Az MNB statisztikái alapján januárban is 250 milliárd forintot meghaladó összegben kötöttek a magyarok lakáshitel szerződéseket. Nem meglepő módon továbbra is az Otthon Start vezérli a piacot, a támogatott hitelek aránya meghaladta a 80%-ot a teljes volumenen belül. Eközben a személyi kölcsönök volumene valamelyest csökkent, de még mindig magas szinten van.
Az idei év is erősen indult a lakossági hiteleknél. Januárban a lakáshitel a maga 253,8 milliárd forintos szerződéskötési összvolumenével továbbra is nagyon magas szinten maradt. Ez ugyan nem rekord, de az egy évvel korábbi szinthez képest bő duplázódást jelent.
A személyi kölcsönöknél látható 84,33 milliárd forintos volumen az elmúlt hónapokhoz képest minimális csökkenést jelent. De az egy évvel korábbi adathoz képest még mindig 13,91 százalékos emelkedés látható.
A Babaváró és a Munkáshitel viszont továbbra is gyengélkedik. Az előbbinél látható 14,11 milliárd forintos januári szerződéskötéses összegnél rosszabb adatra utoljára 2023. év elején volt példa. A Munkáshitel pedig az 5,78 milliárd forintos összvolumenével a legrosszabb hónapot produkálta.
Hirdetés
Hirdetés
Ha lakáshitel, akkor még mindig az Otthon Start
A lakáshitel januári összértéke az eddigi negyedik legmagasabb érték hazánkban. Azonban nem meglepő módon a top három havi érték is az Otthont Start indulását követő időszakból származik.
A teljes lakáshitel volumennek meghatározó részét teszik ki a támogatott hitelek – Otthon Start, CSOK Plusz… -, a kedvezményes hitelek januári 206,08 milliárd forintos volumene a teljes állomány 81,20 százaléka. A Bankmonitor becslése alapján ennek jelentős része, a teljes volumennek durván 70 százaléka kapcsolódhat közvetlenül az Otthon Start hitelhez.
Nem meglepő, hogy az Otthon Start uralja a lakáshitel piacot. Természetesen a kedvező, legfeljebb évi 3 százalékos kamatozású kölcsönt választják az első lakásvásárlók. Pláne, hogy az első lakásszerzés feltételét megengedően határozták meg a jogszabályban.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a támogatott hitelek kiszorítják a piaci alapon nyújtott kölcsönöket. Az Otthon Start szeptemberi indulását megelőző évben havonta átlagosan nagyságrendileg 100 milliárd forint piaci hitelre szerződtek le a magyarok. Ehhez képest jelenleg ez az állomány kicsivel 50 milliárd forint felett van. Teljesen érthető, hogy egy igénylő inkább kedvező támogatott hitelt vesz fel, mint a drágább piacit. Ezzel azonban a lakáshitel – és ezáltal a lakáspiac is – függővé válhat a támogatott kölcsönöktől. Azok kicsi változtatása is komoly hatást gyakorolhat az egész piacra.
A volumenek drasztikusan megemelkedtek, de a szerződések száma, ezáltal az igénylők száma nem nőtt olyan mértékben: a lakáshitel szerződések számának a havi átlaga 6500 körül volt az Otthon Start bevezetését megelőző időszakban. Ez októbertől havi 9700 körüli szintre nőtt.
Azzal önmagában nincs is baj, hogy a volumenhez képest kisebb mértékben emelkedett a szerződések száma. Ez azonban azt is eredményezi, hogy az Otthon Start indulását megelőző 13-14 milliós szintről 33 millió forint környékére emelkedett a lakáshitelek átlagos összege.
Vagyis az igénylők jóval nagyobb törlesztőt vállalhatnak be: a 14 millió forint havi törlesztőrészlete 20 éves futamidő és 7,0 százalékos kamat mellett 108 ezer forint körül mozog. A 33 millió forint havi részlete 20 éves futamidő és 3,0 százalékos éves kamat mellett 183 ezer forint körülre tehető.
Ezt a trendet mindenképpen szemmel kell tartani.
- Ez ugyanis azt jelentheti, hogy a fizetésük egyre nagyobb részét fordítják az emberek hiteltörlesztésre.
- Vagy pedig magasabb jövedelemmel rendelkező igénylők kérték a támogatott hitelt.
- Harmadik opcióként felmerülhet az is, hogy Otthon Start esetében hosszabb futamidőt választanak az érdeklődők, mint egy piacinál.
Mindhárom opció hordozhat magában valamilyen szempontból némi kockázatot.
Mi a helyzet a személyi hitelekkel?
A személyi kölcsönök januári 84,33 milliárd forintos szerződéskötési volumene enyhe csökkenést jelent. Az év első hónapjában 24 594 szerződést kötöttek, ez is némi mérséklődést mutat. (Volt olyan korábbi hónap, amikor az összvolumen meghaladta a 100 milliárd forintot, a szerződéskötések száma pedig a 36 ezer darabot.)
Aggodalomra azért nincs ok, éves összevetésben még mindig növekedést lehet látni. Egy év alatt az összvolumen 13,91 százalékkal, a szerződéskötések száma pedig 3,24 százalékkal nőtt. Az utóbbi időszak mérséklődése inkább a felfutást követő enyhe korrekciónak tűnik. De azért érdemes figyelni a februári, márciusi adatokat is ebből a szempontból.
Az igazi kérdés inkább az, hogy mi lesz a jövőben a Babaváró hitellel és a Munkáshitellel. A kérdéses támogatások nagy segítséget jelentenek az arra jogosultaknak, ugyanakkor az is látszik, hogy az érdeklődés és ezáltal a hitelvolumen is érdemben csökken ezen támogatásoknál.
