejegyezve a befektetési alap, amin keresztül befektetsz.
Hirdetés
Hirdetés
A magyarok hátrányban vannak
Amikor magyar befektetők amerikai részvényeket vásárolnak – akár közvetlenül, akár ETF-eken keresztül –, számolniuk kell az amerikai forrásadóval. Alapesetben ez 30%, azonban azok az országok, amelyeknek van adóegyezményük az USA-val, kedvezményes, jellemzően 15%-os forrásadót fizetnek.
Magyar adóalanyként ezért jó megoldás lehet, ha nem közvetlenül amerikai részvényeket vásárolsz, hanem olyan európai ETF-et, amelyet egy, az USA-val kedvezőbben adózó országban jegyeztek be (a gyakorlatban ez sokszor Írország). Ennek oka, hogy az ETF alap-szinten tudja érvényesíteni a kedvezményes forrásadót, így a mögöttes amerikai részvények osztalékából nem 30%, hanem tipikusan 15% kerül levonásra.
Mekkora a 15%-os forrásadó valós hatása?
Fontos látni, hogy még ezeknél az ETF-eknél is megjelenik az amerikai forrásadó: az alap szintjén továbbra is 15%-ot levonnak az osztalékból. Mivel az S&P 500 osztalékhozama 1% körül mozog, így a 15%-os forrásadó tényleges hatása évi 0,12–0,26%. Ráadásul ezt a terhet tovább is lehet csökkenteni.
A hagyományos, úgynevezett fizikai ETF-ek ténylegesen megvásárolják az indexben szereplő részvényeket, vagyis valóban birtokolják például az Apple, az Nvidia vagy a McDonald’s papírjait. Létezik azonban egy másik megoldás is, az amerikai adótörvények egy kiskapuja lehetővé teszi, hogy a swap-alapú (szintetikus) ETF-ek mentesüljenek ettől a típusú forrásadótól.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki amerikai részvénypiaci kitettséget szeretne, és osztalékra is számít, de azt visszaforgatná, akkor swap-alapú ETF-en keresztül jelentősen csökkenthető az osztalékadó-hatás, ami végső soron magasabb nettó hozamot eredményez. Ha két ETF költségszintje azonos, de az egyik fizikailag vásárolja meg a részvényeket, míg a másik swapon keresztül biztosítja a kitettséget, akkor a swap-alapú megoldás évente körülbelül 0,12–0,26%-kal jobb eredményt is hozhat (ez időben változhat, de az S&P 500 esetében az elmúlt években ennyi pluszt lehetett nyerni a swap ETF-eken).
A swap ETF-eknél a költség nem mindig csak a TER (Total Expense Ratio – Teljes Költség Mutató). A swap „ára” (swap spread / swap díj) sokszor nem a TER-ben jelenik meg, hanem a teljesítményben, mint követési különbség (tracking difference).
Ha mégsem szeretnéd saját magad kezelni a befektetéseidet, a HOLD online vagyonkezelése egyszerű és kényelmes megoldás lehet: kiválasztod a kockázati szinted és a devizát, a többit a szakértői csapat intézi.
Hosszú távon látszik igazán mennyivel jobb a swap ETF
A justETF hosszabb idősoros összevetésében az látszik, hogy az S&P 500-at követő európai ETF-ek között a szintetikus (swapos) termékek egy része tartósan a fizikaiak elé tud kerülni. A cikkükben szereplő összehasonlításban a swapos élmezőny és a legjobb fizikai termék között kb. 0,12%/év, míg a swapos élmezőny és a gyengébb fizikaiak között akár 0,26%/év különbség is kijöhetett – és a magyarázatuk szerint ennek kulcsa az amerikai forrásadó-hatás.
Elsőre nem tűnnek jelentősnek az évi 0,12–0,26%-os különbségnek, de hosszabb időtávon már komoly hatásuk van. A vizsgált 13 éves időszak alatt elért kumulált hozam 1,6–3,7%-kal volt nagyobb, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy extra 10 százalékpontos kumulált hozamot értek el a szintetikus ETF-ek. A kitettség ugyanaz, a különbséget kizárólag a megvalósítás módja és az eltérő adóteher okozza (még a magyarokra vonatkozó adók előtt is).
Felmerülhet, hogy ez még mindig nem tűnik soknak, és valóban 13 év alatt ez nem drámai különbség. Ugyanakkor ha mindezt úgy lehet elérni, hogy nem kell többletkockázatot vállalni, nem kell aktívan kezelni a befektetést, és jellemzően nincs extra költsége sem, akkor mindenképpen érdemes megfontolni ezt a megoldást.
Ez az előny elsősorban az Egyesült Államokra jellemző, mivel az amerikai adórendszer sajátosságai teszik ezt lehetővé. Más országok esetében a swap-alapú ETF-ek vagy egyáltalán nem jelentenek előnyt, vagy jóval kisebbet. Világpiaci ETF-eknél azonban továbbra is releváns lehet ez a megközelítés, hiszen ezek kitettségének körülbelül 70%-át az amerikai részvénypiac adja, a magas amerikai piaci kapitalizáció miatt. Európában, Japánban vagy a feltörekvő piacokon viszont a swap-alapú ETF-ek előnye már jóval kisebb vagy elhanyagolható.
Tudományos háttér: tényleg jobb a szintetikus?
A kutatások képe árnyalt, de ez a két megállapítás gyakran előjön:
- A replikáció típusa önmagában nem garantálja, hogy egyik mindig jobb lesz: több empirikus munka azt találja, hogy a tracking error/tracking difference időben és piaci helyzetekben változik, és nem minden mintán (időszakon) teljesít jobban a szintetikus ETF.
- Ugyanakkor több tanulmány azt is jelzi, hogy likviditási sokkok és piaci pánikkal jellemezhető környezetben a szintetikus ETF-ek indexkövetése érezhetően jobb (alacsonyabb tracking error), mert a swap mechanikusan adja az indexhozamot, miközben a fizikai megoldásnál a portfóliókezelési és kereskedési „súrlódások” nagyobbak lehetnek (lassabb tranzakciók és nagyobb spreadek).
Ugyanazt az indexet veszed meg – csak okosabban csomagolva
A lényeg tehát nem az, hogy másba fektetsz, hanem az, hogy ugyanazt az amerikai piaci kitettséget olyan formában veszed meg, ahol kevesebb osztalékadó-hatás húz vissza a háttérben. A forrásadó miatti különbség elsőre kicsinek tűnhet (évi néhány tizedszázalék), de hosszú távon ez is kamatos kamattal épül be a hozamba. És mivel az alap-kitettség ugyanaz, ezt az előnyt úgy lehet elérni, hogy a befektetési stratégiádon valójában nem kell változtatnod.
5 pontos ETF-ellenőrző lista
1. Ugyanazt az indexet kövesse
Ne csak az legyen a névben, hogy „S&P 500”, hanem tényleg ugyanazt a benchmarkot kövesse. Ha más indexet (vagy más indexverziót) követ, akkor a hozamkülönbség nem a replikációból/adóból jön, hanem abból, hogy mást vettél.
2. Fizikai vagy swap (szintetikus) a replikáció?
A fizikai ETF tényleg megveszi a részvényeket, a swapos egy szerződésen keresztül „kapja meg” az index hozamát. USA-részvényeknél a swapos megoldás sokszor kevesebb osztalékadó-hatást szenved el, ezért hosszú távon előnyösebb lehet – de nem mindig.
3. Mennyibe kerül valójában: TER + követési különbség
A swap díja sokszor nem a TER-ben, hanem a teljesítményben látszik. Ha lehet, hasonlíts tracking difference-et több évre visszamenőleg. Ha egy ETF tartósan közelebb van az indexhez (jobb a követési különbsége), az többet érhet, mint egy papíron olcsóbb TER.
4. Kereskedési költség: spread és likviditás
Vételnél és eladásnál a „rést” (bid–ask spread) te fizeted meg, és ez simán elviheti az adóelőny egy részét, ha nagy. Olyat válassz, amit sokan kereskednek, és jellemzően szűk a spreadje a tőzsdén, ahol venni fogod.
5. Mekkora az osztalékhozam és mekkora benne az USA-súly?
Minél több az USA a portfólióban és minél magasabb az osztalékhozam, annál többet számít az amerikai forrásadó-hatás. S&P 500-nál ez gyakran érezhető, Nasdaq 100-nál (alacsonyabb osztalék) sokszor kisebb a tét.
Ha mégsem szeretnéd a befektetéseidet (vagy azok egy részét) saját magad kezelni, ezt a döntést nem érdemes „bárkire” rábízni. A vagyonkezelésnél a legfontosabb a bizalom és a bizonyított múlt. A HOLD online vagyonkezelésében mindkettő megvan: az egyik legnagyobb, ismert alapkezelő, több évtizedes múlttal és eredményekkel alátámasztott megoldás. A szolgáltatás már párszázezer forinttól elérhető. Neked csak annyi a dolgod regisztráció után, hogy kiválaszd a kockázatvállalásod szintjét, és azt, hogy forintban, euróban vagy dollárban szeretnéd kezeltetni a vagyonodat – a többit a rendszer és a szakértői csapat intézi.
