Szeretnél nyugdíjra félretenni, mert már te is látod, hogy az állami nyugdíj önmagában valószínűleg nem fogja teljesen pótolni a mostani jövedelmedet. Ez rendben is van, viszont ilyenkor gyorsan jön a következő kérdés: mégis milyen hozamokra lehet számítani?
A válasz nem egyetlen szám. És nem is úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy „melyik megtakarítás mennyit hoz?”, hanem úgy, hogy milyen kockázatvállalás mellett milyen hozamszintekre volt példa hosszú távon.
Ez azért fontos, mert nyugdíjmegtakarításnál nem egyetlen jó vagy rossz év számít. Sokkal inkább az, hogy 10-20 éves időtávon mit tudott egy adott portfólió. Az MNB minden évben közzéteszi a nyugdíjpénztári hozamokat, és a 2006-2025 közötti idősor már elég hosszú ahhoz, hogy ne pillanatfelvételből próbáljunk következtetni.
Nem tudod, mekkora összeg gyűlhet össze nyugdíjra? Nézd meg kalkulátorunkkal, mennyit jelenthet számodra a rendszeres megtakarítás hosszú távon.
Először nem a hozamot, hanem a kockázatot kell belőnöd
A legtöbben ott hibáznak, hogy rögtön a legmagasabb hozamot keresik. Pedig előbb azt kellene eldönteni, hogy mennyire bírod a kockázatot.
Az alacsonyabb kockázatú portfóliókban általában nagyobb a kötvény- és pénzpiaci eszközök aránya. Ezek jellemzően nem ingadoznak annyira, viszont a hozampotenciáljuk is szerényebb lehet.
A közepes kockázatú portfóliók már több vegyes elemet tartalmazhatnak, vagyis próbálnak egyensúlyt tartani a biztonság és a növekedési lehetőség között.
A magasabb kockázatú portfóliókban jellemzően nagyobb a részvényarány. Ezek jobban ingadozhatnak, ezért egy-egy évük lehet látványosan gyenge is. Hosszabb távon viszont pont ezeknél volt nagyobb esély az erősebb hozamokra. Az MNB friss összegzése is azt írja, hogy 2025-ben jellemzően a nagyobb részvény- és befektetési jegy arányú portfóliók teljesítettek jobban.
Mit mutatnak a 20 éves hozamok?
A 2006-2025 közötti nyugdíjpénztárakat listázó adatsor alapján elég szépen kirajzolódik a minta.
A visszafogottabb, kockázatkerülő portfóliók 20 éves átlagos nettó hozama nagyjából 3 és 6 százalék között alakult. Ez nem gyenge eredmény, de jól látszik, hogy ezeknél a stabilitásért cserébe általában kisebb hozampotenciállal kellett beérni.
A közepes kockázatú, kiegyensúlyozott portfólióknál már jellemzően 5 és 7 százalék közötti évesített nettó hozamok látszanak a hosszú távú adatokban. Sok megtakarítónak lehet ez az a sáv, ahol még vállalható az ingadozás, de a hozam sem túl visszafogott.
A magasabb kockázatú, növekedési vagy dinamikus portfólióknál a 20 éves nettó hozamok több esetben 7 százalék körül vagy afelett alakultak, a legerősebb példák pedig ezt is meghaladták. Itt már valóban látszik a többletkockázat ára és jutalma is.
Miért nem érdemes egyetlen évet nézni?
Azért, mert a nyugdíjmegtakarítás nem egyéves játék. Lehet egy portfóliónak gyengébb éve, sőt veszteséges éve is, majd jöhet egy komoly korrekció, visszapattanás. Pont ezért félrevezető lenne csak a 2025-ös vagy csak a 2024-es számokat nézni.
A hosszú távú, évesített hozam sokkal többet mond. Ez mutatja meg igazán, hogy egy adott befektetési stratégia mit tudott hosszabb idő alatt. Az MNB 2025-ös összegzése szerint a 20 éves átlagos nettó hozam a szektorban 6,36 százalék volt, ami jól mutatja, hogy hosszú időtávon egészen más kép rajzolódik ki, mint egyetlen év alapján.
Akkor mire érdemes figyelned?
A legfontosabb, hogy ne a legnagyobb számot keresd, hanem azt a kockázati szintet, amiben hosszú éveken át is benne tudsz maradni.
Ha túl óvatos vagy, lehet, hogy a hozamod marad visszafogottabb. Ha túl sok kockázatot vállalsz, lehet, hogy egy gyengébb évben megijedsz és rosszkor lépsz. A jó döntés valahol ott kezdődik, hogy a saját tűrőképességedhez választasz stratégiát.
A múltbeli hozamok persze nem garantálják a jövőt. Arra viszont nagyon jók, hogy lásd: hosszú távon a különböző kockázati szintek között érdemi eltérés lehet. És nyugdíjmegtakarításnál végül ez az egyik legfontosabb kérdés.
