Sokan azt gondolják, hogy ha két ETF ugyanazt az indexet követi, akkor a teljesítményük is ugyanaz lesz. De ahogyan két, ugyanúgy „kenyérnek” nevezett péktermék között is sorolni lehet a különbségeket, az S&P 500-at követő alapok között is meghatározó eltérések bújnak meg.
Osztalékfizető vagy visszaforgató
Nem csak kényelmi szempont, hogy az ETF kifizeti-e a hozamot, ez egy húsba vágó adózási kérdés. Ha az osztalékot kézhez kapod, 28% közteher (SZJA és szocho) faragja le a profitodat. Ezzel szemben a visszaforgató alapoknál nem keletkezik azonnali adókötelezettséged, így a teljes összeg kamatos kamatként dolgozik tovább neked.
Ha TBSZ-en keresztül fektetsz be, akkor az adózási kérdés számodra irreleváns, ebben az esetben csak azt kell eldöntened, hogy szeretnél abból a pénzből más befektetéseket eszközölni vagy te is visszaforgatnád az ETF-be.
A justetf.com oldalán össze tudod hasonlítani az európában elérhető ETF-ket.
Hirdetés
Hirdetés
Sokat számít a székhely országa
Az ETF székhelye határozza meg, hogy az alap milyen adóegyezményt tud érvényesíteni a részvényeket kibocsátó országgal (pl. USA-val), ami közvetlenül érinti a nettó hozamot. A legtöbb európai ETF Írországban bejegyzett, ezek az amerikai-ír kettős adóztatást elkerülő egyezmény miatt a sztenderd 30%-os forrásadó helyett csak 15%-ot fizetnek az amerikai osztalékok után. Ez az S&P 500 indexnél olyan technikai előnyt biztosít számodra, ami hosszú távon a kamatos kamat miatt érzékelhető többlethozamhoz vezet.
Az amerikai befektetéseknél az ottani adótörvények miatt ez egy nagy előny. Más országok befektetéseinél nem szokott ennyire jelentős különbség jelentkezni a csereügyletes ETF javára.
Ne a költségeket nézd, mert neked valójában nem az számít
Mint minden befektetésnél, itt is kritikus jelentőségű az ETF költsége. Erre szolgál a TER (Total Expense Ratio) mutató. Ez a számérték ugyan jelzi az alap költségeit, ami nélkülözhetetlen információ, de olyan, mintha egy futóversenyen csak azt figyelnéd, melyik versenyző milyen márkájú cipőt visel. Önmagában a TER még nem fest teljes képet a befektetésed valódi teljesítményéről.
A tiszta látást a Tracking Difference adja meg, amibe már a TER is beépül. Ez tűpontosan tükrözi, hogy az alap milyen precizitással követi az index hozamát. Egyszerűen fogalmazva: ha az index 10%-ot emelkedett, ebből láthatod, hogy a te ETF-ed valójában milyen eredményt produkált.
A Tracking Difference az, ami valóban mérvadó, mivel tartalmazza az összes levonást. Így előállhat az a helyzet, hogy egy magasabb költségű alap hatékonyabban működik, és végül kifizetődőbb választásnak bizonyul számodra.
A Tracking Difference elemzése összetettebb feladat, mint a TER ellenőrzése. Ezen a weboldalon azonban összehasonlíthatod az adatokat: https://www.trackingdifferences.com/
Úgy érzed, a technikai részletek és a folyamatos elemzés túl sok idődet rabolja el? Bízd a vagyonod építését az ország egyik legelismertebb szakértői gárdájára, akik több évtizedes piaci tapasztalattal a hátuk mögött veszik le a napi döntések terhét a válladról.
Hogyan lehet évi 0,30% extra hozamod?
Egyáltalán nem mindegy, milyen módszerrel követi az ETF az amerikai piacot. Míg a fizikai alapok ténylegesen megvásárolják a részvényeket, a szintetikusak egy banki csereügylettel biztosítják a hozamot. A csereügyletes (swap) módszer az amerikai adószabályok miatt mentesül a forrásadó alól, így a fizikai társaival ellentétben te a teljes, bruttó osztaléknyi értéknövekményt kapsz.
Ez a különbség évente akár 0,20–0,30% többlethozamot jelent a számládon, ami hosszú távon komoly vagyonkülönbséget eredményez. Az elméleti partnerkockázat pedig a szigorú európai UCITS szabályok és a napi elszámolás miatt a gyakorlatban elhanyagolható.
Hogyan működnek a szintetikus ETF-ek csereügyletei?
A szintetikus ETF-eknél két technikai megoldás létezik:
- Az unfunded (nem finanszírozott) típusnál az alapkezelő megvásárol egy helyettesítő kosarat – például japán részvényeket –, majd ezek hozamát elcseréli egy bankkal az S&P 500 teljesítményére. Te tehát az amerikai piac hozamát kapod meg, miközben az alap fizikailag japán papírokat tart.
- A funded (finanszírozott) swapnál az alapkezelő készpénzt ad a partnernek, aki cserébe garantálja az index hozamát, és értékpapír-fedezetet helyez letétbe az alapkezelőnek. A biztonságodról a szigorú UCITS-szabályok és a napi elszámolás gondoskodnak, így tőkéd még a partner bank csődje esetén is védelmet élvez.
Hogyan spórol neked az alapkezelő mintavételes replikálással?
A fizikai alapoknál két út létezik. A teljes másolás minden részvényt megvesz, míg a mintavételezés csak a legmeghatározóbb papírokat válogatja be. Utóbbi a hatalmas világpiaci indexeknél elengedhetetlen: ha minden apró elemet megvásárolnának, a tranzakciós költségek egyszerűen elégetnék a profitodat.
Bár a válogatás elvileg pontatlanságot okozhatna, a modern modellekkel a piac követése tűpontos marad, miközben az alap fenntartása fillérekből megoldható.
Befektetőként számodra csupán technikai részlet, hogy megveszik-e az összes részvényt vagy mintavételezést alkalmaznak. Ha a Tracking Difference alacsony, teljesen mindegy, hogy 500 vagy 490 részvény termeli-e a hozamodat.
Láthatod, hogy az indexkövető alapok világa korántsem egyhangú: hiába ugyanaz az S&P 500-t követi, a technikai különbségek alapjaiban határozzák meg a végeredményt. A nap végén ugyanis nem a név, hanem a kézzelfogható hozam az, ami valóban számít a pénztárcádnak. Ne érd be azzal, hogy egy alap „nagyjából” követi a piacot; válaszd a leghatékonyabb utat, hogy a befektetésed minden egyes fillérje a te vagyonodat építse és ne a költségeket vagy adókat fizesd belőle.
